Az újdonsült szülőknek a szokványos gyermekágyi problémák mellett tucatnyi nyomtatvánnyal is meg kell küzdeniük, ha teljes körűen szeretnék „élvezni” az állam különféle – gyakran hasonlóan csengő – ellátásaiban kifejeződő gondoskodási szándékát. 2010. május 1-jétől azonban szigorodnak a családtámogatási rendszer egyes ellátásainak feltételei.
Az alábbiakban megpróbáltunk utánajárni, hogy milyen ellátásokra számíthatnak a gyermeket nevelők/vállalók, illetve ezek hogyan egyeztethetők össze a munkavégzéssel.
A gyermeket vállalók több ellátási formára is jogosultak lehetnek. Az úgy nevezett családtámogatási ellátások (családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény) alanyi jogon járnak a jogosultaknak.
Ezek közül a legismertebb, s a legtöbbek által igénybe vett ellátás a családi pótlék. Összege függ a saját háztartásban nevelt gyermekek számától, esetleges betegségétől/fogyatékosságától, valamint attól, hogy családban vagy egyedülállóként neveli–e valaki gyermekét, gyermekeit. Eszerint mértéke 12.200-25.900,- Ft összegig terjedhet, előbbit az egygyermekes családok, utóbbit a tartósan beteg gyermeket nevelő egyedülálló kapja. A családi pótlékkal kapcsolatosan időről-időre fellángol a vita: az egyik tábor igazságtalannak tartja, hogy a gazdag családok is részesülnek benne, holott nekik ez csupán „zsebpénz”, míg jelentős szakmai érvek szólnak az alanyi jog megtartása mellett is (így nem utolsósorban a rászorultsági elvre épülő juttatások adminisztrációs terhei, a romló demográfiai mutatók, a társadalmi szolidaritás gyengülése).
Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, melyet elsősorban az a nő vehet igénybe, aki a terhesség alatt legalább négy alkalommal részt vett terhesgondozáson, amit a várandóssága idején vezetett köznyelvben „kis könyv”-nek becézett okirat bejegyzései igazolnak. Összege megegyezik az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (jelenleg 28.500,- Ft) 225%-ával (64.125,-Ft), ikergyermekek esetén 300%-ával (85.500,-Ft). Mivel az anyasági támogatás kifejezetten a kezdetek anyagi nehézségeinek leküzdésére, az esetleges többletkiadásokra szolgál, ezért azt csak a gyermek születését követő hat hónapon belül lehet igénybe venni.
A családtámogatási ellátási formák közé tartozik a fentieken kívül még a gyermekgondozási támogatás, ami valójában gyűjtőfogalom, mert kétféle juttatást foglal magába. Egyik fajtája a gyermekgondozási segély (továbbiakban GYES), a másik pedig a gyermeknevelési támogatás (továbbiakban GYET).
A GYET a nagy családosok támogatási formája, hiszen három vagy több kiskorú saját háztartásban történő nevelése esetén kapja a szülő a harmadik gyermek három (2010. május 1-jétől kettő) éves korától a nyolcadik életéve betöltéséig, azaz a GYES-t követő juttatásról van szó. A GYET mellett megengedett a munkavégzés, maximum napi négy óra időtartamban, kivéve az otthonról végzett munka, amely időkorlátozás nélkül végezhető. A Munka Törvénykönyve (Mt.) lehetővé tesz olyan munkarendet, amikor szombaton és vasárnap rendes munkaidőben dolgozik a munkavállaló, egyes nagy áruházak a folyamatos, vagy legalábbis rendkívül hosszú nyitva tartás érdekében is ezt a struktúrát alkalmazzák. Amennyiben a három-vagy többgyermekes szülő ebben a rendszerben kizárólag hétvégén dolgozik úgy, hogy rendes és rendkívüli (ez utóbbi a túlóra) munkaideje a heti 20 órát nem haladja meg, akkor jogosult marad a GYET-re. A heti 20 órás korlát megfelel annak az időtartamnak, amit a szokásos munkarendben, de napi négy órában foglalkoztatott tölt ki, azaz az a munkavállaló, aki hétfőtől péntekig napi 4 órában dolgozik.
A 2010. május elsejei módosítások egyik lényeges eleme, hogy az eddig a gyermek három éves koráig járó GYES a jelölt időpont után születettek esetében a második életév betöltéséig jár. Nincs változás az ikergyermekek után járó GYES vonatkozásában, az továbbra is a gyermekek tanköteles koráig igényelhető, míg a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén a 10. életév betöltéséig jogosult rá az igénylő. A GYES-ben részesülő személy a gyermek egy éves koráig egyáltalán nem folytathat keresőtevékenységet, egyéves kora után pedig korlátozás nélkül. A gyermek első életévének betöltését követően a nagyszülő is GYES-re mehet, így a szülők ekkor teljes munkaidőben visszatérhetnek dolgozni. A GYES-en lévő nagyszülőre azonban szigorúbb szabályok vonatkoznak, amennyiben unokája ellátása mellett dolgozni is szeretne, mivel a fent ismertetett, GYET melletti munkavégzésre vonatkozó korlátozások rá is vonatkoznak azzal a különbséggel, hogy a nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytathat csak keresőtevékenységet GYES mellett. Ez értelemszerűen azokra vonatkozhat csak, akiknek eleve hosszabb ideig jár az ellátás.
Elsősorban a szülők, bizonyos feltételek mellett a nagyszülők, illetve a gyermeket gondozó gyám a jogosultja a GYES ellátásnak, azonban előfordulhatnak olyan súlyos élethelyzetek, amikor más személy nevelésébe kerül a gyermek. Két ilyen nevesített esetben ad lehetőséget a törvény a GYES méltányossági alapú kérelmezésére is. Az egyik eset, amikor a szülők három hónapon túl tartósan akadályozottak a gyermek nevelésében, a másik pedig amennyiben a gyermek betegsége miatt napközi ellátást biztosító intézményben (pl. iskolában) nem gondozható. Ez utóbbi esetben a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, de legfeljebb 8. életéve betöltéséig jár az ellátás.
A gyermekgondozási támogatási formák – azaz a GYET és a GYES – havi összege megegyezik az öregségi nyugdíjminimummal, jelenleg ez 28.500,-Ft. Ikergyermekek esetén kétszeresre emelkedik az összeg. Az öregségi nyugdíjminimum egyébként nem emelkedett tavaly óta. A GYES és a GYET összegéből nyugdíjjárulékot, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíjat vonnak le. Késedelmes igénylés esetén két hónapra visszamenően igényelhetők a szóban forgó támogatások.
Érdemes még két speciális esetet kiemelni elsősorban adózási szempontból. A mezőgazdasági őstermelőt nem terheli járulékfizetési kötelezettség a táppénz, GYED, GYES, GYET, ápolási díj folyósítása alatt, kivéve, ha őstermelői tevékenységét személyesen folytatja.
A gyes mellett lehet kérni az egyéni vállalkozói nyilvántartásba történő felvételt. Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat), egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED, GYES, vagy GYET ellátásokban , illetve ápolási díjban részesül – kivéve, ha a folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként kötelezett a járulékfizetésre.
A fent ismertetett úgy nevezett családtámogatási ellátások a Magyar Államkincstár hatáskörébe tartoznak, ezért annak területi szerveinél kell az ügyeket intézni, a kérelmezéshez szükséges nyomtatványok a honlapról letölthetők.
A hatásköri szabályokat igen szigorúan veszik, így ne lepődjön meg a GYED-et váltó GYES ellátásról érdeklődő kedves ügyfél, ha az államkincstár ügyintézője kizárólag a GYES-re, míg az egészségpénztár ügyintézője kizárólag a GYED-re vonatkozó információkat hajlandó átadni, kissé megnehezítve ezzel a kettő közti átmenetre kíváncsi érdeklődő helyzetét.
Cikksorozatunk következő részében a terhességi gyermekágyi segéllyel, a GYED-del, valamint a bölcsődei helyzettel foglalkozunk.
A cikksorozat 2. része: Mateklecke csak szülőknek – A gyermekvállaláshoz kapcsolódó támogatások rendszere – 2. rész – A TGYÁS és a GYED →
