A 2010. január 1-jétől hatályba lépő adótörvényi változások jelentős hatással lesznek az offshore-rendszereken nyugvó adótervezési modellekre. A 2009. november 5-én megrendezett konferencián ezekről a változásokról, valamint az offshore adó- és vagyontervezés további lehetőségeiről számoltak be a meghívott szakértők.
A konferencia meghívott előadói a Crystal WorldWide Szolgáltató Kft. szakértői, dr. Rybaltovszki Péter ügyvezető és dr. Kiss László partner voltak. A prezentációk döntően a 2010. január 1-én hatályba lépő adójogi változások ismeretében vázolták az adó- és vagyontervezés további lehetőségeit, elsősorban offshore környezetben, de szó esett a magyar jog számára kevésbé ismert intézmény, a magánalapítványon keresztül történő vagyontervezés előnyeiről is.
Dr. Rybaltovszki Péter az offshore-cégek nyújtotta adótervezési modellekről, a főbb offshore-helyszínek bemutatásáról és a 2010-es változások által formálódó új tervezési irányvonalakról tartotta első előadását. A szakértő bemutatta: az offshore vállalkozásokat, s egyáltalán az offshore kifejezést vagy a hozzá társítható terminológiát a társadalom részéről negatív értékítélet övezi, s gyakran kapcsolatba hozza – általában – a politikusok (mint az offshore-hoz leginkább „közel álló” személyek) viselt dolgaival, visszaéléseivel. Ezzel ellentétben az offshore kifejezetten nem az adócsalás, hanem a lehetőség szerinti adótervezés módja, mutatott rá a szakértő az 1936-os Westminster-ügy kapcsán az eljáró Lord Tomlin bírát, valamint az 1/1998- és 2/1998-as Közigazgatási jogegységi határozatok vonatkozó részeit idézve: „Önmagában a vagyoni előny megszerzésére törekvés nem ütközik a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe”, valamint “Nem ütközik jogszabályi előírásba […], ha az adózó olyan szerződést köt, amelynek eredményeként adójogilag kedvezőbb helyzetbe kerül, feltéve, ha ezt az adót megállapító jogszabály lehetővé teszi.”
Miért fontos magánszemélyek számára az adótervezés? Hogyan vagyonosodjunk a leghatékonyabb módon? Rybaltovszki szerint ezekre a kérdésekre jelenleg különösen nagy figyelmet kell fordítani, tekintettel a vagyonosodási vizsgálatok növekvő számára, valamint arra, hogy a megoldások „legális, olcsó, egyszerű” minőségei közül csupán kettővel számolhat biztosan egy vállalkozás.
Az adótervezésnek az említett három minőségén túl természetesen további, sokkal inkább gyakorlati faktorai vannak. A kereskedelem szempontjából tekintettel kell lenni a nemzetközi kereskedelem sajátosságaira, az Európai Unión belüli, kereskedelmet érintő tényezőkre, valamint az elszámoló árakra. A finanszírozás területén azt kell figyelembe venni, hogy „az alacsony adózású területeken elhelyezkedő cégek kölcsöne jelentősen csökkenti a teljes struktúra adóterhelését”, ami a nyereségek sokkal kedvezőbb optimalizálását jelentheti. A jogdíjakra tekintettel előtérbe kell helyezni, hogy „jelentős adóelőnyök érhetők el, ha a vagyoni értékű jogokat (védjegy, szabadalom, szerzői alkotások) az alacsony adózású területen elhelyezkedő céghez delegáljuk.”
A szakértő második előadásában a 2010-es változásokra tekintettel vázolta az adótervezés nehézségeit és akadályait, különös tekintettel a kedvelt offshore-helyszínekre (Seychelles, Belize, Brit Virgin Szigetek, Ciprus, Málta, St. Kitts és Nevis, Panama, egyes USA-államok). Az adótervezés nehézségei közt említésre került a telephely problémája, vagyis a telephely – törvényi definícióján túl – a tér- és időbeli elhelyezkedésnek való megfelelése. Szintén akadályként jelentek meg az alultőkésítettség, az ellenőrzött külföldi társaságok és az ingatlannal rendelkező társaságok belső problémái, ám a legjellemzőbb nehézség tulajdonképpen a valós gazdasági jelenlét esetleges hiányából fakadhat: cégünknek saját eszközzel kell rendelkezni (akár egyetlen számítógép), a munkavállalókat munkaviszonyban kötelező foglalkoztatni (minimum két munkavállaló, de nincs kizárva a részmunkaidő lehetősége), s szolgáltató, befektetői, vagy kereskedelmi tevékenységet kell végeznie. Fontos a saját telefonszám, weblap és e-mail cím megléte, valamint szükséges egy állandó, operatív igazgató jelenléte is a cégnél.
Dr. Kiss László, a Crystal WorldWide partnerének előadásának témája a hosszú távú vagyontervezés alapítványok segítségével, ezen belül a magánalapítvány jogintézménye volt.
A szakértő szerint az alapítvány intézménye több szempontból is rendkívül fontos: összefoghatja, megőrizheti a családi vagyont, segítségével az alapítványon belül elkerülhető az ajándékozási- illetve az örökösödési illeték és a hagyatéki eljárás, valamint további adózási előnyökhöz is juthatnak az alapítvány tagjai; ugyanakkor Magyarországon még nem vált gyakorlattá, hogy a nagyobb magánvagyonokat alapítványba fektessék – ez elsősorban az Egyesült Államokra jellemző.
A szakértő kiemelte: a magánalapítvány intézménye nem igazán ismert a magyar jogrendszeren belül, működése leginkább az angolszász trust-hoz hasonló. A trust-on belül elkülönül a settlor (létrehozó), a trustee (vagyonkezelő), a beneficiary (kedvezményezett), valamint a protector (ellenőr) tisztsége, fenntartandó a trust tiszta és átlátható működését. A magánalapítvány hasonlóképp operál, valójában holdingcég és végrendelet egyben, viszont a vagyonkezelő szerepét a kuratórium látja el.
De miként kerülnek a vagyontárgyak az alapítvány tulajdonába? Az alapítvány rendelkezhet bankbetéttel, értékpapírszámlával, ingatlannal, offshore-cég részvényeivel, üzletrésszel, s ugyanezek át is ruházhatók rá.
Az alapítványokra vonatkozó magyarországi jogi korlátok elsősorban a Tao. Tv. 1. számú melléklete, az Szja tv. és az illetéktörvény vonatkozó részeiben találhatók.
