Nincs túlképzés jogászokból. Épp ellenkezőleg: bővíteni kell a kapacitást – állítják a szakértők. A Frissdiplomások 2012 című tanulmány szerint a leggyorsabban jogi diplomások helyezkednek el, és közöttük a legalacsonyabb munkanélküliek aránya.
A Szalay Gyula, a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense és Kocsis Miklós, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa által a Felsőoktatási és Tudományos Tanács számára készített elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkaerőpiacon csaknem 55 ezer jogász tevékenykedik, és ebből 34 ezren állami funkcióhoz kapcsolódó munkakörben dolgoznak. Az elemzés szerint a jogász életpályája hossza átlagosan 35 esztendő, vagyis minden évben több mint ezerötszáz friss diplomásnak kell kilépnie az egyetemekről ahhoz, hogy biztosított legyen a reprodukció. Ehhez a felvételi oldalon – húszszázalékos lemorzsolódással számolva – legalább évi 1800 fős kapacitás szükséges. Ha csak az állami igényt vesszük, akkor is évente legkevesebb kilencszáz hallgatót kellene felvenni támogatott képzésre. „Ennél alacsonyabb létszám az állami funkciók gyakorlását már közvetlenül gátolja, tehát az államilag finanszírozott létszám ennél kevesebb nem lehet” – hangsúlyozza a két szakember.
Mezey Barna, az ELTE rektora szerint a végzett jogászokat felszívja a piac, nem jelennek meg a munkanélküli diplomások körében. Megtalálják a helyüket, szakosodnak, másoddiplomát szerezve a társadalmi élet más területein helyezkednek el. Bármennyire hihetetlen, a végzett jogászok kétharmada nem az igazságszolgáltatás szakterületein dolgozik. “Természetesen nem állítom, hogy nincs túlképzés, de a jogvégzett munkaerőre elképesztően nagy az igény. Meggyőződésem, hogy ez talán a legjobban konvertálható, leghasznosabb humán társadalomtudományi diploma” – vélekedett a jogtörténész, aki 2000 és 2008 között az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának dékáni tisztségét is betöltötte.
A számok alátámasztják az egyetemi vezető állításait. Frissdiplomások 2012 című, idén tavasszal publikált tanulmány szerint a leggyorsabban jogi diplomások helyezkednek el, és közöttük a legalacsonyabb munkanélküliek aránya. Az elemzés rámutatott arra is, hogy a diplomaszerzés abszolutórium utáni kitolódása az átlaghoz képest (32 százalék) jelentősebb arányú a bölcsész, gazdaságtudományi, művészeti és jogi területeken. Az abszolutórium után közvetlenül a jogi végzettek 35,2 százaléka nem szerez diplomát. A „nyelvvizsga-probléma” alapvetően a főiskolai és BA/BSc szintekről kilépők körében meghatározó, míg az egyetemi és az osztatlan képzések végzettjeinél más okok dominálnak. E tekintetben a jogi végzettek állnak az élen: 59 százalékuk nem nyelvvizsga hiánya miatt halasztja el a diplomaszerzést.
Az is figyelmet keltő adat, hogy a végzettség megszerzésekor a jogászok csaknem fele (49,4 százaléka) már főállású munkaviszonnyal rendelkezett. A munkaerő-piaci kilépéskor tehát az esetek jelentős részében nincs szó éles váltásról, hiszen a végzettség megszerzése már főállású munkaviszony mellett történik. A végzettek visszajelzései alapján egy átlagos frissdiplomás az első munka betöltéséig átlagosan 32 kapcsolatfelvételt kezdeményez (ebben benne van az önéletrajz küldése, telefonos kapcsolatfelvétel, vagy a hirdetésekre adott válaszok) amelyből azután csupán öt realizálódik (ennyi esetben veszi fel a kapcsolatot a jelölttel a munkáltató). A statisztika szerint a jogi végzettségűek jóval kevesebb kapcsolat-kezdeményezéssel (átlagosan 22,6) jutnak el az első munkájukig, azaz az átlagnál jóval kisebb aktivitást igényel számukra a munkára találás, mint a többieknek.
Egy frissen végzett jogász átlagosan 3,79 hónapot tölt munkakereséssel, másként fogalmazva: ennyi idő telik el a diplomaszerzéstől az első munkába állásig. Az is nagyon is érdekes, hogy a jogász álláskeresők hogyan jutottak első munkájukhoz: 54,9 százalékuk formális úton (álláshirdetéssel, önéletrajz-küldéssel), 39,4 százalékuk személyes ismeretség révén (ajánlás, gyakorlati hely, korábbi munkakapcsolat) és csak 5,7 százalékuk egyéb megoldással.
A vizsgált időszakban a 25-54 évesek, vagyis az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,5 százalékos volt. Ehhez képest a friss jogi diplomások mindössze 4,6 százaléka tartozott a munkanélküliek közé. (Ez az arány például a bölcsészettudományi diplomával rendelkezők körében 9 százalék volt.)
Az alkalmazás formáját tekintve kiderült, hogy a vizsgált képzési területek közül a jogászok esetében volt a legalacsonyabb (3 százalék) az alkalmi, illetve megbízási jellegű munkát vállalók, míg az egyik legmagasabb (87,1 százalék) az állandó jellegű és határozatlan idejű jogviszonyban dolgozók aránya. Az újonnan végzett jogászok több mint fele (57,9 százaléka) közalkalmazottként vagy köztisztviselőként helyezkedett el.
A diplomás pályakövetési kutatásokban igen izgalmas kérdés az illeszkedés témaköre, amely egyrészt a munka és a tanulmányok közti kapcsolatot (horizontális illeszkedést), másrészt a diploma és a munkához szükséges végzettségi szint kapcsolatát (vertikális illeszkedést) vizsgálja. Mindkét illeszkedés tekintetében kedvezőek a jogi diplomások mutatói: a nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya a jogászoknál az egyik legalacsonyabb (12,5 százalék), mint ahogy köztük a legkisebb a felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya is (11 százalék).
A frissdiplomások közül a jogászoknak volt a legkevesebb mellékállásuk (6,2 százalék) és a művészeti végzettségűeknek a legtöbb (36,3 százalék). Ami a nyelvismeretet illeti, a jogi végzettségűek 88,5 százaléka angolul, 67,5 százaléka németül, 19,9 százaléka franciául tud legalább alapszinten. Az angol nyelvet a férfiak, a franciát pedig a nők beszélik az átlagot meghaladó arányban. A német nyelvnél nincs jelentős eltérés a két nem végzettjei között.
A diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként nagyon differenciált képet mutat – a legmagasabb a műszaki, informatikai diplomások aránya (14 százalék), és a legalacsonyabb a jogi diplomásoké (4,7 százalék), ráadásul a jogászok nagy része (57,3 százaléka) nem jogi munkakörben helyezkedik el.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai szerint 2011-ben egy frissdiplomás jogász nettó havi 132-174 ezer forintot keresett. A fizetések végzettségi hely szerint is szóródnak: az ELTE Állam- és Jogtudományi karán végzettek átlagosan 174 ezer forintot, míg a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett hallgatók 132 ezer forintot kaptak.
A jövedelmi különbségek nemcsak területi, hanem a nemek közti viszonyban is megjelennek. Az adatok arról árulkodnak, hogy akad még teendő az emancipáció terén: a Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomás férfiak átlagosan havi 45 ezer forinttal többet keresnek a női diplomásoknál.
Kapcsolódó cikk:
Kelendő jogászok – A frissdiplomások elhelyezkedési esélyeiről – II. rész
