A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezet azt kéri, hogy az előterjesztő vonja vissza a büntető törvénykönyv (Btk.) holokauszttagadással kapcsolatos módosítását, mert a jogvédő szervezet szerint ezt a kérdést nem büntetőjogi tiltással kellene megoldani.
A szervezet még kedden juttatta el véleményét a törvénymódosításról minden országgyűlési képviselőnek, e-mailen, jelezve, hogy az előterjesztés nem illeszkedik az alapjogi rendszerhez és nem felel meg a büntetőjog dogmatikai felépítésének.
A tervek szerint hétfőn szavazna a parlament a szocialista Mesterházy Attila a Btk. módosítására tett javaslatáról, amely szerint büntethető lenne Magyarországon a holokauszttagadás. A javaslat elfogadására akkor kerülhet sor, ha a zárószavazás előtt nem fogadnak el módosító indítványt, bár a fideszes Répássy Róbert nyújtott be ilyet, azt az előterjesztő Mesterházy Attila nem támogatja, így megszülethet a feles többséget igénylő rendelkezés.
A TASZ által jegyzett dokumentum emlékeztet, hogy a javasolt tényállás védett jogi tárgya a holokauszt áldozatának méltósága. Az elkövetési magatartás a holokauszt tényének tagadása, kétségbe vonása vagy jelentéktelen színben való feltüntetetése.
A szervezet véleménye szerint azonban jogdogmatikailag nem indokolt, hogy az emberi méltóság védelmére vonatkozó törvényi tényállás a köznyugalom elleni bűncselekmények körébe kerüljön, ahelyett, hogy hasonlóan a rágalmazáshoz és becsületsértéshez, a személy elleni bűncselekmények körébe sorolná a jogalkotó.
A kezdeményezett törvénymódosítás figyelmen kívül hagyja az alapjogi rendszert, a büntetőjog már ma is alkalmazható szankciórendszerét, valamint annak ultima ratio jellegét – szögezi le.
“A TASZ álláspontja szerint a kirekesztő, rasszista és antiszemita beszédekkel szembeni fellépés alkotmányos kötelezettsége nem büntetőjogi tiltással, hanem oktatással és a közhatalom gyakorlók ilyen jellegű megszólalásaira kialakított esetleges új szankciókkal oldható meg hatékonyan” – fogalmaz a dokumentum.
A beterjesztett törvényjavaslat nem alkalmas a rasszista, antiszemita, kirekesztő beszédek felszámolására, és nem felel meg az alapjogi korlátozások szükségességi, alkalmassági tesztjének, ezért annak visszavonására lenne szükség – olvasható a szervezet állásfoglalásában.
Mesterházy Attila január 27-én jelentette be, hogy a holokauszttagadás büntethetőségét megteremtő törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek; a feles többséget igénylő törvénymódosítás szövegét ismertetve azt mondta: aki a nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát az által sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő.
Répássy Róbert egy múlt heti bizottsági ülésen közölte: pártja felfogása szerint a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek a tagadása egyenértékű, és ezeket egyformán kellene kezelni; erre a legutóbbi európai parlamenti döntések és a magyar Alkotmánybíróság álláspontja is alapot ad. A héten pedig azt tette hozzá: a jelenlegi törvénymódosítás alkotmányellenes, és ellentétben áll a magyar Alkotmánybíróság és az Európai Unió állásfoglalásával is. Aláhúzta: a törvénymódosítás hatályba lépéséhez mindenképpen szükség lesz az alkotmány megváltoztatására, így azt az Alkotmánybíróság valószínűleg nem fogadja majd el.
