2011-től stabil törvényi szintű szabályozás válthatja fel a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958.(VII.4.) IM rendeletet, amennyiben az Országgyűlés eleget tesz régóta húzódó jogalkotási kötelezettségének.
Parlament elé került a kormány hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslata (Hetv.), mely a kor igényeihez igazítva és a megfelelő jogszabályi szinten rendezné a hagyatéki eljárás menetét. A javaslat kiszámíthatóbbá, gyorsabbá kívánja tenni a jogérvényesítést az örökösök számára és nagyobb biztonsággal igyekszik rendezni a halál pillanatában adódó jogviszonyokat. A törvényi szintű szabályozás szükségességét az Alkotmánybíróság is kimondta, és a 13/2008. (II.21.) határozatában kötelezte az Országgyűlést a jogszabály megalkotására. A határozat szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy nem alkotott törvényt a hagyatéki eljárás rendjéről, pedig az Alkotmány 8.§ (2) bekezdése előírja az alapvető jogok és kötelességek törvényi szintű szabályozását.
Dr. Avarkeszi Dezső az igazságügyi és rendészeti minisztérium államtitkára a javaslat általános vitáját megnyitó expozéjában elmondta, hogy több évtizedes jogalkotói és jogalkalmazói gyakorlat tapasztalati eredményét kívánja rendszerezni a jogszabálytervezet. A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, melynek legfontosabb célja a hagyatéki vagyon sorsának peren kívüli rendezése. Míg az alkalmazandó jog tekintetében korábban számos probléma adódott, addig a tervezet egyértelmű megfogalmazásával igyekszik lehetővé tenni az egységes jogalkalmazást.
Az eljárás a hagyatéki leltár készítésével kezdődik, mely az örökség átadásához szükséges leglényegesebb adatokat rögzíti. A jogszabály e feladatot továbbra is a települési önkormányzat jegyzőjéhez telepíti, de csak feltétlenül szükséges esetekben írná elő a leltárkészítés kötelezettségét. A törvényjavaslat indoklása nyilvánvalóvá teszi azt a jogpolitikai álláspontot, hogy a jegyző által elvégzett hagyatéki leltár költsége indokolatlanul terheli az adófizető állampolgárokat, ezért – a hagyatéki eljárás többi költségéhez hasonlóan – a díj megfizetését az öröklésben érdekeltekre kell hárítani. Fontosnak tartja ugyanakkor hangsúlyozni, hogy e költség megfizettetése nem az öröklési illeték alól mentesülők újabb megterhelését célozza, így az érintettek mentesülnének e költség kifizetése alól is.
Lényeges újításként jelenik meg a vagyontárgyak közjegyzői letétbe vétele, mely az eddig alkalmazott bírói letét mellett új lehetőséget teremt a hagyatéki vagyon biztosítására. Az eljáró közjegyző közvetlenül letétbe vehet olyan vagyontárgyakat, amelyeknek az őrzéséről gondoskodni tud és az eljárás végén az örökösöknek átadhatja azokat.
A tervezetben részletes kidolgozást nyert a hagyatéki vagyon további biztosítása. Az öröklésben érdekelt személy hagyatéki gondnok kirendelését kezdeményezheti olyan esetben, amikor úgy ítéli meg, hogy a későbbi jogszerzés veszélyben van. A hagyatéki gondnok mindaddig eljárhat, míg nem derül fény végrendelet létezésére. Főszabály szerint a gondnok tevékenysége megszűnésekor a közjegyző felé köteles elszámolni. Amennyiben végrendeleti végrehajtó kijelölésére kerül sor, a gondnok befejezi tevékenységét és a végrendeletben meghatározott feladatokkal a végrendeleti végrehajtó felé, míg egyebekben a közjegyző felé számol el.
A hagyatéki eljárás gyorsabb lefolyását biztosítja a tervezetnek azon rendelkezése, mely szerint a hagyatéki leltár kézhezvételét követő 15 napon belül a közjegyző köteles megtenni a további ügymenethez szükséges lépéseket. A leltár kézhezvétele és az első tárgyalás kitűzése között két hónapnál több nem telhet el.
Az elektronikus ügyintézés és az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló szabályozás jelentős korszerűsítést tesz lehetővé a hagyatéki eljárás során. A jelenlegi gyakorlat szerint az eljárás kezdetén a jegyző és a közjegyző egyszerre kapja meg a feladatokat, mely indokolatlan és fölösleges költségekkel jár. A tervezet alapján az eljárás a jegyzőnél indulna, aki az illetékesség megállapítását követően – elektronikus úton – továbbítja az iratokat az eljáró közjegyző felé. Az információcsere hatékonysága érdekében a szabályozás lehetővé teszi, hogy a közjegyző elektronikus úton kommunikáljon a hatóságokkal és az örökösökkel.
A végintézkedések nyilvántartására és a hagyatéki eljárásban történő lekérdezés tárgyában a közjegyzőkről szóló törvény rendelkezik, így a Hetv. csak a végintézkedés beszerzését tárgyalja. Az írásbeli végintézkedések beszerzéséhez a Végrendeletek Országos Nyilvántartása (VONY) nyújt segítséget, míg az ott fel nem lelhető végintézkedések tartalmáról egyéb úton is értesülhet a közjegyző.
Külön alcím alatt rendezi a törvényjavaslat a hagyatéki eljárás költségeit. A szabályozás nagy hangsúlyt helyez a költségek kiszámíthatóságára, hogy az valamennyi érdekelt számára átlátható és világos legyen. Az eljárási költségek a közjegyző díjából és az eljárásban közreműködők költségéből áll (pl. önkormányzati leltárkészítés, ügygondnok díja).
A jogszabály hatályba lépése a tervezet szerint 2011. január 1-je, mely időpont igazodik a Polgári Törvénykönyv Öröklési Könyvének életbe lépéséhez. A Hetv. bevezetésével egyidejűleg a hagyatéki eljárást több, mint 50 éve szabályozó 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet hatályát veszti majd.
