Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által csütörtökön hozott Líbia elleni szankciók kiterjesztéséről dönthetnek hétfői ülésükön az Európai Unió külügyminiszterei.
A katonai akció tagállami, vagy NATO-keretek között valósulhat meg. Eközben Líbia tűzszünetet kért.
Gazdasági jellegű korlátozásokat támogat közösségi szinten Líbia ellen az Európai Unió – derült ki uniós diplomaták nyilatkozataiból, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi ülése, és a hétfőn várható uniós külügyminiszteri találkozó kapcsán tettek. Ezek alapján kiderült, az EU-tagállamok külügyi tárcavezetői hétfőn a szankciók kiterjesztéséről is dönthetnek.
Az ENSZ végrehajtó szervezete csütörtök este New Yorkban fogadott el újabb intézkedéseket Líbiával kapcsolatban, egyebek mellett légtérzár bevezetését, a kereskedelmi légiközlekedés leállítását, a fegyverembargó megerősítését, és a Biztonsági Tanács – a Kadhafi-rezsim vezetői mellett – több embernek a vagyonát is zárolná, továbbszigorítva ezzel a legutóbbi ENSZ-határozatot.
Az Európai Unió vélhetőleg ugyanúgy cselekszik majd, mint az ENSZ-szankciók február 26-án bejelentett “első köre” után. A BruxInfo értesülései szerint az uniós külügyminiszterek átültetik majd a nemzetközi szervezet által hozott korlátozásokat, és ki is terjesztik majd ezeket. Uniós diplomaták úgy látják, hangsúlyeltolódás figyelhető meg az ENSZ és az EU között, az Unió ugyanis elsősorban a gazdasági társaságoknak, vállalkozásoknak a vagyonbefagyasztását vizsgálná meg.
A diplomatavélemények összhangban vannak az EU kül- és biztonságpolitikai képviselőjének péntek délutáni nyilatkozatával, Catherine Ashton ugyanis úgy vélte, az Európai Uniónak gazdasági szankciókat kell bevezetnie a líbiai rezsim ellen. Kifejtette, a líbiai olajcégek bevételeire is ki kell terjedniük a korlátozásoknak. A múlt pénteki rendkívüli európai tanácsi ülésen a tagállami vezetők még értelmetlennek találták az olajbevételek befagyasztását, azzal érvelve, hogy a kikötők jó része már az ellenzékiek kezén van, így ez nem lenne érdemi büntetés Kadhafinak.
Időközben viszont fordulat következett be, a líbiai elnök ugyanis visszafoglalta az ország jó részét, a hadsereg pedig az ellenzéki központ, Bengázi kapujához érkezett.
A légtérzár lényegében néhány órával az ENSZ-határozat felhatalmazása után meg is valósult – fogalmazott a BruxInfo kérdésére egy brüsszeli forrás, brit vadászgépek ugyanis már a dél-olaszországi támaszponton várakoznak bevetésre, figyelve a líbiai légteret. Ha Kadhafi továbbra is beveti a légierőt a lakosság ellen, a “koalíció” is azonnal reagálni tud – mondta a diplomata. Kérdés viszont, hogy kit is takar a koalíció.
Az Európai Unió közösségi szinten nem vesz részt a katonai akciókban, a tagállamok viszont, ENSZ-tagok lévén, indíthatnak bevetéseket. Erre utal Nagy-Britannia azonnali reakciója is. Az egyik forgatókönyv szerint tehát különböző országok összehangoltan lépnek közbe, a másik lehetőség pedig, hogy a NATO indít katonai missziót Líbia ellen.
Értesüléseink szerint az ENSZ-határozatot is alapvetően a franciák és a britek lobbizták ki, és a katonai beavatkozás jellegét illetően is a francia elképzelések valósulhatnak meg. Ezek szerint a koalíciós légierő a légtér védelme mellett, védekező jellegű, célzott támadásokat indíthat különböző Kadhafi-fennhatóság alatt lévő katonai célpont ellen.
“Uniós zászló alatt” is megvalósulhatnak katonai akciók, ezek azonban elsősorban humanitárius jellegűek (légihidak kialakítása), vagy a megerősített fegyverembargó fenntartása (a líbiai partok ellenőrzése).
Az esetleges radikális beavatkozást legitimálja uniós diplomaták és Catherine Ashton szerint is, hogy a szigorított ENSZ-szankciókat nem ellenezte senki az Biztonsági Tanácsban, az állandó tagok közül Kína és Oroszország, a rendes tagok közül pedig Németország is “csak” tartózkodott a szavazáson.
A helyzet óráról-órára változik, péntek délután az uniós tagországok szakdiplomatái üléseznek, szombaton pedig válságtanácskozást tartanak Párizsban. A líbiai külügyminiszter péntek délután bejelentette, hogy tűzszünetet kér az ENSZ-től, EU-diplomaták viszont arra figyelmeztetnek, hogy “líbiai értelmezésben ez korántsem jelenti a lakosság biztonságát”.
