A vallásszabadságról szóló állásfoglalást készítenek elő uniós diplomaták az EU-országok külügyminisztereinek január 31-i tanácskozására – értesült az MTI brüsszeli diplomáciai forrásból.
Korábban úgy hírlett uniós berkekben, hogy az álláspontok közelítése még nem érte el azt a szintet, hogy a téma megvitatásán túl úgynevezett közös következtetéseket is megfogalmazzanak a miniszteri ülésen. A dolgok legfrissebb állása szerint azonban 31-én már konklúzió elfogadását tervezik – tájékoztatta szerdán az MTI-t egy uniós diplomata. Az elmúlt héten az Európai Unió fellépését kérte négy tagország – köztük Magyarország -, miután az utóbbi időben keresztényeket ért támadás a világ különböző részein.
Franco Frattini olasz külügyminiszter e tárgyban Catherine Ashtonnak, az EU külpolitikai főképviselőjének levelet küldött, amelyet aláírásával támogatott a francia, a lengyel és a magyar külügyminiszter is – közölték Rómában külügyminisztériumi források. A miniszterek kérték Ashtont, hogy a keresztények üldözésének kérdését tűzzék napirendre a Brüsszelben január 31-én tartandó külügyminiszteri tanácsülésen. Az értekezleten a levél aláíróinak szándéka szerint “konkrét intézkedéseket” kell elfogadni “a vallásszabadság tiszteletben tartása érdekében”.
A miniszterek a levélben leszögezték, hogy az EU “nem maradhat közömbös” az elmúlt hónapok eseményei után, és “elfogadhatatlannak kell nyilvánítania” a vallási indíttatású uszítást és erőszakot.
Január 2-án XVI. Benedek pápa szintén felszólította a nemzetközi közösséget, hogy védje meg a vallás szabadságát. Nyilatkozatának előzménye az volt, hogy az óév utolsó éjszakáján Egyiptomban merényletet követtek el egy kopt templom ellen, és 23 ember életét vesztette, korábban pedig iraki keresztényeket ért összehangolt támadás. Ugyancsak keresztényeket ért atrocitás Nigériában és a Fülöp-szigeteken.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Navi Pillay szerint az egyházak, templomok, mecsetek, zsinagógák és más vallási létesítmények elleni támadásokkal szemben mindenkinek fel kell lépnie. A főbiztos közleményben felszólította az államokat, hogy küzdjenek erőteljesebben a vallási diszkrimináció ellen. “A kisebbségek jogainak védelme… a konfliktusok megelőzésének kulcseleme is” – hangsúlyozta Navi Pillay.
