A hivatalos megerősítést követően az Európai Unió a legelső emberi jogi szerződés – a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény – részes felévé válik.
Az egyezmény célja annak biztosítása, hogy a fogyatékossággal élők a többi polgárral azonos alapon élvezhessék jogaikat. Ez az első olyan átfogó emberi jogi szerződés, amelyet az EU a maga egészében megerősít. E dokumentumot a 27 uniós tagállam mindegyike aláírta, és közülük 16 meg is erősítette (lásd a mellékletet). Az EU kilencvenhetedikként csatlakozik a szerződéshez. Az egyezmény meghatározza a fogyatékossággal élők polgári, politikai, szociális és gazdasági jogainak biztosítása és védelme érdekében szükséges minimumkövetelményeket. A megerősítés tágabb értelemben az EU azon kötelezettségvállalását tükrözi, miszerint 2020-ra akadálymentes Európát teremt a becslések szerint mintegy 80 millió fogyatékossággal élő uniós polgár számára, az Európai Bizottság fogyatékossággal élőkre vonatkozó stratégiájával (IP/10/1505) összhangban.
„Nagyszerű hír ez az új évre, az emberi jogok történetében pedig mérföldkövet jelent, hiszen az EU most első ízben válik egy nemzetközi emberi jogi szerződés részes felévé. Szeretném kifejezni köszönetemet a belga elnökségnek a kiváló együttműködésért, ami lehetővé tette a megerősítési folyamat gyors és sikeres lezárását” – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, az EU jogérvényesülésért felelős biztosa. „Az ENSZ-egyezmény a fogyatékossággal élők emberi jogainak és alapvető szabadságjogainak előmozdítására és védelmére szolgál. A Bizottság novemberben bemutatta az EU fogyatékossággal élőkre vonatkozó, az elkövetkezendő tíz évre érvényes stratégiáját, amely kézzelfogható intézkedéseket és konkrét ütemtervet határoz meg az ENSZ-egyezmény végrehajtása érdekében. Ezúton szólítom fel azon tagországokat, amelyek az egyezményt eddig még nem erősítették meg, hogy ezt mielőbb tegyék meg. Kollektív felelősségünk annak biztosítása, hogy a fogyatékossággal élők mindennapjait ne nehezítsék meg további akadályok” – tette hozzá Reding alelnök.
Az Európai Unió 2007. március 30-án – az aláírási időszak nyitónapján – aláírta a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt (IP/07/446). Azóta az egyezményt mind a 27 uniós tagállam aláírta, és világszerte 120 további ország csatlakozott hozzá. A megerősítési folyamat lezárását követően az egészében vett EU az első olyan nemzetközi szervezet, amely hivatalosan az egyezmény részes felévé vált (ahogyan 16 uniós tagállam is).
Az egyezmény annak biztosítására arra kötelezi az aláíró feleket, hogy a fogyatékossággal élők a többi polgárral azonos alapon, maradéktalanul gyakorolhassák jogaikat (MEMO/10/198). Az Európai Uniót illetően ez azt jelenti, hogy valamennyi uniós szintű jogszabálynak, szakpolitikának és programnak összhangban kell állnia az egyezmény fogyatékossággal élők jogaira vonatkozó rendelkezéseivel, az EU felelősségi körének határain belül. A megerősítő országoknak – így az uniós tagállamoknak is – a következő területeken kell intézkedéseket tenniük: az oktatáshoz, foglalkoztatáshoz, közlekedéshez, infrastruktúrához és középületekhez való hozzáférés lehetővé tétele, a szavazati jog megadása, a politikai részvétel javítása és a teljes jogképesség biztosítása valamennyi fogyatékossággal élő személy számára.
Az egyezményhez csatlakozó feleknek rendszeresen tájékoztatniuk kell az ENSZ fogyatékos személyek jogaival foglalkozó bizottságát az egyezmény végrehajtása érdekében tett intézkedésekről. A független szakértőkből álló bizottság felhívja a figyelmet az egyezmény végrehajtása terén mutatkozó esetleges hiányosságokra, és javaslatokat fogalmaz meg.
Az EU fogyatékossággal élőkre vonatkozó 2010–2020. évi stratégiájának középpontjában az a törekvés áll, hogy a fogyatékossággal élők ugyanolyan feltételek mellett gyakorolhassák jogaikat, mint egészséges társaik, és eltűnjenek a mindennapi életüket megnehezítő akadályok. Ezenkívül a stratégia célja az is, hogy segítséget nyújtson az egyezmény rendelkezéseinek gyakorlati végrehajtásához uniós és nemzeti szinten egyaránt. E stratégia a tagállamok tevékenységének kiegészítésére és támogatására szolgál – hiszen a fogyatékossággal kapcsolatos politikák tekintetében a fő felelősséget a tagállamok viselik.
Háttér
Az Európai Unió minden hatodik polgára – mintegy 80 millió ember – különböző fokú, az enyhétől a súlyosig terjedő fogyatékossággal él. A 75 évesnél idősebbek több mint egyharmada szenved olyan fogyatékosságban, amely valamilyen mértékben korlátozza őt. Az uniós népesség fokozatos idősödése miatt e számok egyre emelkednek. A fogyatékossággal élők többsége a fizikai vagy más akadályok, valamint a hátrányos megkülönböztetés miatt igen gyakran nehézségekbe ütközik, hogy a társadalomban és a gazdaságban teljes körűen részt vegyen.
