Az igazságszolgáltatást érintően több újdonság szerepel a Fidesz-KDNP szerdán nyilvánosságra hozott alkotmánytervezetében: Kúria lehet a Legfelsőbb Bíróság (LB) neve, elnökét nem hat, hanem kilenc évre választanák. Változás, hogy az Országgyűlés is kérhetne előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól (Ab). Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nem szerepel az indítványban.
Az Ab-ról szóló cikkely kimondaná, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. A jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatát érintő legfontosabb változás, hogy a tervezet értelmében a parlament – a törvény kezdeményezőjének, a kormánynak, illetve az Országgyűlés elnökének zárószavazás előtt megtett indítványára – az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti az Alkotmánybíróságnak.
Az indítványról a Ház a zárószavazást követően döntene, a javaslat elfogadása esetén pedig a házelnök csak akkor írhatná alá és küldhetné meg az államfőnek a jogszabályt, ha az Ab alkotmányellenességet nem állapított meg. Az indítványról az Ab-nak soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül kellene határoznia. Ha a testület alkotmányellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alkotmányellenesség megszüntetése érdekében újra megtárgyalja – olvasható a tervezetben, amely szerint az államfő továbbra is kérhetne előzetes normakontrollt.
Míg a jelenleg hatályos szabályok szerint bárki kérhet utólagos absztrakt normakontrollt, a Fidesz-KDNP javaslata értelmében az Ab ezután a kormány vagy az országgyűlési képviselők egynegyedének kezdeményezésére vizsgálja felül a jogszabályok alkotmányosságát. Ugyanakkor a testület bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát, valamint alkotmányjogi panasz alapján dönt az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály vagy a bírói döntés alkotmányosságáról is.
Az Ab továbbra is vizsgálná a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését a tervezet szerint.
A testület elnökét az Ab tagjai helyett a parlament választaná az alkotmánybírók közül.
A “húsvéti alkotmány” tervezete alapján változnának a bíróságokat érintő szabályok is. A legfőbb bírósági szerv a Kúria lenne, ami jelenleg a Legfelsőbb Bíróság. A javaslat szerint a Kúria a többi között biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz; a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal kezdeményezésére határoz az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről az alkotmányba ütközés kivételével; illetve megsemmisíti a más jogszabályba ütköző önkormányzati rendeletet.
A Kúria elnökét a jelenlegi hat helyett kilenc évre választaná az Országgyűlés kétharmados többséggel az államfő javaslatára.
A bírósági szervezet továbbra is többszintű maradna, az ügyek meghatározott csoportjaira – különösen közigazgatási és munkajogi eljárásokra – pedig a jelenlegihez hasonlóan külön bíróságok létesíthetők.
Míg a jelenlegi alkotmány azt mondja ki, hogy a bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi, és az igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közreműködnek, addig a Fidesz-KDNP tervezete csupán azt rögzítené, hogy a bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában. A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozná meg.
A hivatásos bírákat továbbra is a köztársasági elnök nevezné ki.
A kormánypártok javaslata kimondaná, hogy a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét azok céljával és az alkotmánnyal összhangban értelmezik, a jogszabályok értelmezésekor pedig “azt kell feltételezni, hogy azok a józan észnek megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak“. Beemelnék az alaptörvénybe – egy tavalyi jogszabály-módosítással összhangban – azt is, hogy a legfőbb ügyészt kilenc évre választja az Országgyűlés.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának neve alapvető jogok biztosára változna, akinek lennének helyettesei. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról a jelenleg hatályos alaptörvénytől eltérően nem szól a tervezet, de kimondja, hogy az alapvető jogok biztosa különös figyelmet fordít a jövő nemzedékek érdekei mellett a hazai nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelmére is.
Az ombudsmant változatlanul az Országgyűlés választaná hat évre, helyetteseit pedig ő maga nevezné ki a hivatali idejével megegyező időtartamra.
A személyes adatok védelméért és a közérdekű adatok nyilvánosságáért független hatóság felelne a kormánypárti alkotmánytervezet szerint.
Nem tartalmazza a választójog részletes szabályait, de akár a kiskorú gyermekek utáni szavazati jog biztosítására is lehetőséget ad a Fidesz-KDNP alkotmánytervezete.
Eszerint a jövő nemzedékek érdekében nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha sarkalatos törvény azokban a családokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának – illetőleg helyette törvényben meghatározott esetben más személynek – további egy szavazati jogot biztosít.
A tervezet kitér arra is, hogy minden nagykorú állampolgárnak van választójoga, ugyanakkor sarkalatos törvény a választójog gyakorlását vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.
Sarkalatos törvény szabályozná a Magyarországon élő nemzetiségeknek és népcsoportoknak az Országgyűlés munkájában való részvételét is.
A parlamenti választásokat változatlanul az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év áprilisában vagy májusában kellene megtartani. A kormánypárti koncepció szerint a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést, ha – a kormány megbízatásának megszűnése esetén – az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt a parlament az első személyi javaslattól számított negyven napon belül nem választja meg, vagy ha a Ház a központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. Ugyanakkor az államfőnek a feloszlatás előtt ki kellene kérni a miniszterelnök, a házelnök és a frakcióvezetők véleményét.
Az alkotmánytervezet alapján a parlament választaná meg a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát, valamint az Állami Számvevőszék elnökét. Az államfőválasztás legfeljebb kétfordulós lenne: a javaslat alapján a második fordulóban a legtöbb szavazatot szerző jelölt lesz a köztársasági elnök.
A tervezet arról is rendelkezik, hogy az országgyűlési képviselői tisztséggel összeférhetetlen pozíciókat sarkalatos törvény állapítja meg. A képviselői megbízatás megszűnésének esetei közé felvennék azt, ha a politikus egy éven keresztül nem vesz részt a Ház munkájában.
A parlamenti bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét szintén sarkalatos törvény szabályozná a kormánypártok elképzelése szerint.
A törvényalkotással kapcsolatos változás, hogy a köztársasági elnöknek – ha nem fordul az Alkotmánybírósághoz, vagy nem küldi vissza a jogszabályt a parlamentnek – minden elfogadott törvényjavaslatot alá kellene írnia öt napon belül; ez jelenleg csak a sürgős kihirdetés esetében van így, különben 15 nap áll az államfő rendelkezésére.
Nem módosulnának a konstruktív bizalmatlansági indítvány szabályai, mint ahogyan a népszavazásról szóló rendelkezések is lényegében változatlanok maradnának, de a népi kezdeményezés nem szerepel a tervezetben.
A Fidesz-KDNP alkotmánytervezete alapján ötévente választanák meg a helyi önkormányzati képviselőket és a polgármestereket. A helyhatóságokat illetően a javaslatból – összefüggésben azzal, hogy a megye helyett a vármegye kifejezést használnák – kiderül, hogy a megyei közgyűlések helyett a vármegyei képviselő-testület elnevezést vezetnék be.
A kormánypártok rendelkeznének arról is, hogy a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételéhez vagy más kötelezettségvállalásához jogszabály a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal hozzájárulását írhatná elő.
A Fidesz-KDNP alkotmánytervezete szerint az alaptörvény végén felsorolnák az igennel szavazó képviselők nevét rangok, pártmegjelölések nélkül. A nevek felsorolása előtt a következő mondat szerepelne: “Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, Magyarország első egységes Alkotmányát a fentiek szerint állapítjuk meg.”
A nevek után pedig a következő szöveg állna: “Legyen béke, szabadság és egyetértés”.
Az új alkotmány 2012. január 1-jén léphet hatályba.
Az alkotmánytervezet szövege az MTI honlapján teljes terjedelmében olvasható.
