Magyarország a Transparency International 2009. évi korrupció érzékelési indexe alapján a tavalyi 47. helyhez képest egy helyezést javítva a 46. helyen áll. A Kormány október 26-án nyújtotta be korrupció ellenes tervezetét.
A korrupcióval foglalkozó jogszabályok, intézmények:
Hazánkban számos jogszabály foglalkozott eddig is a korrupcióval. Az antiokorrupciós joganyag főbb elemei időrendben a következők voltak:
- 1023/2001. (III. 14.) Korm. határozat a korrupcióval szembeni kormányzati stratégiáról, mely 27 feladatpontot határozott meg a Kormány és az állami szervek számára a korrupció visszaszorítására, amelyeket általános jogi, büntetőjogi és jogon kívüli eszközökkel kívánt végrehajtani.
- A 2002. évi XLIX. törvény az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének kihirdetéséről, mely tartalmazza a nemzeti szinten meghozandó korrupcióellenes intézkedéseket és a nemzetközi együttműködés területeit is meghatározza.
- A 2003. évi XXIV. törvény a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, mely a köznyelvbe „üvegzseb törvény” néven került és a hozzá kapcsolódó 1096/2003. (IX. 11.) Korm. határozat a közpénzek felhasználásáról, a köztulajdon használatának nyilvánosságáról, átláthatóbbá tételéről és ellenőrzésének bővítéséről szóló „Üvegzseb” törvényből eredő és az államháztartási információs és működési rendszer korszerűsítését szolgáló egyes feladatokról.
- A 2004. évi L. törvény az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. november 4-én kelt, Korrupcióról szóló Polgári Jogi Egyezményének kihirdetéséről, mely a nemzeti szinten meghozandó intézkedéseknek és a nemzetközi együttműködésnek a polgári jogi vonatkozásait határozza meg, így például a kártérítés a felelősség kérdéseit is tárgyalja.
- A 2073/2004. (IV.15) Korm. határozat a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról, mely mellékletében a korrupció és a feketegazdaság nemzeti biztonságot fenyegető hatásaira figyelmeztet.
- A 1011/2004. (II. 26.) Korm. határozat a Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért létrehozásáról, mely testület főbb feladatai a korrupció feltárásának elősegítése, a korrupcióellenes tevékenység eredményeinek folyamatos értékelése, javaslatok nyújtása a hatékonyabb korrupcióellenes eszközök kiválasztásához, korrupcióellenes cselekvési program kidolgozása a Kormány számára, és kapcsolattartás a nemzetközi szervezetekkel.
- A 2005. évi CXV törvénnyel sor került az Európai Közösségek tisztségviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztségviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló 1997. május 26-án kelt egyezmény kihirdetésére.
- A 2005. évi CXXXIV törvénnyel az Országgyűlés kihirdette az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményét.
- Az Országgyűlés 2006-ban fogadta el a megbízás alapján folytatott érdekérvényesítésről – a lobbizásról – szóló törvényt (2006. évi XLIX. törvény)
- 2007-ben a Kormány létrehozta az Antikorrupciós Koordinációs Testületet (1037/2007. (VI. 18.) Korm. határozat), mely 2008-ban elfogadta a Korrupció Elleni Stratégiát.
- A jelenlegi intézkedéscsomag közvetlen előzményének tekinthető a Közérdekvédelmi Hivatal megalakításának bejelentése 2009 áprilisában.
A 2009 októberében bejelentett intézkedéscsomag
A jelenlegi intézkedéscsomag részeként a Kormány módosítaná a közbeszerzési törvényt, létrehozná a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalt, szabályozná a bejelentők védelmét és a közszféra számára etikai követelményeket fogalmazna meg: Az intézkedéscsomag részei két törvénytervezet és egy országgyűlési határozati javaslat:
T/11025. számú törvényjavaslat a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról. A jogszabály indoklásában a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal létrehozásának szükségessége mellett a jogalkotó az Antikorrupciós Koordinációs Testület által kidolgozott Korrupció Elleni Stratégiával érvel, melynek megvalósításához – lévén az több kormányzati cikluson is átívelne – független államigazgatási szervezet szükséges. Ez a testület Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal (KKH) lenne, mely az Országgyűlés felügyelete mellett, független államigazgatási szervként működne. A jogszabály-tervezet meghatározza a Hivatal három fő szervezeti egységét melyek a következők: a Közbeszerzési Döntőbizottság, a Közérdekvédelmi Igazgatóság és a Titkárság. A KKH mellett véleményező, javaslattevő szervként működne a Közbeszerzések Tanácsa, valamint a Közérdekvédelmi Tanácsadó Testület. A KKH feladatai között említi a javaslat a tisztességes eljárás védelméről szóló törvényben meghatározott eljárás alapján indított vizsgálat lefolytatását; a bejelentők ösztönzését és védelmét; a közszolgálati etikai szabályok továbbfejlesztésében való közreműködést; Kormány Korrupció Elleni stratégiájának kidolgozásában és végrehajtásában való részvételt és az Országgyűlés számára történő jelentéskészítést a meghatározott feladatok végrehajtásáról.
T/11026. számú törvényjavaslat a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról, mely meghatározza a tisztességes eljárás mibenlétét, vizsgálatának szabályait, a lehetséges szankciókat. Szabályozza a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal vizsgálati jogkörét és újdonságként bevezeti a bejelentő védelmét, illetve díjazását is. A díjazás csak az eljárás eredményessége esetén járna a bejelentőnek, míg rosszhiszemű bejelentés esetén a Hivatal bírságolhatja is a bejelentőt. A bejelentő védelmének a jogszabály külön fejezetet szentel. A védelem eszközeként említi meg a bejelentő adatainak titokban tartását, a bejelentőnek nyújtott jogi tanácsadást és – a bejelentő jövedelmének csökkenése esetén – anyagi támogatását. A jogszabály ezen felül módosítaná többek között a közbeszerzési törvényt, valamint a Btk., a Tptv., a Pp. egyes rendelkezéseit is.
H-11027 számú Országgyűlési határozati javaslat a közszféra alapvető etikai követelményeiről. E határozattervezettel az Országgyűlés azt kívánja kinyilvánítani, hogy a közszférában dolgozók a jogszabályokban meghatározott kötelezettségeiken túl etikai követelményeknek is meg kell, hogy feleljenek. Az állampolgárok számára így lesz átlátható, demokratikus és elszámoltatható a közszféra. Szükséges ezért etikai kódexek létrehozása, melyek természetesen nem lehetnek egységesek, lévén a közszféra maga sem az. A határozati javaslat az etikai kódexek közös minimum-követelményeit fogalmazza meg. Ezen felül felkéri az OIT, az ÁSZ, az MNB elnökét valamit a Legfőbb Ügyészt és a Kormányt, hogy 2010. február 28-ig hozzák létre, vagy alakítsák át az általuk irányított szervezetek etikai kódexeit.
A Kormány szándéka szerint az antikorrupciós intézkedések 2010. január 1-től lépnének életbe. A tervezeteket az emberi jogi bizottság kivételével támogatták az Országgyűlés kijelölt bizottságai. A törvényjavaslatok és a határozati javaslat általános vitája befejeződött, a részletes vita és a szavazás a napokban várható.
