Magyarországon szabad a sajtó, mégis aggasztó az a néhány „nagykoalíciós” döntés, például a frekvenciákról vagy a titoktörvényről, amelyekkel az MSZP és a Fidesz közösen tettek a nyilvánosság hatalma ellen – állítja Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságot felügyelő, most leköszönő képviselője a Népszabadságnak adott interjúban.
“A demokrácia gyengeségét mutatja, ha úgy vélik, büntetőeszközök bevezetésével megoldhatják a gyűlöletbeszéd kérdését. […] Az, hogy a parlamenti többség konkrét beszédfordulatokat kezd tiltani, nagy veszteség, mert mintát ad a korlátozásra. Az igazi probléma a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban az, hogy kiváló törvényeink vannak rá, amelyeket nem alkalmaznak.”
Az interjúban Haraszti Miklós a Népszabadság újságírójának kérdéseire válaszolva részletesen beszél többek között a véleménynyílvánítás és a sajtó, a média szabadságának szerepéről, kérdésköréről, a magyar titoktörvény és a médiatörvény problematikájáról, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerepéről, hasznosságáról, a nemzetközi együttműködés előnyeiről.
“A szavakkal elkövetett személyiségi jogsértés ne legyen bűncselekmény. Hasonló a civil titoksértés esete. Régen ki kellett volna kerülnie a Btk.-ból. Ehelyett az MSZP és a Fidesz közösen elfogadta a titoktörvény azon változatát, amely meghagyja bűncselekménynek a civil titoksértést, ha úgymond szándékos volt. Ha olyan pártember vagy ügyész vagyok, akinek valamely szivárogtatás nem tetszik, be fogom perelni az újságírót szándékos titoksértésért, legfeljebb nem tudom bizonyítani, hogy szándékos volt, de a megfélemlítő hatása ugyanaz. Pedig a demokráciában a civil nem rabszolgája az államnak, nem tartozik megvédeni az állam titkait, az az állami titokvédők gondja.“
Az EBESZ “azt gondolja, a kemény biztonság maga a sajtószabadság. A háború veszélye kisebb, ha a sajtó szabad.”
“A klasszikus sajtó demokráciaminőséget védő, negyedik hatalmi ág jellege abból fakadt, hogy a szemleírók összesítették a közvélemény tipikus véleményeit. A szerkesztők igazi hatalma, hogy meghatározzák, miről szól a közélet. Ez a hatalma a sajtónak most elmosódik, nem adódnak össze a vélemények közvéleménnyé. A sajtó át fog költözni az internetre, és ott vissza kell jutnia ehhez a régi működési elvhez.“
Az interjú teljes terjedelmében elolvasható a Népszabadság Online oldalán →
