Ősszel szavaznak róla, és jövőre lép hatályba a részletszabályokat tartalmazó médiatörvény – mondta Szalai Annamária, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Fidesz által delegált tagja a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában szerdán.
A kérdésre, hogy a szavazás elhalasztása azt jelenti-e, hogy a rendszer még változhat, Szalai Annamária azt felelte, hogy “ez egy jól átgondolt médiacsomag”. Kifejtette, hogy a csomag több lépcsőből áll. Eszerint az első lépés volt az alkotmány módosítása, amely a “közszolgálatot mint intézményt felemeli”, és a közszolgálat felügyeletét három pillére helyezi. Ezt követi a médiaalkotmánynak nevezett kerettörvény, amelyben összegyűlik minden olyan szabályozás, amely máshol jelen van, vagy egyáltalán nincs jelen, mert nem korszerű. Van a struktúraátalakítás, és majd ősszel jön a részletszabályokat tartalmazó médiatörvény, amely jövőre lép hatályba.
Hétfőn fogadta el az Országgyűlés a negyedik összetevőt, az új médiaszabályozáshoz kapcsolódó alkotmánymódosítást, amellyel a Fidesz átírta az alaptörvény, a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 61. paragrafusát. Eszerint bekerült az alkotmányba a szólás szabadságához való jog, így – a kihirdetést követő naptól – az alaptörvény kimondja: “a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez”.
Kikerült azonban a hétfői napirendi pontok közül a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló javaslat záró szavazása, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló indítvány, az úgynevezett “médiaalkotmány” általános vitája. Ezt a fideszes kezdeményezésű médiacsomag egyik előterjesztője eljárási okokkal és a szakmai javaslatok mérlegelésével indokolta.
Cser-Palkovics András az Országházban nyilatkozva kifejtette: az alkotmánymódosításról hétfőn tartja a záró szavazást a Ház, míg a médiastruktúrára vonatkozó másik három javaslatról a tervek szerint a következő hetekben, de még július 19-e előtt meglesz a végszavazás.
A fideszes politikus közölte, a csomag ötödik, “médiaalkotmánynak” nevezett elemének általános vitáját is lefolytatják a nyári rendkívüli ülésszak végéig. Az indítványhoz augusztus 31-ig lehet módosító indítványokat benyújtani. A részletes vita szeptember első felében, határozathozatal pedig októberben várható.
A Nemzeti Média Kerekasztal ügyvivői a médiacsomaghoz tartozó egyes jogszabályok országgyűlési végszavazásának elhalasztását úgy értelmezik, hogy ez utat nyithat az előzetes, érdemi társadalmi vita lefolytatásához, a szakmai egyeztetésekhez.
Közleményükben felszólítják a törvényhozókat az alapelveket rögzítő nemzeti médiastratégia kidolgozására és széles körű megvitatására, valamint hogy a közszolgálati médiumok esetében a pénzügyi következményeket is bemutató számításokkal alapozzák meg a törvénytervezeteket. A normaszövegeket az európai médiajogban is jártas szakjogászok bevonásával alkossák meg – tették hozzá.
A Nemzeti Média Kerekasztal bejelentette közreműködési szándékát az egyeztetéseken, s az eddigieket követő újabb indítványokat készül eljuttatni az illetékesekhez. Ennek érdekében azt kérte, hogy a kormányzat hozza nyilvánosságra, mely szervezetek foglalkoznak a jogszabályok hivatalos előkészítésével.
A másfél éve alakult Nemzeti Média Kerekasztal múlt csütörtökön nyilvános vitaestet tartott, amelyre több érdekvédelmi szervezetet, szakértőt és politikai döntéshozót hívott meg, hogy megnyissa a társadalmi vitát a Fidesz készülő új médiacsomagjával kapcsolatban. A fórumon ismertették állásfoglalásukat, amely a médiaszabályozás alkotmányos, társadalmi és nemzeti követelményeivel, a magyar médiapiac helyzetével, a közmédiumok működési feltételeinek megújításával foglalkozik.
Enyedi Nagy Mihály, az NMK ügyvivő titkára egy alternatív törvénytervezet, valamint egy közszolgálati kódex kidolgozását sürgette a fórumon.
Bayer Judit médiajogász a megjelentek előtt elmondta: csak “felületesnek mondható” jó irányok vannak a médiacsomagban, s hiányzik belőle a szakszerűség. A kormánypártnak nincs médiaszakértője, mert nem tudtak olyan tervezetet elkészíteni, amely összhangban állna minden törvényi követelménnyel – tette hozzá.
Kapcsolódó cikk:
Elfogadták az új médiaszabályozáshoz kapcsolódó alkotmánymódosítást →
