Büntethető lesz a holokauszttagadás, mivel az Országgyűlés hétfőn elfogadta a büntető törvénykönyv (Btk.) erre vonatkozó módosítását. Lövétei István szerint ellentmond az eddigi alkotmánybírósági gyűlöletbeszéd-felfogásnak a parlament által elfogadott törvénymódosítás.
A szocialisták által kezdeményezett név szerint zárószavazáson 197 igen, egy nem szavazattal és 142 tartózkodás mellett fogadták el az indítványt. Az egyetlen nemmel szavazó a független Gulyás József volt.
A törvény – amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be – három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt. Az új szabály a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
Mesterházy Attila a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én jelentette be kezdeményezését, amit azzal indokolt, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése.
Az előterjesztést a fideszes Répássy Róbert úgy változtatta volna meg, hogy a nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntesse a jogszabály, módosítási javaslata azonban nem kapta meg a kellő arányú támogatást a Házban. A Fidesz is név szerinti szavazást kért, a képviselők 146 igen, 178 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett utasították el a módosító indítványt.
Az ellenzéki párt korábban alkotmányos aggályokat is megfogalmazott a jogszabállyal kapcsolatban.
A törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
Az MSZP tájékoztatása szerint a plenáris ülésen a meghívásukra részt vett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a szervezet ügyvezető igazgatója és több holokauszttúlélő.
Gulyás József nem tartja hatékonynak a holokauszttagadást büntethetővé tevő törvénymódosítást
Gulyás József azért nem szavazta meg a holokauszttagadást büntethetővé tévő törvénymódosítást, mert nem tartja jó eszköznek a magyar társadalomban jelenlévő antiszemitizmussal és rasszizmussal szembeni fellépésre a büntető törvénykönyv módosítását. A független országgyűlési képviselő erről hétfőn este nyilatkozott.
A politikus kijelentette, liberálisként nem kétséges hogy elítéli az antiszemitizmus vagy a rasszizmus bármilyen megjelenési formáját. Véleménye szerint viszont ezek megfékezése, illetve az ilyen megnyilvánulásokkal szembeni hatékony fellépésre nem alkalmas az Országgyűlés többsége által választott eszköz.
Gulyás József azt mondta, hogy azok, akik előítéleteket táplálnak vagy gyűlöletet keltenek a zsidósággal, illetve a zsidó emberekkel szemben, az elmúlt években legkevésbé “a holokauszttagadást vették igénybe”. Szerinte a jogszabály vélhetően nem állja ki az alkotmányosság próbáját.
Lövétei: Az államfő eddig minden szólásszabadságot korlátozó jogszabályt az Ab-hez utalt
A köztársasági elnök eddig igen következetesen minden, a szólásszabadságot korlátozó jogszabályt az Alkotmánybírósághoz utalt – közölte Lövétei István alkotmányjogász kedden annak kapcsán, hogy az Országgyűlés hétfőn elfogadta azt a büntető törvénykönyv módosításáról szóló javaslatot, amely büntetendővé teszi a holokauszttagadást.
Lövétei István szerint ellentmond az eddigi alkotmánybírósági gyűlöletbeszéd-felfogásnak a parlament által elfogadott törvénymódosítás.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a holokauszttagadás az európai országok többségében büntetendő, és megkülönböztetik a gyűlöletbeszéden belül.
Lövétei István kiemelte: a köztársasági elnök igen következetesen minden, a szólásszabadságot korlátozó jogszabályt az Alkotmánybírósághoz utalt. Ha a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordul, akkor valószínűleg úgy vélekedik, hogy a módosítás sérti az alkotmányosságot, illetve a szólásszabadságot – tette hozzá.
Megjegyezte: arra is van lehetőség, hogy az elfogadott törvényt a gyűlöletbeszéd egy speciális részeként beleillesztik a büntető törvénykönyvbe.
Mint hangsúlyozta, az államfői elutasítás többé-kevésbé mindig ahhoz vezetett, hogy az Alkotmánybíróság elfogadta a köztársasági elnöknek az erre vonatkozó érveit. Valószínűleg az Alkotmánybíróság ebben az esetben is követni fogja az államfő véleményét – tette hozzá.
Az államfőnek a kézhezvételt követően 15 napja van arra, hogy döntsön a törvényről.
Sólyom László köztársasági elnök a négy év alatt 24, a parlament által elfogadott törvényt küldött vissza a Háznak megfontolásra. Az államfő 13 esetben előzetes normakontrolt kért az Alkotmánybíróságtól az aláírásra váró törvényekről. Ilyen volt például a polgári törvénykönyv gyűlöletbeszédet érintő módosítása.
