Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) módosítása a jogalkalmazást, gyakorlatot segítő pontosításokat, valamint az adóeljárást, adminisztrációt egyszerűsítő rendelkezéseket tartalmaz. A következőkben ezeknek a szabályoknak – két részletben történő – ismertetésére kerül sor.
A képviseleti szabályok körében a módosítás egyértelművé teszi, hogy az adópolitikáért felelős miniszter előtti eljárásban is az Art. szabályait kell alkalmazni, továbbá 2010. december 31. napjáig az adózó állandó meghatalmazottja vagy megbízottja csak bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén élhetett a kimentés lehetőségével. Az új szabály azonban kimondja, hogy valamennyi jogszabályi kötelezettséggel kapcsolatosan fennáll ez a lehetőség, de bizonyítani kell, hogy a jogsértés az említettek érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.
Lényeges változás az ún. adónyilatkozat, mint legegyszerűbb bevallási forma megjelenése. Az az adózó, aki – a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt – az adónyilatkozat választására vonatkozó feltételeknek megfelel, az adóévet követő év május 20. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton az adóhatósághoz adóbevallási kötelezettségét adónyilatkozat formájában teljesítheti. Ha az adózó adónyilatkozat útján teljesíti adóbevallási kötelezettségét, kérésére a munkáltató papír alapon átadja a magánszemélynek az adónyilatkozat nyomtatványát. Az adónyilatkozat kizárólag a természetes személyazonosító adatokat, a lakcímet és az adóazonosító jelet, valamennyi, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét, az adózó személyi jövedelemadó kötelezettségét és a levont személyi jövedelemadót, adóelőleget tartalmazza.
A magánszemélyek a bevallási határidőig rendelkeznie kell a bevallás alapjául szolgáló iratokkal, igazolásokkal. Ha azonban önhibáján kívül nem rendelkezik azokkal, akkor a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig bejelentést tehet az adóhatóság felé a bevallás benyújtásának akadályáról. Amennyiben az akadály elhárult (de legkésőbb szeptember 20-ig), a magánszemély adózó a bejelentéséhez kapcsolódó adóbevallást a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel együtt nyújtja be. A bevallás késedelmes benyújtására vonatkozó bejelentés esetén bevallási késedelem miatt mulasztási bírság a bevallás naptári éve szeptember 20. napjáig nem szabható ki, kivéve, ha az adózó bevallását szeptember 20. napja előtt nyújtja be és igazolási kérelmet nem nyújt be.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az önellenőrzés csak abban az esetben minősül az adóellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett helyesbítésnek, ha az adózó azt az adóellenőrzés megkezdését megelőzően, azaz az adóellenőrzésről szóló értesítés kézbesítését, illetve az értesítés mellőzése esetén a megbízólevél átadását megelőző napon az adóhatósághoz benyújtja, illetve részére postázza.
A cégek kötelesek közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelenteni a gazdasági tevékenységük mindazon helyszíneit, amelyeket a cég létesítő okiratában telephelyként nem jelölnek meg és a cégbírósághoz nem jelentenek be, de az Art. telephely fogalmának megfelelnek. Az Art. szerint telephely az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található,
Ha foglalkoztatónak az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott, az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeként meghatározott korlátok túllépése miatt az általános munkajogi szabályok alapján történő foglalkoztatáshoz kötődő adó- és járulékfizetési szabályokat kell alkalmaznia, az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személyt a jogsértés feltárásától számított 8 napon belül biztosítottként kell bejelenteni. Kivételt képez ez alól, ha a magánszemély nem vette fel a munkát és munkavégzés hiánya miatt jövedelem kifizetés sem történt.
Az előtársaság az alapító okirat keltétől a cégbejegyzési kérelem benyújtásának napjáig nem rendelkezik adószámmal, de foglalkoztatóvá válhat és idény- vagy alkalmi munkást foglalkoztathat. Ebben az esetben az egyszerűsített foglalkoztatottat elektronikus úton be kell jelentenie, majd az adószám megszerzésétől számított 8 napon belül az adószám és a korábbi bejelentés iktatószámát is feltüntetve ismételt bejelentést kell tennie.
Az adóhatóság köteles az újonnan alakult adózók részére tájékoztatást küldeni a nyilvántartásba vett adataikról, kivéve az elektronikus ügyintézésre kötelezett adózókat, ezen adózók ugyanakkor törzsadataikat elektronikus úton bármikor megtekinthetik, így esetükben papír alapú értesítés szükségtelen.
A módosítás alapján – a tévedések és figyelmetlenségek kiküszöbölése érdekében – az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg arról is nyilatkoznia kell, ha tevékenységére az általános szabályokat alkalmazza.
Mivel a cégbíróság útján a cégbejegyzésre kötelezett adózók végelszámolása időtartalmával kapcsolatos adatok az állami adóhatóság rendelkezésére állnak, a törvény csak a cégbejegyzésre nem kötelezett adózók részére írja elő a végelszámolás kezdő- és záró időpontjának bejelentését.
Az adófizetéssel, elszámolással kapcsolatban elsősorban pontosítások történtek, mégpedig a következők: a magánszemély a visszatérítendő egészségügyi hozzájárulást is a személyi jövedelemadó bevallásban igényelheti vissza, a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó, ha a számlanyitást elmulasztotta készpénz-átutalási megbízással nem teljesítheti kötelezettségét, továbbá a túlfizetés visszatérítésének feltétele a fizetési és a bevallási kötelezettség teljesítése.
Az adóhatóság az egyes közhiteles nyilvántartások adatait (személyi adat-és lakcímnyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás, a gépjármú nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás) az adóhatóság ingyenesen szerezheti be, tekintettel arra, hogy az adóhatóság tevékenysége így költséghatékonyabban megvalósítható.
Ha az állami adóhatóság az elhunyt magánszemély adóügyével összefüggésben adóigazgatási eljárást folytat vagy azt kezdeményez, ennek során az örökösök személyének ismerete szükséges. Előfordul, hogy a közjegyzőhöz csak néhány hónap elteltével kerül a hagyatéki ügy. Az adóhatóság megkeresésére a hagyatéki leltározásra illetékes önkormányzati jegyző adatot szolgáltat a hagyatéki leltár készítésének tényéről, a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző nevéről és székhelyéről, valamint a rendelkezésre álló hozzátartozói adatokról (név, cím).
Az ügyészi jóváhagyás, mind a nyomozóhatóság, mind pedig az ügyészség számára jelentős adminisztrációs terhet jelent, és a nyomozás szempontjából időveszteséget okoz. Az új szabályok értelmében ezért a nyomozóhatósági megkeresés esetében nincs szükség ügyészi jóváhagyásra, de az adóhatóság kizárólag a megkeresés célja szerint indokolt adatok vonatkozásában tehet eleget a nyomozóhatósági megkeresésnek.
Az adótitok esetkörének bővítését jelenti az a szabály, mely szerint a költségvetésből vagy Európai Uniós forrásból finanszírozott támogatások jogszerű megállapításához az adóhatósági eljárások során keletkezett adatok átadhatóak a támogatást folyósító szervek számára.
Az adóhatóság a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megkeresésére adatot szolgáltat a külföldiek magyarországi tartózkodásának engedélyezésére irányuló eljárásokban a külföldi megélhetésével, magyarországi egzisztenciájával összefüggésben felmerülő kérdések, visszásságok tisztázásához, amennyiben az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzése érdekében szükséges.
Az adóhatóság a nyugdíjas státuszú foglalkoztatottak nyugdíjjárulék alapot képező jövedelméről a havonként beérkező bevallások adataiból értesül, azokat összesíti és a kereseti korlát elérésekor adatot szolgáltat a nyugdíjfolyósító szerv részére. Ez az adatszolgáltatási kötelezettség az EVA törvény hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által bevallott nyugdíjjárulékkal kapcsolatos adatokra is vonatkozik.
A cikksorozat korábbi részei itt olvashatóak:
