A dolog kijavított volta önmagában nem ad alapot az értékcsökkenés bekövetkezésének megállapítására – állapította meg a Kúria.
A felperes 2004. október 07-én 8.800.000 forint vételár ellenében egy személygépkocsit vásárolt az alperestől. A jármű használata során azonban jelentős mértékű olajfogyasztást észlelt. Ennek alapján az alperes motorcserét hajtott végre, majd az olajbefecskendező szelepek cseréjét végezte el.
A bíróság jogerős ítéletében az alperest – egyebek mellett – 1.000.000 forint általános kártérítés fizetésére kötelezte. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a kijavítás a jármű hibáját megszüntette, a motorcsere miatt azonban a gépkocsi forgalmi értéke csökkent. Erre figyelemmel a felperes 1.000.000 forint általános kártérítés fizetésére tarthat igényt.
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán indult felülvizsgálati eljárásban a Kúriának abban az elvi kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kijavítás mellett sor kerülhet-e, illetve milyen esetekben kerülhet sor kártérítésként értékcsökkenés megtérítésére.
A felmerült elvi kérdés megválaszolása során a Kúria rámutatott, hogy hibás teljesítés esetén a jogosult jótállási vagy szavatossági igényt érvényesíthet, illetve a hibás teljesítésből eredő kára megtérítését követelheti.
A hibás teljesítés folytán a jogosultnak többféle kára, vagyoni érdeksérelme keletkezhet. A vagyoni hátrány egyrészt abban jelentkezhet, hogy maga a szerződéses szolgáltatás hibás (ún. tapadókár). Másrészt a hibás teljesítés elindíthat egy oksági folyamatot, amelynek következtében a kötelezett egyéb vagyontárgyai károsodhatnak, illetve a vagyoni hátrány elhárítása érdekében a kötelezettnek kiadásai keletkezhetnek, vagy jövedelemtől, haszontól eshet el (ún. következménykárok). A Ptk. 310. §-a értelmében a visszterhes szerződést hibásan teljesítő kötelezett a tapadókár és a következménykárok megtérítésére egyaránt kötelezhető.
Ha azonban a jogosult által választott jótállási vagy szavatossági igény maradéktalanul alkalmas a hibás teljesítés orvoslására, a jogosult az ilyen igény érvényesítésével egyidejűleg, vagy azt követően tapadókár megtérítését megalapozottan nem követelheti, ilyen kára ugyanis az adott jótállási vagy szavatossági igény teljesítését követően nem maradhat fenn. Ennek megfelelően abban az esetben, ha a hiba kijavítása értékcsökkenés nélkül lehetséges, a jogosult a kártérítés szabályai alapján sem tarthat igény értékcsökkenés megtérítésére. A kijavítás mellett vagy azt követően árleszállítás alkalmazására vagy kártérítés jogcímén értékcsökkenés fizetésére való kötelezésre akkor kerülhet sor, ha a szolgáltatásban a javítás elvégzése után is fennmarad olyan hiba, amely a rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát, az élettartamát vagy az értékét csökkenti, illetve hátrányosan befolyásolja a küllemét, az esztétikai hatását, illetőleg, ha a kijavítás egyébként értékcsökkenés nélkül nem végezhető el.
Mindezekre figyelemmel az a körülmény, hogy a hibás dolgot javították, önmagában, egyéb adatok hiányában nem ad alapot értékcsökkenés bekövetkezésének megállapítására, és emiatt kártérítés megítélésére.
A perbeli gépjármű hibáját pedig a kirendelt igazságügyi szakértő megállapítása szerint a kijavítás maradéktalanul megszüntette; a javítást követően értékcsökkenés nem maradt fenn. A Kúria ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a helyette a jogszabályoknak megfelelő érdemi döntést hozott.
