Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tegnapi tanácskozásán megerősítette, de a részletek kidolgozásában márciusi ülésére napolta a tárgyalótermek videórendszerekkel történő felszerelését. A Testület egységes álláspontot képvisel a bíróságok nyitottságát, a bírósági tárgyalások nyilvánosságát segítő modernizáció kérdésében.
Az idei központi költségvetésből a Bíróságok fejezet 220 millió Forint forráshoz jutott, mely forrást részben kísérleti jelleggel úgynevezett kiemelt bíróságok tárgyalótermeinek kamerarendszerekkel történő felszerelésére fordítaná. Az OIT döntését, – hogy hány bíróság és mely bíróságokon kerülnek a rendszerek kiépítésre – a műszaki, technikai paraméterek alapos ismeretében hozza meg.
Tegnapi ülésén szoros összefüggésben a tárgyalótermi nyilvánossággal tárgyalta a Tanács az ügyfelek, az állampolgárok, a sajtó és a különböző fokú bíróságok egymás közti kommunikációjának hatékonyabb kezelhetőségét. A Testület nyárig adott határidőt magának egy egységes, átfogó kommunikációs stratégia kidolgozására. Az OIT kommunikációs stratégiáját a fentebb megfogalmazott feladatok mentén célszerű megvalósítani, egy erre a feladatra felkért munkabizottság támogatásával. A munkabizottság résztvevői bírósági vezetők, szóvivők, kommunikációs szakemberek, akiknek feladata a tartalmi és formai koncepció alkotásán túl a széleskörű egyeztetés e témában és a vélemények rendszerbe foglalása. A kommunikációs stratégia első lépcsőjét jelentheti egy az igazságügyi tájékoztatásról szóló törvény hiányából eredően, a bíróságok tájékoztatását elősegítő megújított szabályzat tervezet Tanács elé terjesztése.
A Testület érdeklődéssel hallgatta a múlt évben a bíróságokon bekövetkezett rendkívüli eseményekről szóló tájékoztatót. 2009-ben 65 rendkívüli esemény történt. Múlt évben az előző évi adatokhoz viszonyítva a bombariadók mennyisége 19-ről 25-re nőtt, a bírák elleni fenyegetések száma 16-ról 8-ra csökkent, az egyéb erőszakos cselekmények mennyisége viszont 5-ről 9-re emelkedett. Ugyancsak nőtt az épületek rongálásának száma 5-ről 9-re, illetve az egyéb események mennyisége 8-ról 14-re. A fenti statisztikából kitűnik, hogy tavaly a bombariadók és a bíróságok elleni erőszakos támadások száma emelkedett, de alapvetően inkább e cselekmények egyre elvadultabb, erőszakos jellegét kell intő jelként venni. Az agresszió mértéke nem zárja ki azt a feltételezést, hogy összefüggés lehet, a rossz állagú bírósági épületek és a rendkívüli, erőszakos események nagyobb számban történő bekövetkezése között. Kétségkívül számos megyei bíróság jó eredményeket ért el a veszélyhelyzet minimálisra csökkentése terén, de elengedhetetlen egy a legtöbb bíróságra alkalmazható átfogó biztonságtechnikai stratégia kidolgozása, minél hatékonyabb együttműködés megvalósítása a rendőrséggel, a nemzetbiztonsági, valamint a bíróságok rendészeti szerveivel.
