Belső vizsgálatot rendelt el a budapesti rendőrfőkapitány Magyar Róbert, a “fekete sereg” nevű bűnszervezet vezetőjének házi őrizetből történő megszökése miatt.
Ha a vizsgálat komoly mulasztást állapít meg, akkor akár az állását is vesztheti a mulasztó – közölte Tóth Gábor vezérőrnagy, budapesti rendőrfőkapitány sajtótájékoztatón. Újságírói kérdésre azt mondta: a belső vizsgálatnak nem szabott határidőt, azt soron kívül, még szerdán elrendelte.
A sajtótájékoztatón több újságíró is arról kérdezte a rendőrfőkapitányt, hogy a Magyar Róbert és társai ellen zajló büntetőper csütörtök reggeli tárgyalásán az hangzott el, miszerint több mint egy napon keresztül nem néztek rá a rendőrök a házi őrizetben levő vádlottra. Ezzel kapcsolatban Tóth Gábor megismételte: a belső vizsgálat deríthet fényt arra, hogy történt-e mulasztás.
A tárgyaláson elhangzott az is, hogy Magyar Róbert levelet hagyott hátra a feleségének, miszerint azért távozik, mert “nem akar úgy járni, mint Kaiser Ede, akit ártatlanul ítéltek el”.
Tóth Gábor kijelentette: több okból is szomorú, egyrészt mint a BRFK vezetője, másrészt korábban bűnügyi helyettesi beosztásában személyesen és munkatársai is sokat dolgoztak ezen az ügyön. Mindent megtesznek azért, “már csak presztízskérdésből is”, hogy Magyar Róbert – legyen bárhol a világon – kézre kerüljön.
Külön szólt arról, hogy Budapesten jelenleg 94 embert kell naponta 2-3 alkalommal ellenőrizniük, mindezt a napi feladatok mellett úgy, hogy jelenleg is 864 közterületi járőr hiányzik a szervezetből. Mindettől függetlenül, ha a vizsgálat hibát tár fel, az nem fog következmények nélkül maradni.
Újságírói kérdésre – miszerint Magyar Róbert korábban hozzájárult elektronikus nyomkövető viseléséhez – Tóth Gábor azt mondta: nincsenek ilyen eszközök rendszeresítve a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál, ilyen módon nem tudják ellenőrizni a házi őrizetre kötelezetteket.
Lakatos Csilla, a férfi ügyvédje azt mondta: annyi bizonyos, hogy két ellenőrzés, egy reggeli és egy déli kimaradt. A férfi levelet is hagyott hátra. A levélben azt kérte tőle, hogy az ártatlanságának hangoztatása mellett úgy építse fel a védőbeszédet, hogy valamennyi vádpontban a felmentését kéri. A bíróságtól azt kérte, hogy a szökést ne úgy értékeljék, hogy ez a bűnösségére utalna, hanem ennek egyéb okai voltak. Kérte az ártatlanságának bebizonyítását és azt, hogy a bíróság rekessze ki azokat a bizonyítékokat, amelyek kétséget kizáróan nem értékelhetőek a terhére.
Háttér
M. Róbert, akit egyebek mellett azzal vádolnak, hogy 2004 júniusában megölette az alvilágban “Ragyás Tóniként” ismert H. Antalt, néhány napja szökött meg lakásáról, ahol házi őrizetben volt.
Az ügyészség vádja szerint M. Róbert egy bűnszervezetet hozott létre, amely akár ezer főt is mozgathatott volna.
A gyilkosság 2003. augusztus 27-én történt egy III. kerületi szórakozóhely előtt, Ragyás Tóni a helyszínen életét vesztette.
Szintén a vádban szerepel, hogy M. Róbert és társai 2004. június 23-án gyülekeztek egy XV. kerületi diszkóban, ahol a szervezet mintegy 150-200 tagja jelent meg. A helyszínen egy rivális csoport több tagja is feltűnt. M. Róbert felszólította az épületben tartózkodókat a harcra, s az eset lövöldözésbe torkollt. A vádirat által nem számszerűsített lövésektől az ügyészség szerint csak egy személy sérült meg, ő is csak könnyebben a repeszdaraboktól.
Ugyancsak a vádiratban szerepel egy mátészalkai vállalkozó megfenyegetése, aki M. Róbert riválisa volt, mint a csengersimai határátkelőnél folytatott illegális cigarettakereskedelem felvásárlója. M. Róbert javaslatot tett a piac felosztására. V. János színleg elfogadta az ajánlatot, de nem tartotta be. 2004. november 10-én megtorlásul M. utasítására Budapestről, Miskolcról, Szolnokról és Érdről a szervezet tizenhárom tagja indult Mátészalkára megölni V. Jánost.
A támadók zárva találták az ajtót, nem tudták betörni azt, s bár többször rálőttek áldozatukra, végül elmenekültek, amikor a férfi a hozzátartozóinak kiabálni kezdett, hogy hívják a rendőrséget.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint ha az előzetes letartóztatás tartama a három évet eléri, akkor megszűnik az előzetes letartóztatás. Ha az ezt követően elrendelt lakhelyelhagyási tilalom, illetve házi őrizet szabályát megszegi az érintett, újra előzetes letartóztatásba helyezhető.
M. Róbert előzetes letartóztatása 2008. szeptember 19-én szűnt meg. A rendőrség 2006. június 28-án jelentette be, hogy elfogta a férfit és a hozzá köthető bűnözői kört.
Tavaly nyáron megváltozott ez a szabály, de az új rendelkezés csak idén júliusban lép hatályba. E szerint ha a bűncselekmény öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a hároméves szabály két évre csökken. Abban az esetben azonban, ha tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő a bűncselekmény, az előzetes letartóztatás tartama négy évre nő.
Ha M. Róbert esetén már hatályban lett volna a négyéves szabály, akkor tavaly szeptemberben kellett volna megszüntetni az előzetes letartóztatását.
