A három halálos áldozatot követelő 1956-os tatai sortűz büntetőperében a Legfelsőbb Bíróság csütörtökön kihirdetett jogerős ítéletével ötéves végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a 72 esztendős Korbely János nyugalmazott alezredest.
A Legfelsőbb Bíróság ötéves szabadságvesztésre ítélte a 72 éves Korbély Jánost. A bíróság megállapította: Korbely 1956. október 26-án századosi rendfokozatban mintegy 15 géppisztollyal, golyószóróval, kézigránátokkal felfegyverkezett tiszt élén a tatai járási rendőrkapitányság épületéhez ment – értesült az MTI. A felkelők ugyanis korábban elfoglalták az épületeket, és a rendőröktől elvették fegyvereiket. Amikor a kapitányság belső udvarán egy civil a nála lévő pisztolyért nyúlt, hogy átadja, Korbely tüzet vezényelt, s maga is elkezdett lőni. Két személy meghalt, ketten megsebesültek, két másik civil kimenekült a kapitányság belső udvarából, de az épülettől néhány méterre őket is leterítették; egyikük meghalt, társa súlyosan megsebesült.
Korbely János az eljárás során korábban azt hangsúlyozta, hogy a különítmény tagjai napok óta tartós stresszben voltak, az országban kihirdették a statáriumot. Az egységnek október 26-ára már négy halottja volt. “A történtek, őszintén mondom, megráztak, alaptermészetemnél fogva elítélek minden erőszakot” – fogalmazott egy korábbi tárgyaláson Korbely János. A bíróság csütörtökön kihirdetett jogesős ítéletében Korbely János tettét több emberen szándékos emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntettnek minősítette, és az első fokon ez év januárjában a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa által kiszabott hároméves szabadságvesztést öt évre súlyosította.
A tatai sortűzper többször megjárta az bíróságot. A 90-es évek derekán pótnyomozásra adták vissza az ügyet, 1998-ban több emberen elkövetett emberölésnek minősítették a történteket és elévülés miatt jogerősen megszüntették a büntetőeljárást. 1999-ben a bíróság egy másik tanácsa felülvizsgálati döntésben mondta ki, hogy az ’56-os sortüzek ügyében, mivel emberiség elleni bűntettek, nincs helye elévülésnek. Tavalyelőtt pedig új eljárás, immár a harmadik elsőfokú büntetőper lefolytatására utasított a Legfelsőbb Bíróság, mert a másodfokon elé került tényt megalapozatlansága miatt felülbírálatra alkalmatlannak tartotta.
