A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról nyújtott be törvényjavaslatot a közigazgatási és igazságügyi miniszter az Országgyűléshez.
A Széll Kálmán Akcióterv 16. pontja célul tűzi ki többek között a felszámolási eljárások gyorsítása érdekében szükséges jogszabályok megalkotását. A T/4922 törvényjavaslat ezen célkitűzés végrehajtását szolgálja. A javaslat célja a fizetésképtelenségi, továbbá a cégeljárási eljárási szabályok hatékonyabbá tétele, a hitelezők érdekeinek védelme, a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetése, a jogérvényesítés elősegítése. Ennek érdekében módosul a gazdasági társaságokról szóló törvény, a cégeljárási törvény, továbbá az egyéni vállalkozókról szóló törvény is. A törvénytervezet egyéb módosító rendelkezése a jogszabályok közötti összhangot szolgálja. Jelen cikk a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) csődeljárásra vonatkozó módosításokat tárgyalja.
Az általános rendelkezések körét érintő módosítások
A javaslat egyértelművé teszi, hogy a Cstv. csak akkor irányadó a biztosító egyesületekre, ha nem rendelkezik másképp a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.)
Változatlan marad az a rendelkezés, hogy „vagyon” alatt a számviteli törvény szerinti befektetett vagy forgóeszközt kell érteni. Szükségessé vált azonban a kivételek körének pontos meghatározása. Nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába a továbbiakban
- a jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott nemzeti vagyonban lévő műemlék, valamint az olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló vagyon, amely tekintetében a gazdálkodó szervezet jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogokat, vagyonkezelői jogot vagy más, használatot biztosító jogot gyakorol, az említett vagyonkezelői jog és más, a használatot biztosító jog,
- a munkavállaló munkabéréből jogszabály rendelkezései szerint a csődeljárás elrendelésétől vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjától levont, de még be nem fizetett közteher,
- a munkavállaló munkabéréből levont, de még ki nem fizetett tartásdíj és egyéb végrehajtás alá eső tartozás,
- az adós birtokában lévő olyan vagyontárgy, amelyre az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartotta.
A módosítás alapján a hitelezők választmány helyett hitelezői képviselőt is megbízhatnak, ugyanolyan arányban és eljárásrendben, mind a választmányt. A hitelezői választmányhoz való csatlakozást nem lehet megtagadni, amennyiben a csatlakozni kívánók vállalják, hogy a választmány jogosultságait, a választmányt működtető hitelezők képviseletét, működtetése forrásainak biztosítását, a költségek előlegezésének és elszámolásának szabályait a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik, majd erről a megalakulását követő 3 munkanapon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót.
A hitelezői képviselő megválasztására, jogosultságaira, költségeinek viselésére, a kizáró okokra, megbízásának tartalmára, megválasztásának bírósági bejelentésére, a megbízásához való csatlakozásra, megbízatásának megszűnésére, megbízatásának a felszámolási eljárásban történő meghosszabbítására vonatkozó szabályok az irányadók. A hitelezői képviselő a megbízásáról szóló szerződés keretei között látja el a feladatait.
A javaslat szerint a bírósági illetékességi szabályok kiegészítése érdekében rendezi, hogy melyik bíróság illetékes akkor, ha az adós az eljárás alatt átteszi a székhelyét más bíróság illetékességi területére. A bíróságoknak elektronikus úton tájékoztatniuk kell egymást arról, hogy mely szervezetek nyújtottak be náluk csődeljárást, vagy melyek ellen kezdeményeztek előttük felszámolást. 2012 júliusáig az Országos Bírósági Hivatalnál fel kell állítani egy elektronikus nyilvántartást a megindult, de még jogerősen el nem rendelt csődeljárásokra és felszámolási eljárásokra.
A javaslat tisztázza, milyen esetekben kell a Pp.-t alkalmazni: azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a Cstv. külön nem szabályoz, a Pp. rendelkezései – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadóak.
A Cstv. hatályos szövege nem rendezi azt a kérdést, hogy a már megindult, de az ügyész vagy a bíróság által felfüggesztett felszámolás esetén a felszámolónak van-e jogköre és feladata. A javaslat kimondja, hogy a felszámolás felfüggesztése alatt is eljár a felszámoló, de feladatait csak sajátos keretek között gyakorolhatja. Hitelezővédelmi okokból a bíróság engedélyezheti a felszámolási eljárás megindítását, illetve a felfüggesztetett eljárás folytatását, azonban a bíróság, ügyészség által zár alá vont vagyontárgy csak az említett szervek hozzájárulása esetén értékesíthető, és a kapott vételárból a zár alá vétellel biztosított összeget el kell különíteni, be kell fizetni a bíróság letéti számlájára. Az értékesítéskor kapott összeg tehát nem vonható be a vagyonfelosztásba.
A csődeljárás megindítása, fizetési haladék, vagyonfelügyelő
A javaslat kimondja, hogy az adósnak jogi képviselő útján kell beadnia a csődeljárás iránti kérelmet. Ezen változtatás hátterében az iránti bizakodás áll, miszerint így nem kerül majd sor hiánypótlásra, a kérelem és a csatolandó okiratok jogszabályoknak megfelelően kerülnek előkészítésre.
A javaslat megszünteti azt a lehetőséget, hogy a hitelező is kezdeményezhessen (felszámolás helyett) csődeljárást. Ennek az az oka, hogy ilyen hitelezői kezdeményezés az adós egyetértése és aktív közreműködése nélkül nem vezet sikerre, és a gyakorlatban visszaélésekre került sor.
A jogalkalmazói tapasztalatokat felhasználva a javaslat szabályozza az eljáró bíróság feladatait. Amennyiben a kérelemről azonnal kiderül, hogy érdemi elbírálásra alkalmatlan, azt azonnal el lehet utasítani, és akkor nem kerül sor az ideiglenes fizetési haladék közzétételére sem. A jogszabálytervezet szövegéből elmaradnak a csődeljárás hitelező általi kezdeményezésével összefüggő részek, tekintettel arra, hogy erre a jövőben nem lesz lehetőség.
A csődeljárás iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés határideje 5 nap, és a határidő elmulasztása esetén fellebbezésnek nincs helye. A bíróság akkor is megszünteti a csődeljárást, ha utóbb szerez arról tudomást, hogy a kérelmet hivatalból el kellett volna utasítani. Ebben az esetben a vagyonfelügyelő az addig elvégzett munkájával arányos, csökkentett díjra jogosult.
Emelkedik a bírság felső határának összege (800 000 forintról 900 000 forint), és a javaslat a bírság alsó határát is megszabja (100 000 forint), ha az adós a csődeljárás iránti kérelmében valótlan adatokat közölt vagy valótlan tartalmú dokumentumokat csatolt.
Az adóst a fizetési haladék 90 nap helyett 120 napig illeti meg. A csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket a hitelezők az eddigi 3 nap helyett 8 napon belül jelenthetik be a vagyonfelügyelőnek, és eddig kell befizetniük a regisztrációs díjat is. A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell – új tartalomként – a követelés bejelentési határidő elmulasztásának jogkövetkezményeire történő utalást is.
A fizetési haladék időtartama alatt az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők, ideértve az adós gazdasági tevékenységének folytatásához szükséges kötelezettségek teljesítését is.
A javaslat a jogalkalmazói tapasztalatokat figyelembe véve módosítja a csődeljárásban a hitelezők bejelentkezésének szabályait, az ún. biztosított hitelezők fogalmát, a regisztrációs díj befizetésének módját. A külföldi hitelezőnek kézbesítési megbízottról is gondoskodnia kell. A vitatott hitelezői követelések fogalma és a vitatott követelésekre vonatkozó tartalékképzési szabály is pontosításra kerül: nem lehet vitatott követelésként nyilvántartásba venni a közokiratba foglalt hitelezői követelést, ide nem értve, ha annak megfizetése részben vagy egészben már megtörtént.
A vitatott követelés vonatkozásában az adósnak és a vagyonfelügyelőnek olyan mértékű tartalékot kell képeznie a csődegyezség során, mint ami a hitelezőt akkor illetné meg, ha követelése nem vitatottként kerülne besorolásra. Ennek feltétele, hogy a követelés jogosultja igényét bírósági úton vagy közigazgatási határozattal érvényesítse az adóssal szemben és ezt a vagyonfelügyelőnél igazolja. Tartalékképzés helyett az adós a vagyonfelügyelő jóváhagyásával olyan biztosítékot is nyújthat, amely a követelés esedékessé válása esetén a hitelező igényének rendezését biztosítja.
A javaslat a vagyonfelügyelői díjak csökkentésére is javaslatot tesz tekintettel arra, hogy annak mértéke – különösen a nagyobb vagyonnal rendelkező vállalkozások esetében – a némely esetben aránytalanul magas díjazást tett lehetővé. A bíróság alacsonyabb díjmértéket is megállapíthat, a csődeljárás időtartama, a vagyonfelügyelő által elvégzett tevékenység és az adott eljárás munkaterhe figyelembevételével.
Egyezség, az eljárás befejezése
Az adós az eddigi 45 nappal szemben 60 napon belüli időpontra hívhatja össze a hitelezőkkel lefolytatandó első egyezségi tárgyalást, azonban már az első tárgyalásra el kell készítenie a fizetőképessége helyreállítását és az adósságok rendezését célzó programot, sőt egy előzetes egyezségei javaslatot is.
A módosítás érinti az egyezségi tárgyalás és a tárgyaláson történő szavazás rendjének megállapítását is akként, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján ezeket változtatja, illetve egészíti ki. Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők választmány helyett hitelezői képviselő megbízásáról is dönthetnek. A javaslat – az arányosabb szavazatszámítás érdekében – a hitelezői követelés ötvenezer forintja után biztosít egy szavazatot, ebben az esetben nincs töredékszavazat.
A tervezet rögzíti, hogy az egyezség megkötésénél az adós és a hitelezők a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kötelesek szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra nézve nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya kirívóan alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál lényegesen alacsonyabb arányban, vagy hosszabb idő elteltével, méltánytalanul hátrányos feltételekkel kerül kielégítésre. A Javaslat a vagyonfelügyelő kötelezettségévé teszi, hogy felhívja az egyezségi tárgyaláson a hitelezők figyelmét, továbbá jelezze a bíróságnak is, ha a jóhiszemű joggyakorlás követelményeivel ellentétes egyezségkötésre kerülne sor, vagy az adós és egyes hitelezők visszaélésszerű összejátszását tapasztalja.
A javaslat egyértelművé teszi, hogy a bíróságnak az egyezségkötés megkötésekor vizsgálnia kell a törvényi feltételek teljesülését, így azt is, hogy az egyezség nem sérti-e a jóhiszemű joggyakorlás követelményeit. Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen nincs perújításnak helye. A tervezet expressis verbis rögzíti, hogy az adós ellen a csődeljárás kezdeményezése előtt indított, és a csődeljárás alatt szünetelő végrehajtási eljárások akkor folytatódnak, ha az adós a csődegyezségben foglaltakat nem teljesíti.
Az egyezségi tárgyalás eredményét 5 munkanapon belül – meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig legkésőbb annak lejártát 45 nappal megelőzően – köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást, a vonatkozó jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat is köteles mellékelni. E kötelezettség késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság százezer forinttól ötszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtja.
A tervezet azt az esetkört is szabályozza, ha az egyezségi megállapodás nem jött létre, vagy nem felel meg a törvényi feltételeknek, ezért azt a bíróság nem hagyja jóvá. Kimondja, hogy ebben az esetben a bíróság a haladékot meghosszabbítja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételét követő második nap O óráig. A vagyonfelügyelő megbízatása (ideiglenes vagyonfelügyelői jogosítványokkal és díjazással) megmarad addig is, míg a felszámoló ezeket a feladatokat tőle átveszi. A javaslat rendezi a vagyonfelügyelő ezen időszakra eső díja előlegezésének és megfizetésének szabályait is.
Az egyezséget jóváhagyó vagy a csődeljárást megszüntető végzéseket a bíróság a Cégközlönyben hirdetményi úton kézbesíti, amennyiben az egyezség megkötésében több mint száz hitelező vett részt. Ebben az esetben a végzés rendelkező részét kell a Cégközlöny két egymást követő számában közzétenni, és a második közzététel napján kell kézbesítettnek tekinteni. A közzététel tartalmazza, hogy a végzés teljes szövege a bíróságon átvehető.
A végzés elleni fellebbezést 5 munkanapon belül kell benyújtani, és a bíróságnak 5 munkanapon belül kell róla döntenie. Az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés közzététele időpontjában szűnik meg a fizetési haladék. A végzést az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak haladéktalanul bemutatni.
