A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos az etnikai adatkezeléssel kapcsolatos szabályok újragondolására tesz javaslatot. A két ombudsman által kidolgozott ajánlás kiemelt célja, hogy a törvényi kiskapuk bezárásával elősegítse a nemzeti és etnikai kisebbségek alkotmányos jogainak teljes körű megvalósulását.
Egy évtizede az akkori adatvédelmi és kisebbségi ombudsman közös állásfoglalásban fogalmazta meg az etnikai identitásra, valamint annak percepciójára (észlelésére) vonatkozó adatok kezelésével kapcsolatos követelményeket. Ezt az ajánlást azóta több, annak szellemében született állásfoglalás követte.
Az elmúlt évtizedben a kisebbségi, valamint az antidiszkriminációs joganyag jelentős változáson ment át, az etnikai adatkezelés rendszerét pedig számos kritika érte az érintettek részéről és szakmai körökből egyaránt. Egyes bírálatok szerint a jelenlegi jogi szabályozás elégtelenségét mutatják a közbeszédben etnobizniszként cimkézett különböző anomáliák, például, hogy valós kisebbségi kötődéssel nem rendelkező állampolgárok alakíthatnak kisebbségi önkormányzatot. Az Alkotmánybíróság a 45/2005 (XII. 14.) AB határozatában megállapította, hogy a kisebbségi közösséghez tartozásra vonatkozó valótlan nyilatkozatok veszélyeztethetik a kisebbségi jogok gyakorlását. Problematikus továbbá, hogy a kisebbségek integrációjának elősegítésére szánt címzett támogatások sorsa etnikai adatok kezelése nélkül nem ellenőrizhető, így pedig – ahogy arra az Állami Számvevőszék e tárgyú jelentésében rámutatott – nem mérhető az integrációs programok hatékonysága, és újabb programok átgondolt tervezése sem lehetséges. A kisebbségi jogvédők szintén bírálják az etnikai adatkezelés jelenlegi rendszerét, mert az akadályozza a kisebbségeket érintő hátrányos megkülönböztetés elleni fellépést, korlátozva a diszkrimináció megállapításához szükséges adatok kezelését.
Ezért dr. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman és dr. Jóri András adatvédelmi biztos úgy ítéli meg, hogy eljött az ideje az etnikai adatkezelésre vonatkozó szabályok áttekintésének és újragondolásának. Az ajánlás azzal a szándékkal jött létre, hogy a 45/2005. (XII. 14.) AB határozatban foglaltaknak megfelelően, az egységes jogértelmezést és a megfelelő jogszabályi háttér kialakítását segítse. A bő 40 oldal terjedelmű anyag kiemelt célja az egyenlőség elvének teljes körű érvényesülése és a nemzeti és etnikai kisebbségek Alkotmányban foglalt egyéni és kollektív jogainak teljes körű gyakorlati megvalósulása.
Az ajánlás részletes javaslatokat fogalmaz meg az etnikai adatkezelés kapcsán az alábbi területeken:
A diszkrimináció megállapításának garanciái:
A diszkrimináció elszenvedőinek, illetve, az etnikai indíttatású bűncselekmények áldozatainak azonosítására objektív szempontrendszert dolgoz ki az eljáró szervek számára, és az érintettek jelzése alapján javasolja a büntetőeljárások folyamán az „etnikai” motívum vizsgálatát mindaddig, amíg annak ellenkezője nem igazolódik.
Az esélykiegyenlítő és kisebbségi identitáshoz köthető támogatások valamint a képviseleti jogok gyakorlása:
Az egyes programokban, támogatásokban, intézkedésekben való részvétel vagy részesedés joga, valamint a képviseleti jogok vonatkozásában az anyag javaslatot tesz arra, hogy a kisebbségi közösség garanciális szempontrendszer alapján a saját tagjaként ismerheti el a magát kisebbséginek valló személyt.
A népszámlálás során megvalósuló statisztikai adatgyűjtés:
A statisztikai adatgyűjtés folyamán az etnikai adatok gyűjtésére új módszert javasol az önkéntesség és az anonimitás teljes körű biztosítása érdekében. Javasolja továbbá a társadalomban élő kisebbség-kép összevetését az önbevalláson alapuló kisebbség-képpel, így az úgynevezett „látható kisebbéghez” tartozás, azaz a külső percepció rögzítését is. Ez lehetővé teszi, hogy pontos információk álljanak rendelkezésre az egyes kisebbségi közösségek kulturális, nyelvi, valamint társadalmi-térségi mutatóiról, integrált vagy szegregált létéről, az identitás sokszínűségéről és generációkon átívelő alakulásáról, avagy a kisebbségi léthez köthető hátrányokról.
A büntető igazságszolgáltatás területén gyűjtött adatok:
Az adatgyűjtésre vonatkozó szabályok módosítását javasolja az ajánlás az
- áldozatokkal,
- a rasszista cselekményekkel és motivációkkal,
- a terheltekkel (elkövetőkkel),
- az igazoltatás alá volt személyekkel,
- és a rendőrségi alkalmazottakkal
kapcsolatban.
A rasszista incidensek (cselekmények) nyilvántartása és monitorozása érdekében javasolja a rasszista motivációjú cselekmények áldozatai adatainak gyűjtését. A gyűlölet bűncselekmények sértettjei esetében egyéni és statisztikai nyilvántartás szükséges. Az elkövetőkre vonatkozóan az ajánlás kívánatosnak tartja statisztikai adatok gyűjtését. Erre a bírósági tárgyalás részeként, a külső besorolás és az önbevallás közötti különbségeket feltáró, percepción alapuló anonim adatfelvételt az önkéntes bevalláson alapuló anonim adatfelvétellel kombinálva kerülne sor.
Az ajánlás javaslatot fogalmaz meg az igazoltatott személyek etnikai adatainak kezeléséről, mivel az etnikai profilalkotás ebben az eljárásban jelenhet meg a legerőteljesebben. Javasolja a Helsinki Bizottság által is alkalmazott, több országban kipróbált módszer alkalmazását, amely percepción – az intézkedő rendőrök általi külső meghatározáson alapul.
Ajánlást tesz a rendőri állományba jelentkezők etnikai adatainak rögzítésére első sorban önmeghatározás és objektív garanciális szempontrendszer alapján.
A gyermekvédelmi rendszerben történő Családi legendárium kialakítása:
A gyermekvédelem területén a gyermekvédelmi szakma javaslatával összhangban célul fogalmazza meg egy „Családi legendárium” kidolgozását és megvalósítását a gyermekvédelmi szakellátásban elhelyezett gyermekek múltjának, családtörténetének, származásának rekonstruálása céljából. A „Családi legendárium” létrehozásának célja a gyermek múltjának dokumentálása, ami személyiségének stabilitásához, pozitív énképének kialakulásához járul hozzá, elősegíti a gyermek kisebbségi jogainak érvényesülését.
A közlemény hangsúlyozza, hogy az ajánlás alapján gyűjtött adatokat mindvégig anonim, egyénekre vissza nem követhető módon, adott esetben egyirányú kódolást alkalmazva lennének kezelve. A javaslatok nyomán személyes adatokat tartalmazó adatbázisok nem jönnek létre. Az ajánlás mindvégig kiemelt figyelemmel van az egyenlő méltóság alkotmányos elvére, a diszkrimináció tilalmának alkotmányos követelményére, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek Alkotmányban és a törvényekben biztosított jogaira, és az ezekre vonatkozó nemzetközi és európai uniós standardokra.
