Elzárással is büntethetővé válnak azok, akik kis értékű lopást, csalást, rongálást követnek el, köztük a fiatalkorúak is, akik aki akár 45 napra is börtönbe kerülhetnek. A szabálysértési törvény, amelyet aláírt az államfő, új rendelkezéseket tartalmaz a feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétellel kapcsolatban is.
A kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba a Schmitt Pál államfő által aláírt, az Országgyűlésben július 22-én elfogadott szabálysértési törvénymódosítás. Az új szabályokat a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni.
A törvény egyebek mellett 30-ról 50 ezer forintra növelte az önkormányzat által kiszabható pénzbírság összegét, és lehetővé teszi a fiatalkorúak – eddig tiltott – elzárását is szabálysértés miatt.
Akár elzárást is kaphat, aki húszezer forintot meg nem haladó értékű lopást, sikkasztást, csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést, rongálást követ el. Ugyanilyen büntetést vezet be a jogszabály a magánlaksértésre, a valótlan bejelentésre, valamint a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében való részvételre vagy nyilvános rendezvényen a szervezet egyenruhájának viselésére.
Szabálysértés esetében a fiatalkorúakat egytől harminc napig terjedő időtartamra lehet elzárni és el kell különíteni a felnőttektől; ha több elzárással is sújtható szabálysértés miatt vonják felelősségre, akkor ez negyvenöt nap is lehet.
A törvény szerint aki húszezer forintot meg nem haladó értékű lopást, sikkasztást, orgazdaságot vagy ekkora összeget meg nem haladó visszaélést, csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést követ el szintén elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ugyanez lehet a büntetés a nem gépi meghajtású járművek – például kerékpár – ellopásáért.
Szinten ezek a büntetetési tételek érvényesek a rongálásnál: ide tartoznak a műemlékek, muzeális tárgyak, az államhatárt, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelek, tömegközlekedési vagy távközlési eszközök, közúti jelzések, továbbá parkok vagy az ahhoz tartozó felszerelések.
Alternatív büntetésként a javaslat lehetővé teszi elzárás kiszabását a magánlaksértés, a valótlan bejelentés esetén is.
Szintén elzárással büntethető, aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében a feloszlatás után részt vesz vagy nyilvános rendezvényen a szervezet egyenruháját vagy formaruháját viseli.
Szabálysértési bírságként ezekben az esetekben legfeljebb 150 ezer forintos büntetést lehet kiszabni.
Az elzárás legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap lehet. Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több elzárással sújtható szabálysértés miatt vonják felelősségre, akkor az időtartam kilencven nap is lehet.
A törvény tágítja a szabálysértéssel kapcsolatos őrizetbe vétel lehetőségét, illetve a tettenérés fogalmát.
“A rendőrség elzárással is sújtható szabálysértés esetén – ha tettenérésre kerül sor – az eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti. A tettenérésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült elkövetőt a rendőrség az elkövetéstől számított 48 órán belül elfogja” – áll a jogszabályban.
A jogszabály rögzíti azt is, hogy aki a hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél vészhelyzetről vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz, az százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, és ha a hamis bejelentés alapján az illetékes szervek a megjelölt helyszínre vonulnak vagy egyéb intézkedésre kényszerülnek, az elkövető elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
A szabálysértések felderítését a tapasztalattal nem rendelkező jegyző helyett a büntetőeljárások során már ez irányú ismereteket szerzett rendőrség hatáskörébe utalja a javaslat, amely bővíti a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatásának lehetőségét.
A törvénycsomag megteremtené annak lehetőségét, hogy helyi bírósági hatáskörben egyesbíróként járhassanak el a bírósági titkárok.
A javaslat szerint a terrorfenyegetettséggel összefüggő információk komplexebb adatok alapján történő elemzését, értékelését, valamint a szükséges döntési szintek csökkentését, és ezáltal a döntések gyorsítását eredményezi, hogy ezeket a feladatokat az országos rendőrfőkapitány helyett a belügyminiszter irányításával végzik majd.
Kapcsolódó cikk:
