A BKV elkészítette az Alstom-metrókocsikra vonatkozó szerződések megszüntetésének jogi vizsgálatát, eleget téve a Fővárosi Közgyűlés június 3-ai döntésének – közölte a Főpolgármesteri Hivatal csütörtökön.
Mint írták, a döntési alternatívákat elemző anyagot – amelyet a BKV igazgatósága egyhangúlag támogatott – Demszky Gábor főpolgármester megküldi az illetékes szakbizottságoknak. A gazdasági, valamint a pénzügyi és közbeszerzési bizottság augusztus 17-én, a Fővárosi Közgyűlés pedig augusztus 26-án tárgyalhat a kérdésről.
Emlékeztettek rá: a közgyűlés június 3-án arra szólította fel a BKV vezérigazgatóját, hogy “a Budapesti Közlekedési Zrt. és az Alstom Budapest Metropolis Konzorcium között megkötött metrószerelvények szállítására és karbantartására vonatkozó szerződések megszűnésének lehetőségeit 2010. július 31-ig tárja fel”. A testület ugyanakkor arról is határozott, hogy “ha a késedelmes teljesítés erre lehetőséget ad,” a BKV vezérigazgatója “a szerződéseket szüntesse meg, amennyiben a 2-es metró új Alstom szerelvényeinek végleges típusengedélyét nem sikerül 2010. július 31-én éjfélig beszereznie a szállítónak.”
A Főpolgármesteri Hivatal sajtóközleménye felidézte: a BKV jogi levezetése rámutat arra, hogy a két tulajdonosi döntés részben ellentmond egymásnak, mivel a szerződés megszűntetésének lehetőségét és annak következményeit július 31-éig kell megvizsgálni, ám ugyanezen időpontban – a vizsgálatok eredményétől függetlenül – intézkedni kellene a szerződés felbontásáról is.
“A következményeket feltáró vizsgálat egyik legfontosabb tanulsága, hogy míg a 2-es metró szerelvényeivel kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzat joggal hivatkozhat a Nemzeti Közlekedési Hatóság elutasító döntésére, a 4-es metró szerelvényeivel kapcsolatban erre nincs lehetőség, hiszen a hatóság elutasító döntése csak a 2-es vonalra szánt szerelvényekre vonatkozott” – olvasható a közleményben. Hozzátették: a szerződések felmondásának “teljesen eltérő jogkövetkezményei lehetnek, így a két vonalra vonatkozó szerződések esetleges megszüntetését is külön-külön kell mérlegelni”.
Mint írták, a két megállapodás külön kezelését az is alátámasztja, hogy míg a Nemzeti Közlekedési Hatóság az M2-szerelvények ügyében nem adta meg a végleges típusengedélyt, addig az M4-kocsik esetében az elsőfokú eljárást folytatva 2010. október 31-i határidővel hiánypótlást kért a francia gyártótól.
Emlékeztettek rá, hogy a két metróvonal járműveinek finanszírozási és jogi környezete is eltér egymástól: az M4 beruházás részben állami finanszírozású is, ráadásul az uniós támogatás miatti kötelezettségek betartása is elsőrendű szempont, ezért az M4 vonalra szóló járműszerződések további sorsa szempontjából nem lehet eltekinteni a beruházást finanszírozó magyar állam álláspontjától.
“Amennyiben az M4 járműszerződéseket a BKV felmondja, és az új járműszerelvényeket nem sikerül az uniós támogatási szerződésben kikötött határidőig beszerezni, a járművekre nem lehet az uniós forrásokat felhasználni, tehát annak költségeit teljes egészében a fővárosnak és a magyar államnak együttesen kellene viselnie” – szögezték le. Mint írták, “az ebből eredő lehetséges pénzügyi következmények miatt a magyar állam álláspontjának ismerete nélkül a felmondásra vonatkozó döntést előkészíteni szakszerűen nem lehetséges”. Ezért Demszky Gábor főpolgármester levélben fordult Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterhez, amelyben tájékoztatja a kormányt a kialakult helyzetről.
A hivatal közölte. a BKV jogi vizsgálata alapján a Fővárosi Közgyűlés és az illetékes szakbizottságok előtt két döntési alternatíva szerepel: az egyik, hogy a közgyűlés utasítja a BKV Zrt. igazgatóságát az Alstommal kötött, az M2 vonalra szóló szállítási és karbantartási szerződések felmondására, valamint az M4 vonalra szóló szállítási és karbantartási szerződések újratárgyalására. Ezzel egy időben a közgyűlés utasítja a BKV-t, hogy az M2 vonalra a lehető legrövidebb időn belül írjon ki új közbeszerzést. Ebben az esetben az M4 vonalra szóló szerződések további sorsa a tárgyalások függvényében a partner teljesítési hajlandóságától, valamint az európai uniós finanszírozás szempontjaitól függ – tették hozzá.
A másik lehetőség, hogy a közgyűlés tulajdonosként eljárva úgy határoz, hogy mindaddig, amíg az M2 vonalra szállítandó járművek végleges típusengedélye megadásának elutasítása jogerős nem lesz, további intézkedést a BKV Zrt.-nek nem kell tennie szerződések felmondása céljából. Ebben az időszakban a BKV Zrt.-nek együtt kell működnie a szállítóval a végleges típusengedély megszerzése érdekében.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság július 30-án közölte, hogy nem adta meg a 2-es vonal szerelvényeire a végleges típusengedélyt a francia Alstomnak, a többi között a fékrendszer problémái miatt. Azóta kiderült, hogy nemcsak a fékekkel, hanem a járművet irányító szoftverrel is több probléma volt.
Az Alstommal 2006. május 30-án kötöttek szerződést a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek gyártására és leszállítására. E szerint az Alstom 22 szerelvényt gyárt a 2-es metróra 150 millió euróért és 15+7 automata szerelvényt a négyes vonalra 114 millió euróért.
Kapcsolódó cikk:
Biztonságos metrókocsik – Alapvetően eltér a gyártás magyar és uniós szabályozása →
