Alkotmányos a szuperbruttósítás, miután ez az adóalap-kiegészítés egy korrekciós tényező – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) a januárban életbe lépő személyijövedelemadó- (szja)változásokról kedden.
Az indítványozók, köztük Szabó Máté ombudsman azért fordultak az Ab-hoz, mert álláspontjuk szerint az adóalap-növelő tételek bevezetése miatt adózni fog a ténylegesen meg nem szerzett jövedelem, az állam a munkáltató által fizetett járulékok után keletkeztet a magánszemélyeknél adófizetési kötelezettséget.
Az Ab azzal utasította el a szuperbruttósítás alkotmányosságát vitató beadványokat, hogy az összevont adóalapba nem a munkáltató által ténylegesen fizetett társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás összege kerül be, csupán az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a társadalombiztosítási járulék, illetve az egészségügyi hozzájárulás mértékével korrigált összege.
A vizsgált rendelkezések alapján valójában nem a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék, mint az adóalany által meg nem szerzett jövedelem után kell adózni. Az szja jövő évi módosításában szereplő adóalap-kiegészítés csupán azt jelenti, hogy az adóalany által valóban megszerzett jövedelem összegét, az adóterhet nem viselő járandóságok kivételével, korrigálni kell egy olyan, a ténylegesen megszerzett jövedelemre vetített tényezővel, amely megegyezik a társadalombiztosítási járuléknak – a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben meghatározott – általános mértékével, illetve az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint megállapított egészségügyi hozzájárulás mértékével.
A jogalkotó széles keretek között mérlegelhet a közteher mértékének megállapításakor és nagy szabadsággal rendelkezik abban a kérdésben is, hogy mit határoz meg a közteher tárgyaként. Az alkotmány azt írja elő, hogy a közterhek viselésének a jövedelmi és vagyoni viszonyokhoz igazodóan, arányosan kell megtörténnie – mondta ki az Alkotmánybíróság.
Az Ab a szuperbruttóval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a jövőre életbe lépő számítási módszer addig marad az alkotmányosság határain belül, amíg a korrekció kiindulási alapja az adóalany által ténylegesen megszerzett jövedelem, továbbá kétséget kizáróan kimutatható a közvetlen összefüggés az adóalany foglalkoztatásával, jövedelemszerző tevékenységével keletkező jövedelem és a korrekciós tényező és ezáltal az adó alapja között.
A szuperbruttóval kapcsolatban a testület kiemelte, hogy meg nem szerzett jövedelmet nem adóztatnak, az adó az alanyi kötelezettek teherviselő képességével arányos marad.
