A BruxInfo értesülései szerint a Magyarország elleni túlzott deficiteljárás következő szakaszba léptetését fogja szerdán kezdeményezni az Európai Bizottság. A testület szerint Budapest nem teljesítette a pénzügyminiszteri tanács 2009-es ajánlásait, 2013-ra pedig ismét a referenciaként meghatározott 3 százalék fölé emelkedhet az államháztartás hiánya.
A túlzott mértékű hiány miatt még 2004-ben indult eljárás új szakaszba léptetését kezdeményezi szerdán az Európai Bizottság – tudta meg brüsszeli forrásoktól a BruxInfo. A testület szerdai ülésén értesülésünk szerint annak megállapítását fogja kérni a tanácstól, hogy Magyarország nem teljesítette a pénzügyminiszteri tanács 2009 nyáron hozzá intézett ajánlásait a túlzott mértékű költségvetési hiány kiigazítására.
Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja még novemberben, az őszi gazdasági előrejelzés ismertetésekor válaszolta azt a BruxInfo kérdésére, hogy bár a magyar államháztartás várhatóan 2011-ben 3,6 százalékos többletet produkál (főként a magánnyugdíjpénztári vagyon költségvetési becsatornázása miatt), 2012-ben pedig 2,8 százalékos hiányt vetített előre a testület, de szerinte 2013-ban már ismét 3 százalék fölé (3,7%) emelkedhet a költségvetési deficit. Olli Rehn ezért nem tartotta indokoltnak a 2004 nyara, gyakorlatilag uniós taggá válásunk óta folyó eljárás megszüntetését.
Mostanra azonban egyértelművé vált, hogy a Bizottság nem pusztán fenntartja az eljárást, hanem további lépéseket is szükségesnek tart a procedúra keretében. Formailag a Bizottság azt állapítja majd meg az ilyenkor szokásos fordulattal, hogy Magyarország “nem hozott hathatós intézkedéseket” a túlzott mértékű hiány kiigazítására.
Információnk szerint a testület elismeri, hogy a magyar kormány tett bizonyos erőfeszítéseket a deficit megfelelő mértékű lefaragása érdekében, de nem eleget. Ez ügyben többször konzultált is egymással a Bizottság és a kormány, a budapesti győzködésektől és a nemzetgazdasági miniszter múlt héten írt levelétől függetlenül azonban az Európai Bizottság úgy látja, 2013-ban ismét a meghatározott referenciaérték fölött lehet a hiány.
Források úgy fogalmaztak: „nem maradt más választása az Európai Bizottságnak, mint a túlzott deficiteljárás újabb szakaszba léptetése”. A testület annak kimondását kéri a Tanácstól, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós pénzügyminiszterek (ECOFIN) 2009 nyarán tett ajánlásait. Ha az ECOFIN minősített többséggel elfogadja a bizottsági értékelést, a dosszié visszakerül a Bizottsághoz, amely saját hatáskörben két dolgot tehet.
Egyrészt új ajánlásokra tehet javaslatot a Tanácsnak, másrészt szankcionálhatja az országot, mégpedig a kohéziós alapból járó kifizetések felfüggesztésének kezdeményezésével. Magyarországra – nem eurózóna tag lévén – nem vonatkoznak a gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló hatos jogszabályi csomag szankciós rendelkezései, amelyek korábbi és automatikusabb szankciókat tesznek lehetővé az előírt költségvetési pályáról letérő országok büntetésére.
A nem eurózóna-tag Magyarországgal szemben az egyetlen szankció a kohéziós alapok kifizetéseinek az átmeneti felfüggesztése lehet, ezt viszont eddig még soha nem alkalmazta a Bizottság egyetlen tagországgal szemben sem. A Stabilitási és Növekedési Paktum nem határozza meg, hogy a szankciónak ezzel az eszközével az eljárás melyik szakaszában lehet élni. Eddig mindenesetre a Bizottság valóban a fegyelmezés legutolsó eszközeként tekintett erre a lehetőségre, bár például hazánkkal szemben az előző kormány idején a hiánycélok és ajánlások sorozatos elmulasztására való tekintettel már megtehette volna.
Egy EU-forrás viszont úgy vélte a BruxInfónak, hogy „a hatos csomag logikájából (automatikusabb, és gyorsabb szankciók) az következhet, hogy a nem eurózóna tagokkal szemben sem várnak a végtelenségig a szankció pillanatnyilag egyetlen lehetőségével. Elvileg tehát egy esetleges megerősítő pénzügyminiszteri tanácsi döntést követően a Bizottság – amely az euróövezeti országokkal szemben a deficiteljárásban mulasztás esetén azonnali szankciókat javasol – akár a Magyarországnak járó kohéziós kifizetések egy részének felfüggesztését is kezdeményezheti. Ez azonban nyilvánvalóan olyan jelentős politikai lépés, amit előtte kétszer is meggondolnának, így továbbra is csak egy lehetőség.
Forrásaink hangsúlyozták, hogy egyelőre a 2009-es ajánlások nem teljesítésének kimondását kéri a testület a Tanácstól, a további lépésekről később kell majd dönteni.
Egy másik információnk szerint a Bizottság szerdán még nem hoz konkrét döntést a jegybanktörvény ügyében,de nincs kizárva, hogy előrevetíti majd a kötelezettségszegési eljárás elindítását a közeljövőben. A többi magyar dossziéban nem várhatók újabb fejlemények még. Az igazságügyi reformok vizsgálata még nem fejeződött be (ezekről csütörtökön tart meghallgatást az EP szabadságjogi bizottsága), a hiteltárgyalásokról pedig jövő pénteken (január 20-án) lesz egyeztetés Brüsszelben Olli Rehn biztos és Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter között.
