Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2010. december 9-én, a korrupcióellenes világnapon rendezett konferenciát, ahol bemutatta a „Korrupciós kockázatok feltérképezés – integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” című, kiemelt európai uniós projekt eddigi eredményeit és a projekt jövőbeni célkitűzéseit.
A régi/új integritás
Az integritás – ez a talán itthon idegenül, nyugaton kissé magabiztosabban csengő – kifejezés a közszférában az értékek melletti elköteleződést, méghozzá a szakmaiság, a tisztesség és becsület értékeinek középpontba állítását takarja. Az integritás-személet mind az egyéne, mind pedig a szervezetek szintjén egyaránt értelmezhető, hiszen a jogi és etikai normák mind a két szintet meghatározzák.
Az integritás-központúság, azonban – bármennyire is új fogalomnak tűnik – mélyen ott gyökeredzik a magyar közjogi-közigazgatási fejlődésben, csak éppen nem így hívták: közszolgálati ethosz, jó közigazgatás és még számos ide vonatkozó kifejezést találhatunk. A problémát nagyon pontosan fejtette ki Bibó István a Magyar közigazgatásról írt munkájában: „Ebben a helyzetben véglegesültek a magyar közigazgatás beteg, zsákutcába szorult voltának a jellemző tünetei, melyeket a következőkben foglalhatunk össze: a kulcspozíciók eldugása, a hatáskörök harácsolása, a tisztviselők személyes függőségének az elmélyítése, a személyes ügyek központosítása, az ügyintézés végletes elönkényesítése és végül a központi hatalomnak saját omnipotenciájába való belefulladása. Ezeknek a vonásoknak a beható elemzése útján fedhetjük fel a magyar közigazgatás problémájának részelemeit, és találhatjuk meg végső megoldását.”
Előzmények és nemzetközi kapcsolatok
Az Országgyűlés az ÁSZ 2007. évi tevékenységét elfogadó 72/2008. (VI. 10) OGY határozatban hívta fel a szervezetet arra, hogy „fordítson fokozott figyelmet a korrupció tipikus kiváltó okaira, területeire”. Ezt a célt szolgálta a Holland Királyság Számvevőszékével közösen indított projekt 2007-2008 között, „Korrupció-ellenes intézkedések továbbfejlesztésének és a korrupcióellenes kormánystratégia végrehajtásának elősegítése” címmel. Ez a program arra szolgált, hogy az ÁSZ az integritás szempontú közigazgatási működés követelményeivel összhangban álló korrupció kockázat-felmérési és kockázatelemzési gyakorlati módszereket sajátíthatott el, hozhatott haza. Így az ÁSZ hozzáláthatott a hazai költségvetési szervek működésének korrupciós szempontú felméréséhez, az okok és a tünetek feltárásához. Ez azonban még csak az első lépés volt.
Ez az együttműködés jó alapot szolgáltatott a kapcsolatok elmélyítésére, s ennek nyomán született meg a fenti – az Új Magyarország Fejlesztési Tervből finanszírozott – projekt, amely 2009. december 1-jén indult útjára. A konferencián a holland partnerek előadása bemutatta dióhéjban a fent jelzett integritási komplex cselekvési-elemzési rendszert, amivel a Holland Királyság Számvevőszéke és a holland Nemzeti Integritási Hivatal (BIOS) dolgozik. A hazai palettát a tudományos közvélemény és persze a projekt-gazda ÁSZ képviselete. Tóth István János és Szántó Zoltán (a Budapesti Corvinus Egyetem Korrupció-kutató Központjának vezetői) a magyarországi korrupció általános vonásairól és az integritás szempontú megközelítés esélyeiről beszéltek. Sántha György, az ÁSZ osztályvezetője pedig bemutatta magát a projektet.
A projekt célkitűzése: intézményi integritás
A konferencián kiderült, hogy az ÁSZ a korrupció megfékezése érdekében a fent jelezett holland kockázatértékelési módszertan hazai adaptálásával kívánja felmérni a hazai közszféra korrupciós kockázati jellemzőit. A felmérés során az ÁSZ 2011 februárjától kezdődően hét éven keresztül évente mintegy 4200 előre kiválasztott költségvetési szerv közreműködésével végez országos adatfelvételeket. A felmérés során alkalmazandó, mintegy 150 kérdést tartalmazó kérdőívet az ÁSZ 2010. novemberben 200 intézmény bevonásával sikeresen tesztelte. Az alkalmazott módszer lényege, hogy elektronikusan kitölthető adatlapok automatizált feldolgozásával az ÁSZ minden egyes adatszolgáltató vonatkozásában elkészíti az adott költségvetési szerv korrupciós veszélyeztetettségi profilját, egyúttal összeveti ezt a szervezet belső kontroll jellemzőivel. Az így kiszámított értékek (0-10 pont között) „korrupciós kockázati index” elnevezéssel egy erre a célra kifejlesztett térinformatikai rendszer segítségével az ún. „korrupciós kockázati térképen” is megjelenítődnek. Itt az érdeklődők egy nyilvános internetes felületen ágazatok, területi szintek és intézménytípusok szerinti összehasonlításokat is végezhetnek – az első adatfelvétel lezárását követően előreláthatólag 2011. májusától.
Az országos adatfelvételeket támogató internetes rendszer – „Integritás Portál” néven – az „www.integritas.asz.hu” címen lesz elérhető 2011. január elejétől. Az ÁSZ emellett az érdeklődők megfelelő tájékoztatása, valamint az integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése érdekében 2011. január elejétől kezdődően „Integritás Infovonal” elnevezéssel telefonos központot is működtet.
Elvárt eredmények: Kultúraváltást!
A jelzett módszerrel megvalósulhat a hazai igazgatási rendszer meghatározott területének korrupciós szempontú feltérképezése, illetve létrejöhet egy nyilvános, az interneten elérhető adatbázis, s ezzel a „kockázati térképpel” akár ágazatok és intézménytípusok közötti összehasonlítással is vizsgálhatóak lesznek az egyes szervezetek korrupciós kockázati jellemzői. Így társadalmi szinten a korrupciós helyzetek kialakulásának megelőzése érdekében azonosíthatóvá válnak az egyes társadalmi-gazdasági rendszereket terhelő korrupciós kockázatok, ezáltal elősegítve azok célzott kezelését.
Az új szemléletmód elsajátításával új szempontokkal egészül ki a számvevőszéki ellenőrzési gyakorlat (tervezés, végrehajtás), valamint a korrupciós jelenségek kezelésére irányuló állami beavatkozások támogatása.
Az ÁSZ nem titkolt célja egy közigazgatási kultúra-váltás, amelyben elterjedtté válik az integritás szemlélet, azaz a társadalmi szereplők meg- és felismerik, megértik és egységesen alkalmazzák az integritás elvét, illetve az ahhoz kapcsolódó fogalmakat és az adófizetők számára átláthatóbbá válik az igazgatási rendszer, egyenként is láthatóvá válnak az igazgatási szereplők (intézmények).
