A környezetvédelmi termékdíjról, valamint egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény legutóbbi módosítását tartalmazó 2009. évi CXI. törvény a Magyar Közlöny 160. számában került kihírdetésre.
Számos, igen jelentős változtatásra került sor a termékdíjra vonatkozó rendelkezésekben. Először is megváltozott a jogszabály tárgyi hatálya azzal, hogy a „hűtőközeg” kikerült a termékdíjköteles termékek köréből.
A személyi hatály tekintetében fontos változás, hogy megszűnt az „első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője”, valamint import esetén a „vámadós” termékdíjfizetési kötelezettsége.
Ez a módosítás meglehetősen sok félreértésre adhat okot azáltal, hogy a kötelezetti körbe tartozó piaci szereplők a közérthetőség kedvéért egyszerűsítve, érthetőbben próbálnak fogalmazni és ennek köszönhetően mindenki „gyártói kötelezettségről” beszél. A „gyártói kötelezettség” megnevezés hibás, de legalábbis nem egyértelmű, hiszen az „első belföldi forgalomba hozó” nem szükségszerűen gyártó, akár importőr is lehet, másrészt pedig a csomagolás környezetvédelmi termékdíja esetében azt kell nézni, hogy a csomagolást „csomagolási funkciójában” ki hozza először belföldi forgalomba. Az áfa adóraktáron belüli értékesítés nem minősül belföldi forgalomba hozatalnak.
Egyértelműbbé vált a jogszabály azáltal, hogy a módosítással nevesítették a „saját célú felhasználás” eseteit.
Az átvállalási lehetőségeket illetően is történt módosítás a jogszabályban. Megmaradt a szerződéssel, illetve számlán történő átvállalás lehetősége, azonban megjelent egy új módja az átvállalásnak:
A termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíjköteles termék esetén a termelői szerződés alapján a termékdíj fizetési kötelezettséget átvállalhatja. A termelői szerveződéstől pedig a termékdíj mentességgel rendelkező hasznosítást koordináló szervezet vállalhatja át szerződés alapján a termékdíj fizetési kötelezettséget.
Termelői szerveződés alatt a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 122. cikkének a) pont (iii) pontjában meghatározott, valamint a 122. cikk b) és c) pontjában foglaltak szerint létrejött, és a 125. b, 125. c, és 125.e, cikkében meghatározott feltételekkel elismert szervezet, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által jogerősen elismert termelői csoportot kell érteni.
A bevallási kötelezettséget érintő változás, hogy a továbbiakban –az újrahasználható csomagolások kivételével, amelyekről a korábbiaknak megfelelően ezután is éves bevallás lesz- negyedévente kell bevallást benyújtani.
Megjelent egy új kategória a kötelezetti körön belül, az un. „kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett” (legfeljebb évi 200 kg műanyag vagy fém, 500 kg papír vagy fa, 800 kg üveg csomagolást a felhasználó számára forgalomba hozó kötelezett), aki amennyiben a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül teljes mentességet élvez, a VPOP felé nem köteles bevallás benyújtására, hanem a koordináló szervezet nyújtja be a bevallást, az adatok átadásának évében.
A készletre vétel szerinti termékdíj fizetési kötelezettség 2010. január 1-jét követően valamennyi termékdíj köteles termék esetén lehetséges lesz, nem csak a belföldön előállított, illetve Közösségen belülről behozott termékek esetén, mint az a jelenlegi szabályozásban szerepel.
A kötelezettet az adózás rendjéről szóló törvény (Art.)szerinti állandó meghatalmazással, megbízással rendelkező képviselő a termékdíj befizetését is teljesítheti és ezért a megbízóval egyetemlegesen felel.
Az Art. szerinti pénzügyi képviselő megbízása kötelező, ha a kötelezett gazdasági céllal harmadik országban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van.
Megszűnt az export, illetve a Közösségen belüli értékesítés megkülönböztetése is, helyette egységesen külföldre történő értékesítést említ a jogszabály.
A díjak tekintetében a legfontosabb változás, hogy a kereskedelmi csomagolás esetén megszűnnek az eddigi darabalapú díjtételek (H, E1, E2), helyette ennél a kategóriánál is súlyalapon meghatározott díjjal kell számolni.
Mivel a kötelezetti körből kikerült az első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője, így az általa fizetendő E2 díjtétel is okafogyottá vált.
A jogszabályban a kereskedelmi csomagolásra vonatkozóan új díjakat határoz meg.
A kereskedelmi csomagolásokra vonatkozó un. „levonási szabályok” a következők szerint változnak:
A kötelezett a kereskedelmi csomagolás után megfizetendő termékdíjtétel 70%-át (2011-ben 65%-át, 2012-ben 62%-át) levonhatja, ha a felső hasznosítási arány teljesítését igazolja, ami a hasznosítást koordináló szervezet adataival is igazolható.
A kötelezett továbbá azon nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás után fizetendő termékdíjtétel 100%-át (a korábbi 85% helyett!) levonhatja, amelyre vonatkozóan a nem újrahasználható kereskedelmi csomagolásból keletkezett hulladéknak az anyagában történő hasznosítás tényét, vagy az anyagában történő hasznosításra való átadás-átvétel tényét igazolja. A hasznosítás ténye koordináló szervezet adataival is igazolható.
Az újrahasználható csomagolás után fizetendő termékdíjtétel 100%-a levonható az újrahasználható csomagolás visszavételi rendszer keretében történő visszavételének és újrahasználatának igazolása esetén.
Megjelenik a „termékdíj-átalány” jogintézménye, amelyet azonban csak a kötelezettek nagyon szűk körére alkalmaz a jogszabály:
Az a 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett, aki a tárgyévet megelőző évben legfeljebb évi tíz millió forintos árbevételt ért el, évi kétezer forint átalányt fizet, aki pedig tíz millió forintot meghaladó, de legfeljebb évi ötven millió forintos bevételt ért el, évi hétezer forint átalányt fizet. Az a mezőgazdasági termelő, aki a tárgyévben válik kötelezetté, évi ötezer forint átalányt fizet.
A termékdíj átalányt a tárgyévet követő év március 31-ig kell befizetni a vámhatóság részére.
A termékdíjkötelezettség tárgyává tett gumiabroncsok körét szélesítették. Megszűnt a láncügylet intézménye, így az erre vonatkozó szabályokat a hűtőközeg és a csekély összegű (de minimis) támogatás szabályaival együtt törölték a törvényből.
