Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt, amely szerint új struktúrában működnek majd a közmédiumok. Ugyancsak a keddi Magyar Közlönyben jelent meg, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Szalai Annamáriát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének. A média-törvénycsomag aláírása miatt az MSZP, az LMP és a Jobbik is az Alkotmánybírósághoz fordul.
A törvény értelmében megszűnik a jelenlegi formájában a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
A hatóság autonóm államigazgatási szerv, amely a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában. Önálló hatáskörrel rendelkező szervei az elnök, a Médiatanács, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala.
Elnökét – aki miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult – a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre, és korlátlan alkalommal újra kinevezhető. Miután Schmitt Pál aláírta a médiát és a hírközlést érintő törvényeket módosító csomagot, a hatóság elnökének Szalai Annamáriát nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök, augusztus 11-i hatállyal, 9 évre
A megszűnő ORTT közvetlen jogutódja a hatóságon belül létrejövő médiatanács lesz, amely az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy; elnökét és négy tagját az Országgyűlés választja 9 évre.
A jogszabály kimondja azt is, hogy a három közmédium és az MTI a jövőben zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lesz; a négy önálló részvénytársaság – az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. – mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes részvénytársaságként működik. A részvénytársaságok ügyvezetését vezérigazgatók látják el, az ellenőrzést közös Felügyelő Bizottság végzi.
Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul, és utólagos normakontrollt kér a köztársasági elnök által aláírt, a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályról. Mandur László, az MSZP országgyűlési képviselője elmondta: sajnálatosnak találják, hogy a köztársasági elnök hazai és nemzetközi szervezetek felvetése ellenére aláírta a törvényt, és nem kért előzetes normakontrollt.
Hozzátette: több alkotmánybírósági állásfoglalásra hivatkozva támadják meg a törvényt a testületnél, mert az veszélyezteti a sajtó szabadságát. Úgy vélekedett, a törvény elfogadásával a kormányzat direkt és indirekt módon is valós befolyást tud gyakorolni a közmédiumok és azok műsorpolitikájának irányítására.
Ugyancsak az Alkotmánybírósághoz fordul az LMP. Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy véleményük szerint a médiacsomag sérti többi között az alkotmány 61., a sajtó- és véleményszabadságról szó paragrafusát. Más, az alkotmányt sértő pontokat is találtak a csomagban – tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy a parlamenti szavazáskor pártja 21 módosító indítványt nyújtott be, amelyekkel az alkotmányossági problémákat akarták orvosolni, de a Ház ezek közül egyet sem fogadott el.
A Jobbik is az Alkotmánybírósághoz fordul a médiacsomag ügyében – közölte Novák Előd, a párt alelnöke. Azt mondta, elvárták volna, hogy az államfő előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól. Az országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: Schmitt Pál “pártcélokat szolgál”.
A médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabály kedden jelent meg a Magyar Közlönyben, miután Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a törvénycsomagot.
Az Országgyűlés még július 22-én fogadta el a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítását a Fidesz-KDNP-frakció tagjainak 244 igen szavazata, valamint az MSZP, a Jobbik és az LMP 72 elutasító voksa mellett.
Még mielőtt ismertté vált volna, hogy az államfő aláírta a médiát és a hírközlést érintő törvényeket módosító csomagot, a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének sajtótájékoztatóján bejelentették, közös szakszervezeti fórum létrehozását kezdeményezik egyes, a közmédiumokban működő munkavállalói érdekképviseletek. A közmédiumokban működő szakszervezetek tanácskozásán nyilatkozatot fogadtak el, ez kifogásolja, hogy a közmédiumokkal kapcsolatos törvénymódosító javaslatok elfogadása előtt nem volt társadalmi, szakmai és szakszervezeti egyeztetés, egyúttal arra hívja fel a kormányt, kezdjen tárgyalásokat a közszolgálati médiumoknál dolgozók érdekképviseleteivel.
A tanácskozáson a PHDSZSZ mellett a Magyar Televízióban működő szakszervezetek és az MTI Sajtószakszervezetének képviselői vettek részt, illetve jelen volt a Nemzeti Média Kerekasztal több ügyvivője is.
Szalai Annamária szakmai életrajza:
Szalai Annamária 1961. szeptember 16-án született Zalaegerszegen.
1982-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán tanítói, 1990-ben az ELTE BTK-n népművelői, majd 1998-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakán szakközgazda diplomát szerzett.
1982-1984 között a zalaegerszegi Ady Endre Általános iskolában tanított, 1984-85 között a Zalai Hírlapnál újságíró, 1985-97-ig a Zala Megyei Moziüzemi Vállalatnál, majd jogutódjánál filmforgalmazó, filmiroda-vezető volt. 1995 és 1997 között a Mozisok Országos Szövetségének elnöki tisztét is betöltötte.
1997-2002-ig a zalaegerszegi Városi Hangverseny és Kiállítóterem igazgatójaként dolgozott. 1996-tól a Magyar Mozgókép Közalapítvány szakkollégiumi elnöke, 1997-től a Zala Art Alapítvány kuratóriumi tagja.
1991-ben belépett a Fideszbe. 1993-2003 között a párt Zala megyei választmányának elnöke, 2003-2004-ben a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Országos Választmányának alelnöke volt.
1994-1998 között Zalaegerszegen önkormányzati képviselő, 1998-2002 között a Zala Megyei Közgyűlés tagja volt.
1998-2004 között országgyűlési képviselőként tevékenykedett, a Fidesz Zala megyei területi listáján jutott be a parlamentbe, ahol a külügyi, a kulturális és sajtó, a nemzetbiztonsági, az informatikai és távközlési, valamint a társadalmi szervezetek bizottságának munkájában vett részt. 2004 tavaszán ORTT-taggá választása miatt képviselői mandátumáról lemondott.
2002-től a Kodolányi János Főiskola kommunikáció tanszékén óraadó, 2003-tól adjunktus.
2004. április 1-jétől az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tagja.
