Futurisztikus elképzelés forradalmasítaná 2015. januárjától az ügyvédi ellenjegyzést. A jelenlegi bélyegző lenyomatok helyett időbélyeggel ellátott, elektronikusan regisztrált, hologramos matrica kerülne az okiratokra.
Az igazságszolgáltatás egyes szegmenseinek folyamatos technikai megújulásával (pl.: elektronikus perek bevezetése) elengedhetetlenül fontos, hogy az ügyvédség is lépést tartson a technika rohamos fejlődésével akár úgy is, hogy egy lépéssel előrébb jár. A cégeljárás és a fizetési meghagyásos rendszer elektronizálása, a JÜB-rendszer elterjedése után itt egy újabb lépés az ügyvédi jövő digitalizált világa felé.
A matricás megoldás ötlete már évekkel ezelőtt is létezett, kamarai szinten. Az elképzelés kiindulópontja az volt, hogy az ügyvédekbe vetett bizalmat még jobban erősítenék a korszerűbb, biztonságosabb eljárások. Megdöbbentő tapasztalat, hogy manapság bármilyen okirat vagy jogosultság ellenőrzése nélkül készíttethetünk hagyományos bélyegzőt, de dombornyomót is, tetszőleges mennyiségben.
Az ellenjegyzések modernizálása és visszaellenőrizhetősége azonban más okból is sürgetővé vált. Az elképzelés kikristályosodását a termőföldvásárlásokkal kapcsolatos, a valódi tulajdonosokat a jogszabályok kijátszásával elkendőző jogügyletek elleni küzdelem is motiválta. A tervezet szerint már 2014. május 1-től kivitelezhetetlenné válna a dátum nélküli, jogellenesen készülő ún. „zsebszerződések” és visszadátumozott okiratok készítése, mivel kötelező lesz a matrica valamennyi, mező és erdőgazdasági hasznosítású földtulajdonnal kapcsolatos ügyletet tartalmazó okiratra.
A tervezet által találóan “biztonsági jelnek” nevezett, regisztrált matricák lekérdezését a területi kamarák tennék lehetővé az arra jogosultaknak. Az adatbázis nemcsak a dátumok helytelenségét segítene kiszűrni, hanem azt is, hogy az eljáró ügyvéd az ellenjegyzés készítésének időpontjában jogosult volte eljárni és ellenjegyezni az okiratot. A regisztráció megakadályozhatja továbbá a jogosulatlanok kezébe kerülő inaktív matricák jogellenes felhasználását is.
Az új megoldás nemcsak kiváltaná a szárazbélyegzőt, de egyúttal bővítené is azon iratok körét, amelyeket matricával kell ellátni (pl. ügyvédi meghatalmazás) .
A rendszer kidolgozása és a gyakorlati működtetése számos részletkérdést rejt magában, melyekre a javaslat nem ad iránymutatást. Még képlékeny, hogy hány példányra, és mely oldalakra kerül majd matrica, hogy lehet kivédeni az aktivált matrica más okiratra való felragasztását és hogyan biztosítható a matricák regisztrált rendszerének védelme az illetéktelen lekérdezésektől. Mi történik akkor, ha az ügyvéd elmulasztja matricával ellátni az okiratot, milyen szankciók helyezhetőek kilátásba?
Rejtély még a matrica külleme, azonban sokunknak mégis a földhivatalokban jelenleg is használatos, tulajdoni lap matrica jut eszünkbe, mint lehetséges forma. Nyitott kérdés még az is, hogy az új konstrukció milyen informatikai kihívásokkal szembesíti az ügyvédeket (új szoftverek telepítése, használatuk elsajátítása, szükségese a matrica sorszámához vonalkód olvasó stb.), valamint mindez milyen plusz költségeket generál. A választ a kamara adhatja majd meg a megfelelő szabályzatok és tájékoztatók kidolgozásával.
Az elmúlt évek jogalkotási lendülete elérte az Ügyvédi törvényt is. Az új Ptk. hatálybalépéséhez kapcsolódóan számos jogszabályváltozás várható, a fenti módosítások ennek részét képezik.
Kötelező lenne az ügyfélellenőrzés a gazdasági társaság létesítő okiratának, valamint a cégnyilvántartásba bejegyzett cég képviselő aláírásmintájának ellenjegyzése során. Szigorítanák az ügyvédi letétkezelés szabályait: minden egyes vagyontárgy vagy pénzletét a MÜK szabályzatban rögzített tartalmi követelményeknek megfelelő írásbeli letéti szerződéshez kötött.
Az új Ptkval bevezetésre kerülő fogalom, a “sérelemdíj” rendezésére ügyvédi felelősségbiztosítást kellene kötni, mely a gyakorlatban nagy valószínűség szerint a már meglévő felelősségbiztosítás (MÜBSE) kibővítésével valósulna meg.
A 2014. december 31-ét követően elhelyezett pénzletéteket – a letét összegére, típusára és a letéti szerződés dátumára is kiterjedően az illetékes területi kamaránál kell majd bejelenteni, melyek bekerülnek egy elektronikus nyilvántartásba. A kamarai nyilvántartás a letéti szerződés megszűnéstől számított 10 évig tartalmazza majd a bejelentett adatokat. A jogalkotó speciális jogosultságokkal ruházza fel az illetékes kamarákat, hiszen nemcsak ellenőrzik a letétkezelést, hanem a letétekkel kapcsolatos bűncselekmény gyanúja esetén kötelezettségük a feljelentés megtétele.
Számos módosítás közös kiindulópontja a jól követhető és kontrollálható működés, melynek eredménye az ügyvédi tevékenységbe vetett közbizalom fokozott megerősítése. Az ügyvédi irodák számviteli beszámoló letéti kötelezettsége az átláthatóságot, míg az ügyvédi titoktartás az ügyvédi irodai alkalmazottakra való kiterjesztése a nagyobb ügyfélbiztonságot teszi lehetővé.
