Közösség elleni izgatás miatt első fokon egy év két hónap, öt év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság a Tomcat néven ismert bloggert, Polgár Tamást – közölte a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) blogbejegyzésében.
A bloggert egy 2009-es bejegyzése miatt jelentette fel több szervezet, köztük az MHB.
A Helsinki Figyelő blogon olvasható beszámoló szerint Tomcat a bejegyzésében “erőszak tételére, bántalmazásra uszítanak”, “ez lépi túl a küszöböt, ez után reális a lehetőség, hogy a cikket olvasva ilyen bűncselekmény elkövetésre kerüljön”. Tomcat a vitatott bejegyzésben azt írta: “Szedjetek össze húsz embert, menjetek le, és egy szó nélkül verjétek szét őket!”
Az üggyel összefüggésben Fazekas Géza ügyészségi szóvivő azt mondta: ahogy arra a Központi Nyomozó Főügyészség szerdai, Gyöngyösi Márton jobbikos országgyűlési képviselő elleni feljelentés elutasításáról szóló sajtóközleménye is utalt, az Alkotmánybíróság és a perbíróságok következetes jogértelmezési gyakorlatának lényege szerint gyűlöletre uszítás – mint a közösség elleni izgatás legfontosabb tényállási eleme – akkor valósul meg, ha az elkövető a magatartásával konkrét erőszakos cselekményre szólít fel.
Az ügyészség ezen jogértelmezés miatt több ügyben eredménytelenül emelt vádat, a bíróságok a fenti értelmezés alapján felmentették a terhelteket.
A Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészség Polgár Tamás ellen közösség elleni izgatás bűntette miatt emelt vádja nyomán a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán első fokon, nem jogerősen marasztaló ítéletet hozott.
Fazekas Géza szerint nincs ugyanakkor ellentmondás a Központi Nyomozó Főügyészség határozatában is hivatkozott következetes bírói gyakorlat és a Polgár Tamás elleni vádemelés, valamint az elsőfokú elmarasztaló ítélet között.
A Polgár Tamás elleni közösség elleni izgatás bűntette miatti ügyészségi vádemelés és az annak nyomán meghozott első fokú ítélet éppen arra utal, hogy az ügyészség és a bíróság olyannak ítélte meg a terhelt magatartását, amely révén kialakult a közvetlen veszélye annak, hogy a felszított indulatok erőszakos cselekedetbe torkollanak – mutatott rá.
Polgár Tamás – a vádiratban és az ítéletben rögzített tényállás szerint – a magyarországi cigányság mint etnikai csoport elleni konkrét erőszakra hívott fel.
Fazekas Géza szerint mindez tehát arra utal, hogy az ügyészség és a bíróság minden esetben megvizsgálja, hogy az adott magatartás, kijelentés kapcsán megállapítható-e a gyűlöletre uszítás, tehát, hogy az elkövető a magatartásával konkrét erőszakos cselekményre szólított-e fel.
