A gázolaj árának emelkedésétől tartva nem támogatja az Európai Parlament az energiatermékekre kivetendő adó rendszerének átalakítását, legalábbis abban a formában, ahogyan arra a Bizottság eredetileg javaslatot tett. A képviselők csütörtökön fogadták el az erről szóló jelentést.
374 igen, 217 nem szavazattal 73 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament csütörtökön azt a jelentést, amely az Európai Parlament véleményét fogalmazta meg az energiaadó európai rendszerének átalakításáról. A képviselők alapvetően támogatják a Bizottság célkitűzését, amely szerint az energiaadó rendszerének átalakításával ösztönözni kell a klímaváltozás elleni harcot, és az alacsonyabb széndioxid-kibocsátást, az EP viszont úgy látja, a bizottsági tervezet nem veszi eléggé figyelembe az ipari szempontokat, és súlyos terhet róna az állampolgárokra.
Az Európai Bizottság tavaly áprilisban mutatta be a 2003-as energiaadó irányelv módosításának javaslatát. Eszerint a jelenlegi, energiatermékenként külön meghatározott adóminimumot egy kétkomponensű rendszer váltaná fel. Ennek egyik eleme tonnánként legalább 20 eurós adó megfizetésére kötelezné a kibocsátókat, függetlenül attól, hogy éppen milyen energiatermék használata miatt kerül a szén-dioxid a légkörbe.
A második komponens lenne az úgynevezett energiahatékonysági összetevő. Az adó mértéke fokozatosan növekedne 2013-tól kezdve: a megkötés szerint az üzemanyagok esetében 2018-ig el kell érnie a 9,6 euró/GJ-t, míg fűtőanyagoknál ez az érték €0,15/GJ lenne. Az Európai Unió tehát az adószint minimumát szabná meg, ettől a tagállamok szabadon eltérhetnének felfelé.
Az irányelv módosítását azért kezdeményezte az Európai Bizottság, mert „egyes energiatermékekre, főleg a szénre és a dízelolajra, a tagországok többségében mára indokolatlanná vált kedvező tarifa van érvényben.” A testület április közleménye szerint „az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a leginkább környezetszennyező energiafajtákra (pl. a szénre) a legkisebb az adó. Ez ellentmond az uniós klímavédelmi és energiahatékonysági célkitűzéseknek”. Brüsszel szerint a bioüzemanyagként használt etanol adója ugyanakkor a legmagasabb.
Az Európai Bizottság szerint az új adórendszer arra ösztönözné a tagállamokat, és a vállalkozásokat, hogy tiszta, megújuló energiaforrásokat használjanak.
Az európai parlamenti véleményt megfogalmazó jelentés készítője a szerdai strasbourgi plenáris vitában elmondta, a klímaváltozással kapcsolatos bizottsági célokkal egyetért az EP, „az adóegységesítést ugyanakkor nem támogatjuk, szerintünk ugyanis az a dízelolaj árának jelentős emelkedéséhez vezetne”. Ezzel kapcsolatban a testület korábban azt mondta, csak azokban az országokban eredményezne a javaslat minimális áremelkedést, amelyekben az adó szintje jelenleg nem éri el a literenkénti 0,414 eurót. Egy januári bizottsági összesítés szerint ezek közé az országok közé tartozik Bulgária, Dánia, Spanyolország, Ciprus, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxembourg, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia és Finnország.
A luxemburgi néppárti Astrid Lulling a vitában nem is rejtette véka alá, hogy szerinte az EP nem vette figyelembe kellő mértékben az ipar véleményét. „Az Európai Unió számára az energiapolitika céljai, éppúgy mint az iparpolitikai célok ugyancsak alapvető fontosságúak. Úgy tűnik, utóbbiak kissé háttérbe szorultak az irányelv felülvizsgálatát meghatározó munkák során” – fogalmazott a politikus.
Az EP a véleményében amellett is érvel, hogy fokozatosan, de hosszú idő alatt meg kell szüntetni az energiaadó-kedvezményeket és kivételeket, „például ami a háztartásoknak, vagy a jótékonysági szervezeteknek jár”. Ezeket egységes, szociális jellegű juttatásokkal kell kompenzálni – javasolja az Európai Parlament.
Ezzel némiképp ellentmondásosan viszont, a képviselők támogatnák, hogy az erdészeti és mezőgazdasági jellegű iparágak kaphassanak kedvezményt, vagy akár mentesüljenek teljesen az energiaadó megfizetése alól.
Az Európai Parlament által elfogadott vélemény nem köti a tagállamok kezét az irányelv-módosításról szóló majdani szavazáson, amelyen viszont a tagországoknak egyhangúlag támogatniuk kell a bizottsági javaslatot.
Az adóügyi EU-biztos a parlamenti szavazás után kiadott közleményében csalódásának adott hangot az Európai Parlament véleménye miatt. Algirdas Semeta szerint túlzóak a gázolaj áremelkedésével kapcsolatos prognózisok, egyben emlékeztetett arra, hogy a tagállamok többsége már most is magasabb adókulcsot alkalmaz a dízelolajra, mint amekkora minimumszintet az irányelv előírna.
Megjegyezte azt is, hogy a Bizottság nem a gázolaj-használókat szeretné büntetni, hanem egységes adózást szeretne bevezetni az üzemanyagokra és a fűtőanyagokra egyaránt.
