Az Európai Bizottság javaslatot fogadott el a short ügyletek („rövidre eladás”), valamint a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos bizonyos aspektusok szabályozására vonatkozóan. A javaslat elsősorban az európai szintű koordinált intézkedések harmonizált keretének megalkotását, az átláthatóság növelését és a kockázatok csökkentését célozza.
Az új szabályozás egyértelmű hatásköröket biztosít a legfőbb – nemzeti és európai – szabályozó hatóságok részére, hogy szükség esetén intézkedhessenek, egyúttal gátat vet a piac szétaprózódásának és elősegíti a belső piac akadálymentes működését.
A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos, Michel Barnier kijelentette: „Rendes körülmények között a short ügyletek fokozzák a piaci likviditást és hozzájárulnak a hatékony árképzéshez. Válsághelyzetben lévő piacokon azonban a shortolás megnöveli az áresések lehetőségét, ami rendellenes piaci működéshez és rendszerkockázatok kialakulásához vezet. Az elfogadott javaslat növelni fogja az átláthatóságot mind a szabályozó hatóságok, mind a piacok szempontjából, megkönnyítve ezzel a szóban forgó hatóságok számára a kockázatok felismerését az államkötvények piacán. A szabályozó hatóságok hatásköre is egyértelműbb lesz: az új Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatósággal (ESMA) egyeztetve kivételes esetekben korlátozhatják vagy akár be is tilthatják a shortolást. A most elfogadott javaslat tehát további lépést jelent az európai pénzügyi stabilitás felé.”
Short ügylet esetén az eladó olyan értékpapírt értékesít, amely nincs a tulajdonában, azért, hogy azt később – teljesítés céljából – visszavásárolja. A fedezetlen rövidre eladás (naked short selling) esetében az eladó a short ügylet lebonyolítása előtt nem veszi kölcsön az értékpapírt vagy nem állapodott meg ezen értékpapír kölcsönvételéről az elszámolás előtt. Ez magában hordozhatja az elszámolási mulasztás – vagyis az ügylet végre nem hajtása – különleges kockázatát (vagyis azt, hogy az ügylet nem zárul le). Amióta a pénzügyi válság felütötte a fejét, számos tagállam hozott intézkedést a short ügyletek felfüggesztésére vagy betiltására. Megfelelő koordinálás nélkül ezek az intézkedések nemcsak rossz hatásfokúak, de zavarokat is okozhatnak a piacon: kedvezőtlenül hathatnak például a befektetői bizalomra.
Nagyobb átláthatóság
E pillanatban kevés megbízható információ áll rendelkezésre a short ügyletekről: a piaci szereplők és a szabályozó hatóságok nem könnyen látják át, mely értékpapírokat értékesítették shortolással, és milyen következményekkel jár mindez. Az elfogadott javaslat növeli az átláthatóságot, mivel megköveteli, hogy minősítsék „rövidnek” (úgynevezett „flagging”) a kereskedési helyszíneken bonyolódó összes, shortolást magában foglaló részvényügyletet, így a szabályozó hatóságok számára egyértelmű, melyek a short ügyletek. Ezenkívül a befektetők kötelesek lesznek a jelentősebb nettó rövid részvénypozíciókat egy bizonyos értékhatárnál (a kibocsátott részvénytőke 0,2%-a) a szabályozó hatóságok tudomására hozni, illetve egy ennél magasabb értékhatárnál (0,5%) a piac elé tárni. Az említett intézkedések révén a piaci szereplők több információhoz jutnak, a szabályozó hatóságok pedig képessé válnak a piac ellenőrzésére és a felmerülő kockázatok felismerésére. Ami az államkötvényeket illeti, ha a rövid pozíciókkal kapcsolatos adatok a szabályozó hatóságok rendelkezésére állnak, jobban be tudják azonosítani az államkötvénypiacok stabilitását aláásó körülményeket, ideértve a kapcsolódó nemteljesítési csereügyletekből fakadó veszélyeket is (e származtatott ügyleteket gyakran tekintik a mulasztási kockázatok elleni biztosítéknak).
Egyértelmű szabályozóhatósági hatáskör és koordinált európai keret
Válsághelyzetben lévő piacok számára az átláthatóság önmagában nem elegendő. A szabályozó hatóságok shortolást korlátozó vagy tiltó hatáskörei jelenleg nagymértékben különböznek egymástól az egyes tagállamokban. Az elfogadott javaslat a nemzeti szabályozó hatóságokat egyértelmű hatáskörrel ruházza fel arra vonatkozóan, hogy kivételes körülmények között – az ESMA-val (amely az Európai Parlament jóváhagyása esetén 2011 januárjától kezdi meg működését) történt egyeztetés után – átmenetileg korlátozhatják vagy betilthatják a short ügyleteket bármely pénzügyi eszköz tekintetében. Az ESMA is jogosult lesz véleményt nyilvánítani a szabályozó hatóságok felé, amikor azok egy különleges helyzetben beavatkozásra készülnek. Az új felügyeleti keretszabályozással összhangban az ESMA-nak bizonyos feltételek mellett lehetősége nyílik arra, hogy maga is azonnali hatállyal ideiglenes intézkedéseket foganatosítson a short ügyletek korlátozására vagy betiltására.
Ezenkívül ha egy adott napon jelentősen csökken egy pénzügyi eszköz ára, a nemzeti szabályozó hatóságok a következő kereskedési nap végéig korlátozhatják a kérdéses eszközzel kapcsolatos short ügyleteket. Mindezek az intézkedések segítik a hatóságokat abban, hogy megfelelő koordinált lépéseket tegyenek az olyan árcsökkenés lassítása vagy feltartóztatása érdekében, amelyet esetlegesen a shortolás okozott a nehézségekkel küzdő piacokon. Az említett intézkedések csökkenteni fogják a piaci szereplőknek a szabályok betartására fordított költségeit is, melyek a nemzeti szabályok különbözősége miatt jelenleg igen magasak.
A fedezet nélküli rövidre eladás különleges kockázatainak kezelése
A fedezet nélküli rövidre eladás potenciálisan növeli az elszámolási mulasztás veszélyét. A szóban forgó javaslat előírja, hogy a befektetőnek, amennyiben shortolni kíván, kölcsön kell vennie az érintett eszközöket, megállapodást kell kötnie azok kölcsönvételére, vagy meg kell állapodnia harmadik féllel azoknak a kölcsönadás céljából való elhelyezéséről és megőrzéséről oly módon, hogy a teljesítés az elszámolási határidőig [legfeljebb négy nappal az ügyletet követően] megtörténhessen. A kereskedési helyszíneken biztosítani kell, hogy megfelelő intézkedések legyenek hatályban a részvények vagy államkötvények megvásárlására, valamint – elszámolási mulasztás esetén – a pénzbírság kiszabására és a short ügylet betiltására.
Mentesítés
A javaslat tartalmaz bizonyos kivételeket, például olyan tevékenységekre vonatkozóan, amelyek jelentős szerepet játszanak a likviditás biztosításában vagy létfontosságúak az elsődleges államkötvénypiac megfelelő működése szempontjából.
Teendők
Következő lépésként a javaslat az Európai Parlament és a Tanács elé kerül megtárgyalásra és elfogadásra. Ha a rendeletet elfogadják, 2012. július 1-jétől hatályba léphet.
További információk:
http://ec.europa.eu/internal_market/securities/short_selling_en.htm
