A feketegazdaság megjelenési formáját tekintve igen sokrétű, így – mint ahogy azt a cikk címe is kifejezésre juttatja – a következőkben csak a leggyakrabban előforduló csalási módszerek ismertetésére kerül sor. A cikk első része a fiktív számlázás és bevétel eltitkolás esetével foglalkozik.
A fiktív, gazdasági tartalom nélküli számlázás célja, hogy olyan visszaigényelhető áfához juttassa a számla befogadóját, amelyet senki nem fizet meg a költségvetésbe. A fiktív számla formailag megfelel a törvényi követelményeknek, de lényeges tartalmi hiányossága van, tehát valótlan adatokat tartalmaz az általa dokumentált gazdasági eseményekre, és/vagy az abban résztvevő felekre vonatkozóan.
A fiktív számlák előfordulásának első esete, amikor a számlakibocsátó nem adóalany. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 5. § (1) bekezdése a saját néven folytatott gazdasági tevékenységet írja elő az adóalanyiság feltételeként. Amennyiben a számlakibocsátó gazdasági társaság, úgy a társaság adóalanyiságát a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) és a cégbírósági nyilvántartás szabályai határozzák meg. A Gt. alapján a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A gazdasági társaság a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet. Tekintettel arra, hogy az előtársaság a cégbejegyzési kérelem benyújtását követően üzletszerű gazdasági tevékenységet végezhet, az Áfa tv. szerinti adóalanyiság is fennáll, tehát az adókötelezettség mellett adólevonási jogot is gyakorolhat.
Nem minősül adóalanynak a magát társaságként feltüntetett számlakibocsátó, ha:
- A cégbírósághoz bejegyzési kérelmet nem nyújtott be, továbbá attól az időponttól kezdődően, hogy a bejegyzési kérelmét jogerősen elutasították, a cégeljárást jogerős végzéssel megszüntették Ezekben az esetekben ugyanis saját nevében nem szerezhet jogokat és nem vállalhat kötelezettségeket. (Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.27.833/1995/6. számú ítélete)
- A számlakibocsátóként feltüntetett cég fiktív, mert cégbejegyzésére hamis, vagy lopott okiratok alapján került sor. Ez esetben a társasági szerződés semmis és a bűncselekmény következményeképpen bejegyzett társaság számlája a kiállítás időpontjától függetlenül, fiktívnek minősül. (Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.27.377/1996/3. számú ítélete)
Ebben a körben kell említést tenni a cégjegyzékbe bejegyzett olyan gazdasági társaságokról, amelyek székhelye, illetve a tagok személye ismeretlen (a céget alapító személyek hamis személyi igazolvány felmutatásával, hamis nevet használva hozzák létre a céget), továbbá, amelyeket el sem veszett igazolvánnyal alapítottak. Ezeket a társaságokat hívják a köznyelvben fantomcégeknek.
Ismert még az ún. másodlagos fantomcég esete is, amelyek jogszerűen alapított társaságok adásvételével jönnek létre. Általában az álnevet használó vevők megvásárolják az adott céget és az adásvételt követően nem gondoskodnak a változások cégnyilvántartásba történő bejegyzéséről.
Amennyiben a számlakibocsátó természetes személy saját nevében folytatott gazdasági tevékenysége alapján adóalanynak minősül. Fentiekből következően nem minősül hiteles dokumentumnak – tehát adólevonásra sem jogosít – a természetes személy által jogosulatlanul kiállított számla, amelyen valótlan adószám, tevékenységi kör és egyéni vállalkozói minőség közlésével áthárított adót tüntetnek fel.(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.28.196/1995/4. számú ítélete)
A második eset, amikor a számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív. A gazdasági esemény akkor tekinthető fiktívnek, ha
- a számlán szereplő felek viszonylatában egyáltalán nem jött létre gazdasági esemény
- a felek között létrejött szerződés semmis,
- a valós gazdasági esemény nem azonos a számlában feltüntetett értékesítéssel, illetve szolgáltatással, azaz a számlán szereplő gazdasági eseményhez képest a valóságban más esemény jött létre, illetve a gazdasági esemény a számlában feltüntetettel ellentétben csak részben valósult meg (pl.: mennyiségi eltérés)
A harmadik eset pedig, amikor a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre. A gazdasági esemény megtörtént, de a számlában szereplő számlakibocsátó bizonyítható módon nem állt üzleti kapcsolatban a számla címzettjével. A számlát olyan ismeretlen személy állította ki, aki más nevében jogtalanul kötött szerződést, tehát hiányzik az adóalanyiság egyik feltétele, a saját nevében folytatott gazdasági tevékenység.
A bevétel eltitkolása az áfa szempontjából azt jelenti, hogy az adózó nem a valós értékesítési, szolgáltatási árbevételre vonatkoztatva állapítja meg az áfa bevallásban a fizetendő forgalmi adót, hanem annak csak egy része (általában kisebbik része) után. Így egyenlegében az áfa bevallás nem eredményez valós, a forgalomnak megfelelő fizetendő adót.
Az áru importja során az adókikerülés egyik módja, amikor az árut már eleve alulszámlázott értéken importálják, és az áfá-t a csökkentett értékre fizetik meg. Ezt követően a több fiktív cégen történő átszámlázás során az értéke ugrásszerűen megnő, majd az ár több közbeiktatott fázison keresztül csökkenésnek indul. Ezek a cégek visszaigénylő pozícióba kerülnek, hiszen a feléjük felszámított és az általuk kiszámlázott áfa összege az árcsökkentés miatt negatív, azaz a visszaigényelt áfá-ból a költségvetést megkárosítva jutnak jogosulatlan előnyhöz.
A másik módszer, amikor az árut a valós vagy ehhez közeli értéken importálják, az áfa terhet megfizetik, majd az áfá-t levonják. A csalás abban nyilvánul meg, hogy a behozott árukészletnek csak kisebbik részét teszik láthatóvá, a nagyobb rész adózatlanul kerül be belföldre (feketeimport) és ennek a teljes egészében adózatlan résznek az értékesítéséből befolyt bevételből finanszírozzák meg a kisebbik rész közterheit. Ezt követően több fiktív cégen keresztül átszámlázzák, amelynek során az értéke egyre csökken, a végső fogyasztó felé történő értékesítési fázis felé haladva értéke mérsékelt, a forgalmi értéket el nem érő emelkedésnek indul.
