A nemzeti és etnikai kisebbség helyett a nemzetiség kifejezés használatát javasolja az új alkotmányban a kisebbségi ombudsman, aki ennek megfelelően tisztsége nevét is a faji egyenlőség és a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosára változtatná.
Kállai Ernő mellett eddig egy felkért állami szerv, a Gazdasági Versenyhivatal juttatta el az új alaptörvénnyel kapcsolatos javaslatát a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságához.
A testület elnökének, a KDNP-s Salamon Lászlónak eljuttatott levelében Kállai Ernő kifejti: az eddigi szabályozás értelmében a kisebbségi ombudsman a 13 nemzeti és etnikai kisebbség jogainak érvényesülését segíti elő. Ez a terminológia azonban szerinte nem felel meg a magyar jogtörténeti hagyományoknak, illetve annak, hogy a kisebbségi közösségek jogállása azonos. A kisebbségi közösségek is gyakran fogalmaznak meg aggályokat e szóhasználat miatt – jegyzi meg.
Kállai Ernő mindezek alapján azt javasolja – olvasható az alkotmány-előkészítő eseti bizottság honlapján közzétett dokumentumban -, hogy az új alkotmány nemzetiségként határozza meg e közösségeket. E változtatásnak – folytatja – tükröződnie kell az ombudsmani intézmény elnevezésében is. Ennek alapján – egy új feladatkörrel is felruházva – a faji egyenlőség és a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosa nevet használná a jelenlegi nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa helyett.
Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke javaslatában azt írta: indokoltnak tartja, hogy a versenyre és a tisztességes verseny feltételeinek megtartása felett őrködő versenyhatóságra irányadó hatályos törvényhozói megközelítés az új alaptörvény előkészítése során is érvényesüljön.
Az új alkotmányt előkészítő eseti bizottság december 10. és 15. között vitatja meg az alaptörvény koncepcióját, az arról szóló határozati javaslatot azt követően nyújtja be az Országgyűlésnek.
A testület legutóbbi ülésén a hozzá beérkező vélemények teljes nyilvánossága mellett foglalt állást.
A javaslattételre felkért “állami szervek” között szerepel az eseti bizottság honlapja szerint még a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, az állampolgári jogok biztosa, az adatvédelmi biztos, a jövő nemzedékek biztosa, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke.