Csaknem kétmilliárd forinttal csökken a bíróságok költségvetési támogatása jövőre az idei évhez képest; az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalánál kedden még nem kívánták kommentálni a megszorítások várható következményeit. Az ügyészségtől csaknem 1 milliárd forintal kap kevesebbet jövőre.
A költségvetés bírósági fejezetének támogatási előirányzata jövőre 1,931,2 millió forinttal csökken az ideihez képest, ez a munkaadókat terhelő járulékok változásából adódik – áll a hivatal sajtóosztályának közleményében.
Idén 66,8 milliárd volt a bíróságok költségvetési támogatása, jövőre 64,9 milliárd lesz.
A hivatal közleménye tartalmazza, hogy a költségvetésben nem kompenzálták a bírósági többletfeladatok költségkihatását, az 5 százalékos áfanövekedés hatását, és az ár- és díjemelések összeg.
Az ügyészségek költségvetése rendkívül feszített, de a működési zavarok elkerülhetők – mondta a Legfőbb Ügyészség szóvivője kedden.
Idén 29,4 milliárddal, jövőre 28,5 milliárddal gazdálkodhat az ügyészség. A csaknem egymilliárdos elvonás megegyezik a munkáltatót terhelő járulékok csökkenésének mértékével – mondta Borbély Zoltán.
Hozzátette: rendkívül feszített a költségvetés, mert már idén 20-ról 25 százalékra emelkedett az áfa, továbbá a béren kívüli juttatásokat 25 százalékos adó terheli, a rehabilitációs hozzájárulás mértéke pedig az ötszörösére emelkedik.
A beruházási kiadások, fejlesztéseket csökkenteni kell ahhoz, hogy a működési zavarok elkerülhetők legyenek – jegyezte meg a szóvivő.
Hozzátette: többletfeladatot jelent többek között az új társasházi törvény, amely a közgyűlési határozatok törvényességi felügyeletét az ügyészség hatáskörébe utalja, és ennek ellátása várhatóan 77 ügyész munkáját igényli majd. Ehhez a jövő évi költségvetés központi tartalékából feltehetően szükség lesz forrásokra.
Százmillióval csökken az Alkotmánybíróság jövő évi költségvetése az ideihez képest, de a testület működése biztosított – közölte az Alkotmánybíróság kedden.
“A jövő évi költségvetés szigorú takarékosság esetén biztosítja az Alkotmánybíróság működését” – tájékoztatott a testület sajtófőnöke.
Sereg András elmondta, hogy a testület jövőre 1,33 milliárd forintból gazdálkodhat.
Ez az összeg 104 millió forinttal kevesebb, mint az idei előirányzat. Ugyanakkor jövőre több mint 40 millió forinttal csökkennek a munkaadót terhelő járulékok, valamint csaknem 60 millió forinttal a dologi kiadásokra fordítható összeg – közölte az Alkotmánybíróság sajtófőnöke.
Százmillióval, mintegy 6 százalékos arányban csökken az ombudsmanok költségvetése jövőre az idei évhez képest. Az Országgyűlési Biztosok Hivatalának vezetője kedden úgy vélekedett: az ombudsmanok nehézségek árán, de el tudják látni jogvédő feladataikat jövőre is.
Péterfalvi Attila elmondta: idén 1 milliárd 684 millió 600 ezer forinttal gazdálkodhatott a négy ombudsman és a hivatal, a hétfőn elfogadott 2010-es büdzsében erre a fejezetre 1 milliárd 584 millió 900 ezer forint jut.
“Ha egy országban általános megszorítások vannak, akkor természetszerű és elfogadható, hogy az ombudsmani hivatalban is csökkenés tapasztalható. Ez nem jó, de tudomásul vesszük” – mondta a hivatalvezető, aki korábban az adatvédelmi biztosi posztot is betöltötte.
Az ombudsmanok költségvetésének 80 százaléka bérköltség, a többi üzemeltetés. A jövő évi megszorítások miatt azonban nem lesz leépítés, mivel a hivatal megpróbálja a szükséges összeget kigazdálkodni – tette hozzá.
“Az ombudsmanok alkotmányos feladatainak ellátása terén reméljük, nem lesz olyan visszalépés, ami az embereket hátrányosan érintené. Amit íróasztal mögött el tudunk végezni, azt elvégezzük, az nyilván nem szenvedhet csorbát. A kérdés az, hogy például a vidéki vizsgálatok, kihelyezett panasznapok, vagy az olyan projektek, ahol külső szakértőkre van szükség, miként gazdálkodhatók ki az ideinél szűkösebb jövő évi költségvetésből” – magyarázta Péterfalvi Attila.
A korábbi években is csak akkor emelkedett az országgyűlési biztosok költségvetése, ha ahhoz új feladatokat is rendelt a törvényhozás. Ilyen volt például az uniós és a schengeni csatlakozás, vagy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának felállítása. Ezeket az eseteket leszámítva még a szinten tartás, az infláció hatásainak kompenzálása sem történt meg minden évben – tette hozzá a hivatalvezető.
Péterfalvi Attila megjegyezte: az EU már több alkalommal is állást foglalt arról, hogy kívánatos lenne, ha a tagállamok ombudsmanjai maguk terjesztenék be a törvényhozáshoz a költségvetésüket, ahogy az Magyarországon például az igazságszolgáltatás, vagy az Alkotmánybíróság esetében már évek óta gyakorlat. Jelenleg azonban az ombudsmanok költségvetésére még a kormány tesz javaslatot Magyarországon.
Ez elsősorban elvi kérdés, mert elméletileg nem zárható ki, hogy a kormány költségvetési megszorításokkal akadályozhatja az országgyűlési biztosok jogvédő tevékenységét, befolyásolhatja vizsgálataik irányát, és ennek még a látszatát is kerülni kell – fűzte hozzá.
A megyei önkormányzatok elutasítják a jövő évi büdzsét
A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) elutasítja a 2010-es költségvetést – tudatta a szövetség kedden.
“A megszavazott törvény mindenkire veszélyes, mert a jövőben is elvesz és megszorít. A magyar kormány az elmúlt években tudatosan ellehetetlenítette a helyi önkormányzatiságot, amely az emberek, a helyi közösségek önrendelkezésének felszámolását eredményezte. A vidéken élők így váltak a mindennapokban védtelenné és kiszolgáltatottá. A magyar Kormány elhibázott intézkedései nem enyhítették, ellenkezőleg tovább mélyítették a gazdasági válság által okozott károkat” – tartalmazza a szövetség közleménye.
Az így kialakult “tarthatatlan” helyzet megoldására a MÖOSZ a következő alapelvek elfogadását és végrehajtását kezdeményezi: legyen a megyék feladata a munkahelyek megteremtésének elősegítése, ennek érdekében pedig a megyei önkormányzatok elkészítik a területükre vonatkozó foglalkoztatáspolitikai munkatervezeteket.
“A területfejlesztés feladatok egyetlen hatékony működési szintje a valódi legitimitással rendelkező megyei önkormányzatok” – állítja a megyei önkormányzatok szövetsége, amely egyetért a megyei szintű teljes körű államigazgatás megerősítésével, mert “minden adófizető állampolgár joggal várja el az egyszerűbb és olcsóbb állami közigazgatást”.
Továbbá a MÖOSZ határozottan kiáll a települések önállósága mellett – tartalmazza az Ódor Ferenc elnök és Szűcs Lajos társelnök által jegyzett közlemény.
Jövőre félmilliárd forinttal többet kap a KEH a költségvetésből
A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) 2010. évi költségvetési támogatási előirányzata több, mint félmilliárd forinttal magasabb az idei évihez képest.
Az elnöki hivatal 2010. évi költségvetési támogatási előirányzata 1 milliárd 493,1 millió forint, amely 59,3 százalékkal, azaz több, mint félmilliárd forinttal magasabb a 2009. évi eredeti előirányzatnál.
Ez a 2010. évi köztársasági elnöki ciklusváltás miatti 577,5 millió forint rendkívüli előirányzat-növekedés és a 21,8 millió forint járulékcsökkenés együttes hatása.
A személyi juttatások előirányzata 575,7 millió forint, amely az előző évi előirányzatnál 161,7 millió forinttal magasabb a 2010. évi köztársasági elnöki ciklusváltás személycseréihez kötődő többletterhek miatt.
A munkaadókat terhelő járulékok előirányzata 157,8 millió forint, amely az előző évi előirányzatnál 21,9 millió forinttal magasabb. Itt a köztársasági elnöki ciklusváltás miatti személyi juttatás növekedéséből eredő 43,7 millió forint többlet és a járulékcsökkentés hatására 21,8 millió forint csökkenés jelenik meg együtt.
Az Állami kitüntetésekre szolgáló előirányzat tervezett összege 282,1 millió forint, ez az előző évivel megegyező keret. A tervezhető keret mintegy 32 darab Kossuth- és Széchenyi díj adományozásával járó jutalom összegét fedezi.
A fejezeti egyensúlyi tartalék az előző évivel megegyezően 27,2 millió forint.
A Köztársasági Elnöki Hivatal a köztársasági elnök munkaszervezete, amely segíti a köztársasági elnököt feladatainak ellátásában. Ennek keretében egyebek közt szakmai segítséget nyújt a köztársasági elnöknek hatáskörei gyakorlásához, hivatalos kapcsolatot tart az érintett közjogi méltóságokkal, hivatalos szervekkel, társhatóságokkal, ellátja a Köztársasági Elnökség fejezet gazdálkodási, működési, általános igazgatási, valamint közszolgálati ügyeinek intézését. Ezen kívül részt vesz a köztársasági elnök hivatalos belföldi és külföldi programjainak előkészítésében és lebonyolításában.
