Nyilvánosak az egészségügyi fekvőbeteg ellátó intézmények adósságállományára vonatkozó adatok – foglalt állást Jóri András. Nem tarthatók vissza a számok sem döntéselőkészítő jellegükre, sem pedig az adatvédelmi törvényre való hivatkozással.
Az adatvédelmi biztoshoz fordult egy országgyűlési képviselő, miután közérdekű adatkérését a Nemzeti Erőforrás Minisztérium nem teljesítette. A képviselő az egészségügyi fekvőbeteg ellátó intézmények adósságállományára vonatkozó adatokat kívánta megismerni. A minisztérium az adatkérést azzal utasította vissza, hogy az egyes intézmények adósságának összegei adatvédelmi okokból nem adhatók ki, illetve döntéselőkészítő adatoknak minősülnek.
A képviselői kérdés a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alapján bárki által megismerhető adatokra vonatkozik, ezért az adatvédelmi biztos vizsgálta a panaszt. Jóri András megállapította, hogy nem állja meg a helyét az az álláspont, mely szerint az adósságra vonatkozó adatok adatvédelmi okból nem adhatók ki intézményi bontásban. Az adósság a kórház (vagy fenntartója) mint jogi személy adata, e körben a személyes adatok védelmére nem lehet hivatkozni.
Az adatok döntés megalapozását szolgáló jellegére való hivatkozás szintén nem megalapozott. Az érintett kórházak meghatározott időszakra vonatkozó, illetve meghatározott napon fennálló adósságállománya olyan adat, mely nem a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készült és nem akkor rögzítették. Másfelől egy költségvetési támogatás felhasználásával működő intézmény adósságállományának pontos mértéke, mint tény önmagában, nem von maga után döntést, így emiatt sem minősül a szóban forgó adat döntés megalapozását szolgáló adatnak.
Az egészségügyi fekvőbeteg ellátó intézmények adósságállományára vonatkozó adatok, mint állami feladatot ellátó szerv kezelésében levő adatok az adatvédelmi törvény értelmében közérdekűnek minősülnek, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak kötelessége minden, ezek megismerésére benyújtott igényt teljesíteni, függetlenül attól, hogy azt országgyűlési képviselő vagy magánszemély nyújtja-e be. Jóri András levélben kérte a miniszer úr intézkedését az ügyben.
