Megfelelő jogszabályi fegyverre lenne szükség Magyarországon a rasszizmus különböző formáinak büntethetőségére az Európa Tanács (ET) szakosított testületének egyik tagja szerint.
Christian Ahlund, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) hétfői budapesti konferenciáján a testület legfrissebb magyarországi jelentésének elemzésén arról beszélt, tovább kellene finomítani a büntető törvénykönyvet (Btk.), mert a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban “vannak még hiányosságok” a magyar jogszabályokban.
Az ECRI konferenciáján a tavasszal kiadott jelentés megállapításairól és ajánlásairól folytattak kerekasztal-beszélgetést a meghívott kormányzati, civil és szakmai szervezetek képviselői. A rendezvényen megjelentek arra keresték a választ, milyen jogi, vagy egyéb más módon csökkenthető a magyar társadalomban az utóbbi néhány évben erősödő rasszizmus és faji diszkrimináció.
Christian Ahlund közölte, az ECRI örömmel vette tudomásul, hogy új jogszabályok születtek, ám szerinte ez nem elég; álláspontja szerint speciális jogszabály kellene arra, hogy súlyosbító körülmény lehessen a rasszista motiváció.
Véleménye szerint a rasszizmus polgárjogot látszik nyerni Magyarországon, és a helyzetet tovább élezheti, hogy választások előtt előtérbe kerülhetnek a kisebbségekkel kapcsolatos előítéletek.
Eva Smith Asmussen, az ECRI elnökségi tagja arra figyelmeztetett, súlyos társadalmi probléma a faji diszkrimináció, ezért komoly kormányzati és civil elkötelezettségre lenne szükség, amiben az ET testülete is szerepet kíván vállalni. Elmondta, aggodalomra adnak okot a roma közösséget ért támadások, valamint a cigányellenes és antiszemita beszédmód, amelyet már közszereplőktől is hallani lehet. Mint fogalmazott, a politikusoknak és más közszereplőknek vigyázniuk kellene arra, hogy megnyilvánulásaikkal “nehogy olajat öntsenek a tűzre”.
Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára szerint a “romák helyzete éleződik”, ám a kormány már komoly lépéseket tett a cigányellenes megnyilvánulásokkal szemben. Példaként említette a magyar gárda feloszlatását, ami szerinte mérföldkő a diszkrimináció elleni harcban.
Pap L. András, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa ezzel kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte, hogy a feloszlatott magyar gárda tagjai tovább vonulnak, és a rendőrség a jogerős bírói ítélet ellenére nem mindig lép közbe.
Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára azt közölte, ő sem teljesen elégedett az elmaradt intézkedések miatt, és elismerte, hogy “tapasztalható bizonytalanság a jogalkalmazásban”. Jelezte ugyanakkor, hogy az említett esetekben a tárca vizsgálatokat rendelt el.
A kerekasztal részvevői a rasszizmussal és a gyűlöletbeszéddel összefüggésben arra mutattak rá, hogy csak az alkotmány módosításával érhető el jogszabály-módosítás. Utaltak arra, hogy a korábbi törvényhozói kezdeményezések sorra elbuktak az Alkotmánybíróság előtt.
Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint azért is “jogalkotási kényszer van”, mert másképp nem változtatható meg a jelenlegi bírói gyakorlat. Álláspontja szerint ugyanis elhibázott az az álláspont, ami szerint egy csoporttal szembeni gyűlöletbeszéd esetében nincs lehetőség a (csoport tagjaként) egyéni fellépésre, csak abban az esetben, ha “azonosítható” az érintett személy.
