Itt a várva várt vakáció! Sok diák azonban nem láblógatással, hanem hosszabb-rövidebb időtartamra szóló munkavállalással vág bele a nyári szünetbe. Nem árt azonban, ha a munkát vállaló diákok nemcsak az aktuális állásajánlatokról és a fizetési feltételekről, hanem a jogaikról, kötelezettségeikről, valamint érdekérvényesítési lehetőségeikről is időben tájékozódnak.
A köznyelv összefoglalóan diákmunkának nevezi azokat a munkavégzéseket, amelyeket valamiféle tanulói/hallgatói jogviszony mellett látnak el a diákok. Ezek jogi megítélése azonban nem ennyire egyöntetű.
Először is meg kell különböztetnünk a 18 év felettiek és a 18 év alattiak munkavállalását.
A 18 év feletti diákok munkavállalására a Munka Törvénykönyvének általános szabályai vonatkoznak, hiszen ők már jogi értelemben teljes jogú felnőttek.
A 18 év alattiak fiatal munkavállalónak számítanak a Munka Törvénykönyve értelmében. Rájuk kedvezőbb munkajogi szabályok vonatkoznak, így például az éjszakai munka, illetve a rendkívüli munkavégzés (népszerűbb nevén a túlóra) tilalma, 30 perces munkaközi szünet a felnőttekre vonatkozó 20 perc helyett, napi pihenőidő 11 helyett 12 óra. A fiatal munkavállaló fogalmán belül is meg kell különböztetni három korcsoportot. A tizenötödik életév betöltése előtt művészeti, sport-, modell-, illetve hirdetési tevékenységet végezhet a munkavállaló gyámhatósági engedéllyel. Ide tartoznak például tipikusan a gyermekszínészek, -sportolók, valamint a reklámok gyermekszereplői. A tizenötödik életévét betöltött fiatal munkavállalásához írásos szülői engedély szükséges, s emellett további feltétel, hogy ez a korosztály csak az iskolai (nyári, téli, őszi, tavaszi) szünetekben dolgozhat. A tizenhatodik életévét betöltött fiatal munkavállaló már szülői engedély nélkül létesíthet munkaviszonyt, s a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) korlátozott cselekvőképesség keretében szabályozott, vonatkozó rendelkezései szerint a munkával szerzett keresményével szabadon rendelkezhet, annak erejéig akár kötelezettséget is vállalhat.
A felmérések egyöntetűen mutatják, hogy a szezonálisan dolgozó diákok alapvetően kiszolgáltatottabb helyzetben vannak a munkáltatókkal szemben, mint a felnőtt munkavállalók az állandó munkahelyeken. Sok problémát okoz a jogi kérdésekben való járatlanság, megtéveszthetőség, valamint az is, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy hova fordulhatnának segítségért.
„Ki védi meg a gyermekeket a kizsákmányolás ellen, ha a 16. életévét betöltött tanköteles tanuló a szülői beleegyezése nélkül is létesíthet munkaviszonyt?” – kongatja meg a vészharangot a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE). Az MSZOE ugyanis súlyos törvényhozói mulasztásnak tartja, hogy – megfogalmazásuk szerint – a jogalkotó nem veszi figyelembe a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, és felmenti a korlátozottan cselekvőképes tanulókat a „szülői felügyelet” alól. Kérdéses természetesen, hogy önmagában a szülői beleegyezés mennyiben nyújt védelmet a fiatal számára a munkajogi jogtalanságok ellen. A hatályos jogi szabályozás ugyanakkor – melyben a Ptk. fent idézett rendelkezése teljese mértékben harmonizál a Munka Törvénykönyvével – azt a szellemiséget követi, hogy a nagykorúságához közeledő gyermek számára egyre több önállóságot biztosít, mintegy felkészítve ezzel a 18. életév betöltésével járó jogi értelemben vett felnőtté válásra. A felnőtt társadalomba való beilleszkedés egyik hatékony eszköze a munkavállalás során szerzett élettapasztalatok hasznosítása. Ezek közé pedig beletartozik a keresménnyel kapcsolatos felelősségteljes magatartás megtanulása is.
Az MSZOE ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy a szakiskolai tanulóknak – ellentétben hasonló korú középiskolai társaikkal – nyáron összefüggő szakmai gyakorlaton kell részt venni. A szervezet meglátása szerint ez diszkriminatív, hiszen míg a nem szakiskolások nyári pihenésüket töltik, esetleg zsebpénzt kereshetnek, addig a szakiskolásoknak dolgozniuk kell. Az MSZOE kiemeli, hogy azért is tartják ezt a szabályozást érthetetlennek, mert összefüggő szakmai gyakorlatra álláspontjuk szerint a szorgalmi időben is sor kerülhetne.
Aki mégis diákmunkára adja a fejét, annak tisztában kell lennie néhány alapvető buktatóval. Az egyik legfontosabb, hogy a feketemunka kétélű fegyver. Egyrészt kecsegtető lehet annak a lehetősége, hogy a kereset teljes egészében a diák zsebébe vándorol, másrészről viszont éppen a jogviszony tartalmának vagy akár meglétének bizonyítatlansága teszi teljesen kiszolgáltatottá a munkavállalót. A munkajogi viták sokszor kiküszöbölhetők – de legalábbis egyszerűbben lezárhatók – lennének, ha legalább írásos dokumentum rendelkezésére állna a feleknek. A hatályos Munka Törvénykönyve a munkáltató kötelességévé teszi a szerződés írásba foglalását, ez azonban valójában mindkét fél érdeke, így a fiatal munkavállalónak is ki kell kényszerítenie a munkaadójából.
Gyakori visszaélési lehetőség a próbaidő intézménye, amennyiben jogellenesen alkalmazzák. Próbaidőt kikötni csakis munkaszerződésben, annak megkötésekor lehet, utólagosan nem. A próbaidő is teljes értékű munkaviszony, így a bérezés, szabadságolás és a munkavégzési körülmények tekintetében sem lehetnek hátrányban a próbaidős munkavállalók. Egyetlen különbség a „véglegesítéssel” szemben, hogy próbaidő alatt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt.
A diákmunka nem jelent csökkent értéket, ezért a mindenkori minimálbérre vonatkozó szabályok a fiatalok munkavállalására is ugyanúgy érvényesek. „A személyi alapbér meghatározása csak időbérben történhet, s figyelemmel kell lenni a minimálbérre: ez havibér alkalmazása esetén 73 500, napibér alkalmazása esetén 3380, míg órabér alkalmazása esetén 515 forint.” – hívja fel a figyelmet egy lehetséges jogtalanság elkerülése érdekében Máriás Attila, a BDO Magyarország könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég munkaügyi szaktanácsadója.
Ki kell még emelni, hogy a hatályos Munka Törvénykönyvével ellentétben a munkáltatók – különösen a szezonmunkás diákokkal szemben – szívesen elfelejtik a munkavállalót megillető szabadságok kiadását, illetve a ki nem adott szabadság megváltását a munkaviszony megszűnésekor. A fiatal munkavállalót évi 25 nap szabadság illeti meg, mely 20 nap alapszabadságból és 5 nap – speciális, a fiatal korra tekintettel járó – pótszabadságból tevődik össze. A pótszabadság utoljára abban az évben jár, amikor a munkavállaló a 18. életévét betölti. Így tehát egy két hónapos nyári munka esetén négy nap szabadságot „termel ki” a dolgozó fiatal, ami összesen – a napi minimálbérrel számolva – 13.520,-Ft. Ezért az összegért már megéri a fiatal munkavállalóknak is felemelni a szavát a munkáltatóval szemben, egyben jó tapasztalatokat is szerezhet a munkahelyi konfrontáció kulturált és hatékony kezelése terén.
Biztonságosabb a fiatal számára, amennyiben iskolaszövetkezeten keresztül szerzi első munkatapasztalatait. Érdemes több szövetkezet háza táján is körülnézni, van ugyanis olyan szövetkezet, ahol már a 15. életévét betöltött fiatal is – írásos szülő beleegyezés birtokában – munkát vállalhat, de akad olyan is, ahol a 16. vagy a 17. életév betöltése a feltétel. A komoly szövetkezetek azonban egységesek abban, hogy iskolalátogatási papírt vagy diákigazolványt kérnek a belépőktől, ugyanis csak a nappali tagozatos diákok jogosultak ezt a formát igénybe venni. Az iskolaszövetkezet lényege, hogy egy – általában 1000,-Ft-os – részjegy megvásárlásával taggá válik a diák, melynek értékét a kilépéskor visszakapja. A legnagyobb előnye az iskolaszövetkezetnek ugyanaz, ami a hátránya is lehet egy agilis munkavállaló esetén: a szövetkezeti taggá vált tanuló ugyanis így a kiközvetített álláson már nem egyezkedik a munkáltatóval, hiszen a munkáltató és a szövetkezet állnak egymással jogviszonyban, nem a munkavállaló és a munkáltató. Ennek folytán viszont a munkáltató esetleges nem fizetése nem érinti a dolgozó diákot, aki a szövetkezettől pontosan meg kell hogy kapja ekkor is a jövedelmét.
Végezetül pedig nem szabad elfeledkezni arról, hogy a nyári munkával megkeresett pénz is adózó jövedelem. Az diákokra vonatkozó adózási szabályok rövid és érthető összefoglalóját maga az APEH kínálja, mely az Adóhatóság hivatalos honlapján megtekinthető →
