A Fidesz elnöksége június 25-én teszi meg javaslatát a frakciónak a köztársaságielnök-jelölt személyére; Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz-frakció találkozót kezdeményez Balogh Andrással, az MSZP államfőjelöltjével. A Fidesz Bihari Mihályt jelöli az Alkotmánybíróság egyik tagjának.
Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke a párt keddi elnökségi ülésén hozott döntéseket ismertetve újságírók előtt elmondta: egyelőre hatnál is több személy jöhet szóba államfőjelöltnek, a párt elnöksége a végleges döntést június 25-én terjeszti a frakció elé.
A politikus neveket nem kívánt mondani, ezzel kapcsolatban kiemelte: az elnökség nem bírja egyik jelölt felhatalmazását sem arra nézve, hogy nevét nyilvánosságra hozza.
Közölte azt is, hogy kezdeményezik, a Fidesz-frakció hívja meg egyik ülésére Balogh Andrást, az MSZP államfőjelöltjét, mert szeretnének a döntés előtt tájékozódni. Bejelentette azt is, hogy a miniszterelnök is kezdeményez egy vele való találkozót.
Kósa Lajos az alkotmánybírák jelöléséről annyit mondott: a Fidesz az egyik üres posztra Bihari Mihály volt alkotmánybírót, a testület volt elnökét jelöli. A másik alkotmánybírósági tagra majd akkor tesznek javaslatot, ha az Országgyűlés elfogadja a jelölés új szabályait.
Kapcsolódó cikk:
Dr. Bihari Mihály életrajza:
Bihari Mihály Budapesten született 1943. február 24-én. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE ÁJTK) 1971-ben fejezte be egyetemi tanulmányait. 1971 és 1974 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán szociológiát és filozófiát hallgatott, 1974-ben szociológiai oklevelet szerzett.
1970-től az ELTE ÁJTK Állam- és Jogelméleti Tanszékén gyakornok, 1973-tól tanársegéd, 1975-től egyetemi adjunktus volt. 1981-től 1984-ig a Művelődési Minisztérium Egyetemi és Főiskolai Főosztályát vezette. 1984-től az ELTE ÁJTK-n az ekkor megalakult Politológia Csoport főállású oktatója, vezetője lett. 1989-től, a csoport tanszékké válása után, a Politológia Tanszéket vezette. 1984-ben kandidátusi, 1993-ban tudomány doktora címet szerzett. 1993-ban egyetemi tanárrá nevezték ki.
1986-tól 1989-ig az MTA Szociológiai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese és a Politikai Rendszer Kutatócsoport vezetője volt. 1989-től az MTA Politikatudományi Intézetében a Pártszociológiai Kutatócsoportot vezette, egyúttal politikaelméletet tanított a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Politikaelméleti Tanszékén.
1988-89-ben részt vett az Igazságügyi Minisztérium alkotmánymódosítást előkészítő bizottságában, több fejezet kidolgozója volt, a köztársasági elnök jogköréről önálló törvénytervezetet készített és publikált. 1989-90-ben részt vett a Németh Miklós vezette kormány Tanácsadó Testületének munkájában.
Bihari Mihály tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, de 1988 áprilisában – három másik radikális reformerrel együtt – a rendszert kritizáló nézetei, előadásai, közszereplése, ellenzékinek tekintett mozgalmakban való részvétele miatt kizárták a párt tagjainak sorából. (1989-ben visszavonták a határozatot, de ő nem lépett vissza a pártba.) Ezután a Magyar Demokrata Fórum, az Új Márciusi Front, a Nyilvánosság Klub és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének is alapító tagja volt.
1990-98-ban a Társadalmi Szemle című folyóirat főszerkesztőjeként is dolgozott. Megalakulása óta tagja a Magyar Politikatudományi Társaságnak, amelynek 1989-től alelnöke, 1992-1994 között elnöke volt.
Az 1994-1998-ban a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országgyűlési képviselője volt. 1999-2008 között az Alkotmánybíróság tagja, 2005 novembere és 2008 júliusa között a testület elnöke volt. (Utóbbi funkciójához kötve a Szent Korona Testület tagja volt.)
Húsz könyv, tankönyv, több száz tudományos cikk, tanulmány szerzője. Elméleti és tudományos konferenciák rendszeresen meghívott előadója. Pedagógusi, kutatói, szakmai munkásságát több kitüntetéssel ismerték el, többek között 1992-ben Demény Pál Emlékérmet, 1996-ban Bibó István-díjat, tavaly novemberben pedig Deák Ferenc-díjat kapott.
