Jogvédők, ellenzékiek által bírált törvénymódosítások léptek életbe szerdán Oroszországban; a nemzetközi szervezetek munkatársai is büntethetővé váltak kémkedés címén. A közlönynek is minősülő Rosszijszkaja Gazeta című napilapban megjelent módosítások szerint a vonatkozó törvényben jelentős mértékben kibővítették a hazaárulás fogalmát.
Az eddigi szabályozás a kémkedést vagy idegen ország olyan jellegű segítését tartotta hazaárulásnak, amely kárt okoz Oroszország biztonságának. Az új törvény viszont ezt kiegészíti az orosz “alkotmányos rend, szuverenitás és területi, állami integritás” elleni lépésekkel, de továbbra is húsz évben maximálja a büntethetőség mértékét.
A jogszabály a nemzetközi szervezetekre is kiterjesztette a hazaárulás büntethetőségét. A módosítást kezdeményező Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) arra hivatkozott, hogy a külföldi titkosszolgálatok intenzíven használják fedőszervként a nemzetközi szervezeteket, illetve azok önállóan is végeznek felderítő tevékenységet.
A törvénymódosítást október végén előbb az orosz parlament alsóháza, majd a felsőház is jóváhagyta, az elnök mellett működő emberi jogi tanácsadó testület véleménye és a hazai jogvédők tiltakozása ellenére.
Valentyin Gefter, a tanácsadó testület egyik tagja szerint a jogszabály az egykori szovjet büntetőtörvénykönyv igen szélesen értelmezett 58-as cikkelyéhez való visszatérést jelenti.
Az Interfax orosz hírügynökség összefoglalója a törvény életbe lépését egy 1954-es plakáttal illusztrálta, amelynek szövege szerint “ha fecsegsz, az ellenségnek segítesz”.
Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője a törvény életbe lépését kommentálva arra emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyin – amint azt az emberi jogi tanácsadó testület hétfői ülésén megígérte – figyelemmel kíséri a jogszabály alkalmazását, és szükség esetén kezdeményezni fogja annak kiigazítását.
A Rosszijszkaja Gazetában megjelent a társadalmi szervezetek működését jelentősen szigorító törvény módosítása is. A jogszabály kötelezi a külföldi finanszírozású, politikai tevékenységet folytató, nem hazai, nem kormányzati szervezeteket, hogy “külföldi ügynökként” vétessék magukat nyilvántartásba. A törvényt be nem tartó szervezeteket több százezer rubeles büntetésekkel sújthatják, és működésüket bírósági ítélet nélkül akár hat hónapra is felfüggeszthetik.
