Amikor gyermek érkezik egy családba, nem csak a babakelengye megvásárlása okoz jelentős költségeket, hanem az otthon maradó szülő kieső keresete is hiányzik. Ezért nem lehet közömbös a gyermekvállalást akár csak fontolgatók számára sem a 2010. május 1-jétől a családtámogatási ellátásokban bevezetett módosítások közötti eligazodás.
Korábbi cikkünkben a szűken értelmezett családtámogatási ellátásokat (a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény ) vettük számba.
A fentiektől eltérően nem alanyi jogon járó ellátások az egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.évi LXXXIII. törvény), azaz a terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS), a gyermekgondozási díj (GYED), illetve a táppénz. Ez utóbbival már egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk, szabályainak lényeges változásakor.
A terhességi-gyermekágyi segély szabályaiban bekövetkezett egyik leglényegesebb szigorítás az úgy nevezett előzetes biztosítási időtartamra vonatkozik: 2010. május elseje után a szülést megelőzően – a korábbi, illetve jelenleg hatályban lévő 180 nap helyett- 365 napon át szükséges biztosítási jogviszonyt felmutatnia annak, aki az ellátást igénybe kívánja venni. Ezt a 365 napot a szülést megelőző két éven belül vizsgálják, a szülés napjától visszamenőlegesen. Az előzetes biztosítási jogviszony időtartamába beszámít a közép- vagy felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok idejéből 180 nap, amennyiben e tanulmányokat egy évnél hosszabb ideje folytatja a jogosult. A 2010. május elsejét megelőzően szült nők esetén még a teljes tanulmányi időt be lehetett számítani, így ez a szabály is szigorodott. Beszámít még ezen felül a rehabilitációs járadék, a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, TGYÁS, illetve GYED ideje is.
Ezen túl további feltétel, hogy a szülés a biztosítás tartama alatt történjen. Amennyiben a biztosítási jogviszony a szülés időpontjában megszűnt, még mindig marad esélye a kismamának az ellátásra, melynek ekkor is feltétele az előzetes jogviszony megfelelő időtartamának fennállta. A biztosítás megszűnését követően az jogosult tehát a TGYÁS-ra, aki a megszűnést követő negyvenkét napon belül szül, vagy e negyvenkét napon túl baleseti táppénzben vagy táppénzben részesül, és vagy a folyósítás ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.
A biztosítási jogviszony tipikusan a munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló jogviszonyokat jelenti.
Az a nő tehát, akinek a várandóssága alatt megszűnik a munkahelye, igen szorult helyzetbe kerülhet, hiszen amennyiben a baba nem a fenti időpontokon belül érkezik, az anya nem lesz jogosult a TGYÁS-ra, illetve a GYED-re, így marad a nem sok luxusnak teret engedő GYES. Elképzelhető persze – még ha ennek valószínűsége erősen konvergál a nulla felé – , hogy a várandós nő másik munkahelyet talál, ekkor a biztosítási jogviszonya természetesen folytatódik. A biztosítási jogviszonyban töltött időt folyamatosnak tekinti a jogszabály, ha abban harminc napot meghaladó megszakítás nincsen. A megszakítás azt jelenti, hogy biztosítási jogviszonya egyáltalán nincs az illetőnek, így semmiféle munkanélküli ellátást nem kap, passzív táppénzt sem vesz igénybe. A helyzet fonáksága, hogy amennyiben harminc napot meghaladó megszakítást követően talál munkát a kismama, úgy nem a megelőző tárgyévben elért jövedelme szolgál majd a TGYÁS alapjául, hanem az új munkahelyén elért keresete, akár kedvezőbb, akár kedvezőtlenebb ez a számítás. Ez akkor is így van, ha csak egy hónapot dolgozik az új munkahelyen a szülést megelőzően.
A TGYÁS összegének számítására vonatkozó szabályok egyelőre változatlanok, továbbra is a napi átlagkereset 70%-a. Az átlagkereset kiszámítása a táppénzszámítási szabályoknak felel meg (pontosabban a jogszabály egy az egyben a táppénzre vonatkozó passzusokra utal tovább). Ennek lényege, hogy a szülést megelőző tárgyév – így idei szülés estén a 2009. év – átlagkeresetét veszik alapul. A táppénzszabályok szerint amennyiben nincs a megelőző tárgyévben legalább 180 naptári napi jövedelme, úgy a szülést megelőző 180 nap átlagát veszik figyelembe. Ez a 180 nap tehát – 2010. május 1. után – már nem „cseng össze” a TGYÁS feltételeként meghatározott előzetes biztosítási jogviszonyként megkövetelt időtartammal. Fent már hivatkozott szabály pedig, hogy akinek 30 napot meghaladó megszakítás van a biztosítási jogviszonyában, annak nem lehet figyelembe venni a megszakítást megelőző jövedelmét.
Jövedelemként azt a keresetet számfejtik, ami után pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett a munkavállaló.
Akik pedig nem felelnek meg a fenti táppénzszámítási szabályoknak, azok átlagkeresetét úgy számolják ki, hogy a minimálbér kétszeresének harmincad részét tekintik egy napi jövedelemnek. Ide tipikusan azok a kismamák tartoznak, akik két csemete között nem mennek vissza a munkahelyükre, hanem a GYED-ről, illetve GYES-ről TGYÁS-ra „váltanak”. A minimálbér kétszerese ebben az esetben egyfajta ellátási plafonnak tekinthető, mivel akkor sem lesz több ennél a TGYÁS összege, ha a nő korábbi keresete magasabb a minimálbér kétszeresénél. Az egészségpénztár gyakorlata szerint a munkáltatótól kérnek be igazolást arról, hogy mennyi lenne a vizsgált időpontban a munkavállaló jövedelme (esetleges emeléseket is beleszámítva), s ez adja az alapját az átlagkereset számításának, azzal természetesen, hogy az ellátás összege a minimálbér kétszeresében maximálható. A TGYÁS ellátás alapesetében nincs maximált korlát. Amennyiben azonban a tényleges jövedelem nem éri el a minimálbért, úgy természetesen a tényleges jövedelmet átlagolja a jogalkalmazó.
A fenti TGYÁS – szabályok nem csak a szülő nőkre vonatkoznak, hanem azokra a nőkre is, akik örökbefogadtak egy csecsemőt. A feltételeknek a gondozásba vétel napján kell fennállniuk.
Nem változik az a szabály, hogy a TGYÁS mellett kétféle legális kereseti lehetőséget enged a törvény: a szerzői jog védelme alá eső alkotásért járó díjazást, valamint a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat. Ez utóbbi persze nem jelent valódi jövedelmet, hiszen a jótékonysági rendezvény bevételeiből járó tiszteletdíj közérdekű felajánlásáról van szó (személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény).
Aki a keresetét részben megkapja, annak – a fenti feltételeknek való megfelelés esetén – csak az elmaradt keresete után jár a TGYÁS.
GYED-re már nem csak az anya, de az apa is jogosult lehet. Nemtől függetlenül meg kell azonban felelni itt is a szigorú jogszabályi feltételeknek. Amennyiben a GYED (s ennélfogva a TGYÁS) idején is biztosított a szülő, és rendelkezik az előzetes biztosítási jogviszonnyal, valamint a saját háztarásában neveli a gyermeket, úgy jogosulttá válik az ellátásra.
A szülést/igénylést megelőző két éven belül a GYED-hez is 180, illetve 2010. május 1-jétől 365 nap előzetes biztosítási jogviszonyt kell tudni felmutatni. Fontos tudni, hogy a TGYÁS-nál szigorúbb szabályok érvényesülnek, mivel nem jár GYED az úgy nevezett passzív jogon TGYÁS-t igénybe vevő anyának. Ez azt jelenti, hogy az a nő, akinek a munkahelye, ill. egyéb biztosítási jogviszonya még a TGYÁS igénybe vétele előtt szűnt meg, GYED-re nem, hanem már csak a GYES ellátásra jogosult akkor is, ha TGYÁS-ban még részesült. A TGYÁS-ra és a GYED-re való jogosultság tehát nem feltétlenül esik egybe. Ennek jogpolitikai indoka az lehet, hogy a GYED a szülési szabadság után vehető csak igénybe (ennek idejére járhat a TGYÁS), ami körülbelül a gyermek fél éves korának felel meg. A gyermek pedig ennyi idősen már bölcsődébe adható. Más kérdés természetesen, hogy vajon hány féléves járhat bölcsődébe egy olyan rendszerben, ahol a bölcsődei férőhelyekért közelharcot vívnak a szülők, ugyanakkor az anyákkal szembeni, azaz a hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatással kapcsolatos elvárás szintén nem a munkahelyekre való visszatérésre ösztönzi a nőket. Egy jó humorral megáldott átlag magyar anya pedig még vicc szintjén is csak halkan kuncog azon az akadémikus felvetésen, hogy hogyan lehetne összeegyeztetni a munkahelyet a szoptatással.
Az az anya, akinek a biztosítási jogviszonya már a TGYÁS ellátás igénybe vétele alatt szűnt meg, csak akkor részesülhet GYED-ben, ha a TGYÁS-ra való jogosultsága a biztosítási jogviszonya alatt keletkezett. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a TGYÁS-t még úgy vette igénybe, hogy a munkaviszonya fennállt.
Szintén 2010. május 1-jétől lép életbe (pontosabban az ez időpont után született gyermekekkel kapcsolatos ellátásokra vonatkozik) az a szabály, amely arányosítja az előzetes biztosítási jogviszony hossza alapján a GYED igénybevételét. Amíg korábban – sőt még jelenleg is – a gyermek két éves koráig járt az ellátás a feltételek fennállta esetén, május elsejétől annyi napra jár, amennyi a szülést megelőző két éven belüli biztosítási időtartam volt (apák által igénybevett GYED esetén nem a szülés, hanem az igénybejelentés időpontja az irányadó). Akinek tehát csak néhány hónapos munkaviszony után születik gyermeke, az az anya/apa csak a munkaviszonyának megfelelő – adott esetben néhány hónapot jelentő – időtartamra számíthat ellátásra.
A GYED összegének számítására vonatkozó szabályok lényegüket tekintve megegyeznek a TGYÁS-nál tárgyaltakkal.
Érdemes odafigyelni arra, hogy 2010. május elseje után a GYED összegére vonatkozó számítási mód némiképp módosul. A főszabály változatlan: a napi átlagkereset 70%-a, azzal, hogy a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-ában maximálja a törvény. Elsősorban természetesen a magasabb jövedelműek érzik ennek a passusnak a jelentőségét.
Aki GYES-ről „vált” TGYÁS-ra, annak azonban érdemes tudni, hogy amennyiben a megelőző tárgyévben legalább 180 napon át GYES-t kapott, úgy a minimálbér alapján fogja kapni a GYED-et! Ebben az esetben érdemes gyermekvállalás előtt visszamenni a munkahelyére, hogy a klasszikus számítási mód alapján kaphassa meg a tényleges jövedelme után járó ellátást. Amennyiben azonban táppénzben, TGYÁS-ban vagy GYED-ben részesült a jogosult a vizsgált 180 napos időtartamban, és emiatt nem volt figyelembe vehető jövedelme, akkor a korábban folyósított ellátás alapjául szolgáló összeget figyelembe véve kell a GYED összegét megállapítani.
A kismamáknak/anyukáknak szóló fórumozásokat olvasva egy dolog egyből kiderül: a családtámogatási ellátások körül rendkívül nagy a bizonytalanság, azonban nem csak az érdeklődők körében. Számtalan helyen maga a szakértő is kénytelen hozzátenni, hogy a vázolt válasza csak a jelenlegi szabályokra vonatkozik, amelyek a későbbiekben bármikor, s főleg bármilyen irányba változhatnak. Nem kapnak sokkal határozottabb választ az illetékes egészségpénztári szervnél, vagy egyéb számfejtő helyeknél érdeklődők sem. Elgondolkodtató, hogy a jelenlegi jogbizonytalanság vajon milyen mértékben növeli a gyermekvállalási kedvet, hiszen akinek most fogan gyermeke nem tudhatja, hogy mekkora összegű és milyen támogatásokra számíthat a jövőben, mivel az ellátási szabályokat a szülés időpontja határozza meg. A helyzetet pedig csak tovább árnyalja a bölcsődei férőhelyek ígérgetése körüli huzavona.
A cikksorozat 1. része: Mateklecke csak szülőknek – A gyermekvállaláshoz kapcsolódó támogatások rendszere – 1. rész →
