A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) megalkotására a kis- és közepes vállalkozások adózásának egyszerűsítése, illetve az adózás adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében került sor. Cikkünk első részében a kisadózó vállalkozások tételes adójáról a leglényegesebb tudnivalók kerülnek ismertetésre.
Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen törölte vagy felfüggesztette, továbbá az a vállalkozás sem, amely a TEÁOR 2008 szerint 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység, 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége, illetve 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységek folytatásából az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) alanya az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, illetve közkereseti társaság, ha az adóhatóságnak az erre szolgáló nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit a Katv. szerint teljesíti. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany az adóévre átalányadózást vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot választott.
Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozásnak be kell jelentenie azokat a kisadózókat (név, cím, adóazonosító jel) akik bármilyen jogviszonyban, (személyes közreműködés, vezető tisztségviselői és megbízási jogviszony) – kivéve a munkaviszonyt – részt vesznek a vállalkozás tevékenységében. A személyes közreműködésre kötelezett tagokat kizárólag kisadózóként lehet bejelenteni. A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó vállalkozásnak legalább egy főt kisadózóként kell bejelentenie. Továbbá a bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy a bejelentett kisadózó főállású kisadózónak minősül-e. „Fõállású kisadózó az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének: legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítõ tevékenységet folytatónak minõsül, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minõsül, a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minõsül, olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minõsítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.”
Fontos kiemelni, hogy a vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre a vállalkozás tevékenységében. E szabály megsértése esetén a vállalkozásnak a be nem jelentett foglalkoztatás jogkövetkezményeivel kell számolni.
Az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre.
A már működő vállalkozásnak, aki 2013. január 1-jével a tételes adóra vonatkozó szabályok szerint kívánja teljesíteni az adókötelezettségeit, 2012. december 1-31. közötti időszakban be kell jelentkeznie a Katv. hatálya alá.
Azon adózóknak, akik (amelyek) a 2012. adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adóztak, és 2013. január 1-jével a tételes adó alanyaivá szeretnének válni, 2012. december 1-20. közötti időszakban ki kell jelentkezniük az eva hatálya alól.
A bejelentkezés módja a következő:
Ebben az évben az okmányirodai és a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg kérelmüket előterjesztők (tevékenységüket év közben kezdők) esetében a nyilatkozat adatai elektronikus úton – az ún. egyablakos rendszeren keresztül – érkeznek meg az állami adóhatósághoz.
Azok az Szja tv. 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozók (az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő, de az Szja tv. említett pontja szerint egyéni vállalkozónak minősülő adózók, pl. ügyvéd) akik közvetlenül az állami adóhatósághoz jelentkeznek be a T101 jelű adatlapot használhatják.
A már működő, egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók a T101E nyújtják be.
A már működő közkereseti, illetve betéti társaság, valamint az egyéni cég a T201T jelű adatlap útján, kizárólag változás-bejelentés keretében jelentkezhet be.
A felsorolt nyomtatványok várhatóan 2012. december 1-jétől lesznek alkalmasak a fenti bejelentés megtételére, mivel a bejelentkezésre vonatkozó rendelkezések az említett napon lépnek hatályba. Az állami adóhatóság tájékoztatót küld a nyilvántartásba vételről és az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos fontosabb tudnivalókról az adózók számára.
A kisadózó vállalkozás tételes adó fizetésére kötelezett, melyet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig (bevallási kötelezettség nincs) kell megfizetnie. A tételes adó mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózónként havi 25 ezer forint. Ha tehát kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint. Ha a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.
Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. A kisadózó vállalkozásnak a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig be kell jelentenie az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége.
A kisadózó vállalkozás tételes adófizetési kötelezettségéhez bevallási kötelezettség nem kapcsolódik, azonban adóévet követő év február 25. napjáig nyilatkoznia kell az adóhatóság felé az előző évben szerzett jövedelméről.
Ha a kisadózó vállalkozó előző naptári évben elért árbevétele meghaladta a 6 millió forintot, a 6 millió forint feletti rész 40%-a adóként fizetendő. Ezt az adót február 25-éig be kell vallani, és meg kell fizetni. Ha a kisadózó vállalkozás adóalanyi minősége év közben szűnik meg, a bevallási és befizetési kötelezettségnek a megszűnést követő 30. napig kell eleget tenni.
A kisadózó vállalkozó bevételi nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a sorszámot, a bizonylat sorszámát, a bevétel összegét és a bevétel megszerzésének időpontját. A kisadózó által kiállított számlákra rá kell írni, hogy “Kisadózó”, amennyiben a számlán ez nem szerepel az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.
Ha a kisadózó vállalkozás ugyanazon adóalanynak éves szinten együttesen az 1 millió forintot meghaladó értékű számát állít ki, akkor erről a tényről a kisadózó és az üzleti partner is adatszolgáltatásra köteles. Ebben az esetben a kisadózónak és nem az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó. Ha a vevő nem egyéni vállalkozó magánszemély, a kisadózó ezen kötelezettség alól mentesül.
A 13KATA nyomtatványon kell nyilatkozni az adóévi árbevétel nagyságáról, ezen kell bevallani a 40 %-os adót, valamint adatot szolgáltatni, ha bármely más adóalanynak éves szinten együttesen 1 millió forintot meghaladó értékű számlát bocsátott ki.
Azon az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adózónak – kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózót – is adatot kell szolgáltatnia, aki egy naptári évben kisadózó vállalkozónak 1 millió feletti értékben adott el terméket, vagy szolgáltatást. Az adózó említett adatszolgáltatásnak a ’08-as bevallás benyújtásával tesz eleget.
A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek a vállalkozói személyi jövedelemadó, a vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó, a társasági adó, a személyi jövedelemadó, a járulékok, az egészségügyi hozzájárulás valamint a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. A tételes adó megfizetésével azonban nem mentesülnek a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.
Mint az már említésre került, ha a kisadózó vállalkozás ugyanazon adóalanynak éves szinten együttesen az 1 millió forintot meghaladó értékű számlát állít ki az adóhatóság ezt munkaviszonynak vélelmezheti, annak bizonyítása, hogy ez nem így van, a kisadózót terheli. Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében az ellenkező bizonyításáig vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben az adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre. A szerződést nem munkaviszonynak kell tekinteni, ha az alábbi feltételek közül egynél több megvalósul:
- a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
- a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
- az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
- a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
- a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
- a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésének okai és időpontjai a következők:
- ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti- a bejelentés hónapjának utolsó napjával,
- ha a vállalkozási forma megváltozik és e változás következtében a vállalkozás nem a törvényben meghatározott formában működik tovább – a változás bekövetkezését megelőző nappal,
- ha a kisadózó egyéni vállalkozói jogállása megszűnik – a jogállás megszűnésének napjával,
- ha a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság vagy közkereseti társaság jogutód nélkül szűnik meg – a jogutód nélküli megszűnés napjával,
- ha a betéti társaság vagy közkereseti társaság bejelentett kisadózó tagja meghal és a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, továbbá 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre- a bejelentett kisadózó halálát követő nappal,
- ha a betéti társaság vagy közkereseti társaság bejelentett kisadózó tagja kilép a gazdasági társaságból és a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és ezen időpontig más kisadózó nem kerül bejelentésre – a bejelentett kisadózó kilépését követő nappal,
- ha a betéti társaság vagy közkereseti társaság kisadózó vállalkozásnak nem magánszemély tagja lesz – a tagsági jogviszony keletkezésének napjával,
- ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg – a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával,
- ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti, illetve törli – az adószám alkalmazását felfüggesztő határozat, illetve a törlésről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával,
- ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot – a naptári negyedév utolsó napjával,
- ha a végelszámolási-, a felszámolási-, kényszertörlési eljárás indul – az eljárás kezdő időpontját megelőző nappal,
- ha a kisadózó olyan tevékenység folytatását kezdi meg, amely esetében nem válaszható ez az adózási forma – a tevékenység megkezdését megelőző nappal,
- ha átalakulás következtében a vállalkozás nem teljesíti az adóalanyiság feltételeit – az átalakulást megelőző nappal.
Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.
A cikksorozat második része:
