Hazánkban az ügyvédek felelősségbiztosítósításával az elmúlt időszakig kizárólag a MÜBSE (Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesülete) foglalkozott. Mostanában azonban egy üzleti biztosítótársaság is ajánlattétellel kopogtat az ügyvédek ajtaján. Vajon az új biztosítási ajánlat megfelel a „Kamara által elfogadott más felelősségbiztosításnak”?
Előtörténet:
Hazánkban az 1991. évi XXIII. törvény – mely a korábbi szabályozást adó 1983. évi 4. törvényerejű rendeletet alapjaiban módosította – léptette hatályba azt a rendelkezést, mely ügyvédi felelősségbiztosítás meglétéhez (illetőleg az Ügyvédi Biztosító és Önsegélyező Egyleti tagsághoz) kötötte az ügyvédei tevékenység folytatását. A jogszabály nem kizárólagosként fogadta el az Ügyvédi Biztosító és Önsegélyező Egylet biztosítási szerződését, de a végrehajtására kiadott 6/1983 (VII. 28. ) IM rendelet tartalmazott megkötést:
„1. § Az ügyvéd által kötött felelősségbiztosítás összege nem lehet alacsonyabb, mint az Ügyvédi Biztosító és Önsegélyző Egylet által meghatározott kárviselési feltétel.”
A Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületét az Országos Ügyvédi Tanács vezetői, az ügyvédi kamarák elnökei és titkárai hozták létre, amely 1991. augusztus hó 21. napján alakult meg. Az Ügyvédi Tanács az ügyvédek – üzleti alapon működő biztosítókkal szembeni – kiszolgáltatottságát próbálta meg elkerülni a MÜBSE létrehozásával, amely nonprofit szervezetként, az ügyvédek teherbírását is szem előtt tartva alakította ki felelősségbiztosítási rendszerét.
Jelenlegi szabályozás:
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény értelmében az ügyvéd „tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint felel. Ügyvédi tevékenysége körében okozott károk megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt ügyvédi tevékenységének tartama alatt fenntartani. Az ügyvéd felróhatóság hiányában is felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyért. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő. (Az ügyvédekről szóló, 1998. évi XI. törvény 10. § (1)-(3)). Ugyanezen jogszabály határozza meg a kamarai tagság feltételeit is, melyek közül jelen írásunkban a törvény 13. § (3) e) bír jelentőséggel. Eszerint, „a kamarába – kérelmére – ügyvédként fel kell venni azt, aki a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének (MÜBSE) tagja, vagy a kamara által elfogadott más felelősségbiztosítása van.” Az ügyvédnek a kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia is kell a kamarai felvételhez szükséges adatokat és tényeket. (13. §/A (1) a))
A Magyar Ügyvédi Kamara honlapján olvasható tájékoztató szerint a „Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) látja el a hazai ügyvédek mintegy 98%-ának ügyvédi szakmai felelősségbiztosítását.” Emellett a Kamara – és az ügyvédi törvény is – lehetőséget biztosít a más biztosítóval történő szerződéskötésre is. Ennek szabályait, feltételeit a Magyar Ügyvédi Kamara 1/2000 (V.22.) számú – Az ügyvédi kamarák által elfogadható felelősségbiztosításról szóló Iránymutatása, (egységes szerkezetben az 1/2009. (X.26.) számú Iránymutatás rendelkezéseivel) a következőképpen határozza meg:
„A Kamara a más biztosítóval kötött biztosítási szerződést akkor fogadhatja el, ha:
1./ a szerződésben megjelölt biztosítási összeg káreseményként és évente eléri a Magyar Ügyvédi Kamara 1/2000 (V.22.) számú Szabályzatában megjelölt káreseményként 5 millió, évente 10 millió forintot.
2./ A szerződésben a biztosítási esemény meghatározása nem lehet a biztosítottra nézve enyhébb, vagy kedvezőbb annál, mint a MÜBSE biztosítási feltételeinek 2. és 3. pontjában megfogalmazottak, továbbá az ügyvéd önrészesedésének mértéke nem lehet több mint 15 %.
3./ a biztosító a szerződésben vállalja, hogy a biztosítás megszűnése után is felelősséggel tartozik azokért a káreseményekért, melyek a biztosítás fennállása alatt keletkeztek.”
Arra vonatkozóan, hogy mi lehet az oka az üzleti biztosítók eddigi távolmaradásának az ügyvédi felelősségbiztosításának piacán dr. Kovács Kázmér egy korábbi írásából idéznénk:
„Az üzleti biztosítók óvatosságának legvalószínűbb oka, hogy az ügyvédi műhibákért fennálló kárfelelősség területén nem rendelkeznek olyan kárstatisztikával, amely a kockázat reális felmérését, ezáltal részükre arányos kockázatot, a biztosítottak számára pedig kedvező díjösszeget tenne lehetővé, esetleg a részükre rendelkezésre álló kárstatisztika megfelelőségében nem bíznak vagy tartanak a kárfelelősségre kiható körülmények nem jól megbecsülhető változásaitól.” (dr. Kovács Kázmér: Amit az ügyvédi felelősségbiztosításról tudnunk érdemes. Ügyvédek Lapja, 2009/ 5., 6-9.o.)
Új biztosító a piacon?
Az új ajánlatot megfogalmazó biztosítótársaság a Chartis (Chartis Europe S.A. Magyarországi Fióktelep). A társaság – mely 2009 októberéig AIG Europe S.A. Magyarországi Fióktelep néven volt ismert – Magyarországon vagyon-, felelősség-, szakmai felelősség-, szállítmány-, betegség-, és balesetbiztosítási megoldásokat értékesít hazai és nemzetközi ügyfelek részére. Ügyvédi felelősségbiztosításuk, tájékoztatásuk szerint fedezi a jogvédelmi költségeket. Az ügyvéddel szemben benyújtott kárigény esetén a biztosító gondoskodik a biztosított ügyvéd jogi képviseletéről, illetve megtéríti a jogi védekezés során felmerült díjakat és költségeket. Az új biztosítás európai területi hatályú, azaz, ha az ügyvéd ellen valamely más európai országban nyújtanak be keresetet, úgy a fedezet kiterjed a külföldön érvényesített kárigényekre is. Hasonlóan az eddigi gyakorlathoz a Chartis fedezete is kiterjed a biztosítás megszűnésétől számított 7 éven belül érvényesített kárigényekre. A Chartis esetében azonban a fedezet a teljes – vagyis a Chartisnál eltöltött – biztosítási időszakot figyelembe veszi.
A biztosítótársaság meglátása szerint – melyet állításuk szerint több szakértői vélemény is alátámaszt – az általa kínált szakmai felelősségbiztosítási fedezet megfelel a Magyar Ügyvédi Kamara 1/2000 (V.22) számú Iránymutatásának, amennyiben a biztosítási esemény meghatározása nem enyhébb a MÜBSE feltételében leírtaknál, illetve a biztosító a biztosítás megszűnése után is felelősséggel tartozik azokért a káreseményekért, amelyek a biztosítás fennállása alatt keletkeznek.
Kérdésünkre a MÜBSE úgy tájékoztatott, hogy az ügyvédi felelősségbiztosítás megfelelőségét a Magyar Ügyvédi Kamara bírálja el – az Ügyvédi Törvény rendelkezése szerint. A MÜBSE, mint az ügyvédi felelősségbiztosítási szolgáltatást nyújtó piaci szereplő, versenyjogi okokból a nyilvánosság előtt nem kíván véleményt nyilvánítani más biztosító konstrukciójának megfelelőségéről, bár természetesen van szakmai véleménye.
A kamara álláspontja:
A Magyar Ügyvédi Kamarához a mai napig nem érkezett megkeresés külső biztosítótól a vonatkozásban, hogy a MÜK foglaljon állást abban a kérdésben, hogy a biztosítási ajánlat megfelel-e „a Kamara által elfogadott más felelősségbiztosításnak” (Üvtv. 13. § (3) bekezdés e) pontja). A Magyar Ügyvédi Kamara előtt ennek megfelelően nem is ismert teljes terjedelmében az ügyvédi felelősségbiztosításra vonatkozó új ajánlat, ezért jelenleg nincs lehetőség elvi állásfoglalásra abban a kérdésben, hogy ez mindenben megfelel-e a MÜK 1/2000.(V.22.) számú Iránymutatásában írottaknak. Amennyiben e körben a Magyar Ügyvédi Kamarát állásfoglalás érdekében megkeresik, az Elnökség nyilvánvalóan a szükséges intézkedést megteszi (az ügy sürgősségére tekintettel akár már a soron következő, 2011. december 12-ére kitűzött elnökségi ülésen). Ennek megtörténtéig a területi kamarák jogosultak és kötelesek állást foglalni abban a kérdésben, hogy az ügyvéd által megkötött, megkötni kívánt felelősségbiztosítás megfelel-e a törvénynek és a törvény felhatalmazása alapján kiadott MÜK 1/2000. számú Iránymutatásának, azaz az ügyvédi működéshez szükséges feltételekkel folyamatosan rendelkezik-e. (Üvtv. 20. § (1) bekezdés b) pontja). Ennek elbírálásához a Magyar Ügyvédi Kamara az eljuttatott kérdések és biztosítási ajánlat alapján különösen a fent említett Iránymutatás már idézett 2. és 3. pontjára hívja fel a területi kamarák figyelmét azzal, hogy a területi kamarák egyedileg kell, hogy vizsgálják, hogy az előzetesen megismert biztosítási feltételeket az Iránymutatás alapján olyannak tekintik-e, amely megfelel az Üvtv. 13. § (3) bekezdés e) pontjában írottaknak.”
A területi kamarák részéről dr. Havasi Dezső a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke osztotta meg velünk véleményét. Álláspontja szerint az új ajánlat többszöri módosítás után lényegében megfelel az Iránymutatásnak. Több vonatkozásban előnyösebb, mint a MÜBSE szolgáltatása, (pl. Jogvédelem) de van még néhány pont, amit szakértőik vitatnak, mivel hátrányosabb, a jelenlegi MÜBSE biztosításnál (pl. Szünetelő, elhunyt ügyvéd biztosítotti ideje). Arra a kérdésre, hogy vajon miért nem volt eddig a MÜBSE-n kívül ügyvédi felelősségbiztosítás, dr. Havasi Dezső azt a választ adta, hogy az ügyvédi biztosítás kockázatai a korábbi kisebb létszámú ügyvédi kar miatt nem voltak arányban az elérhető díjbevétellel. Az ügyvédi biztosítás hagyományai, „családi” jellege miatt, a profitérdekelt nagy biztosítók közel azonos, vagy nem lényegesen kedvezőbb feltételekkel kínált ajánlata szerény fogadtatásra számíthat. Az elnök úr még hozzátette: furcsállja és helyteleníti, hogy egy ilyen jelentős alternatíva eldöntésére a biztosítási évfordulóhoz képest rendkívül kevés időt szánt az ajánlattevő. Véleménye szerint ez a körülmény is megfontolásra készteti az ügyvédi kart.
A kérdés végső tisztázására és a kamarai állásfoglalásra az ígéretek szerint a Magyar Ügyvédi Kamara 2011. december 12-én tartandó Elnökségi Ülésén kerül sor. Olvasóinkat természetesen tájékoztatjuk a fejleményekről!
