Még ebben a hónapban határozatot hirdet az Alkotmánybíróság (Ab) a szuperbruttóval kapcsolatban, február végéig – még az első fizetési kötelezettség határideje előtt – a vagyonadó kérdésében is döntést hoz a taláros testület – közölte Paczolay Péter, az Ab elnöke az MTI-nek adott interjújában.
“A költségvetést érintő döntéseknél nem vagyunk tekintettel a költségvetés teherbíró képességére, vagyis arra, hogy ha egy szabályozás alkotmányellenes és azt eltörli a testület, akkor az veszteség a költségvetésnek” – mondta a különböző adónemeket megtámadó beadványokkal kapcsolatban az elnök. Hozzátette: annyiban azonban figyelembe veszi az Ab a többi állami szervvel szembeni együttműködési kötelezettségét, hogy az adott kérdésekben megfelelő időben kialakítja álláspontját.
A Bajnai-csomagot támadó beadványok közül a szuperbruttóval kapcsolatos beadványokat még novemberben, a költségvetés parlamenti elfogadása előtt lezárja a testület, és ezzel egy időben a vagyonadóval, illetve a családi pótlék új szabályozásával kapcsolatos ügyeket is elkezdik tárgyalni.
A vagyonadóról hangsúlyozta: a politikai álláspontoktól és a jogszabály jelenétől vagy tervezett jövőjétől függetlenül, alkotmányossági szempontok alapján kívánják elbírálni az ügyet. Kitért arra is, hogy az Ab gyakorlatában adóügyekben viszonylag ritkák voltak az alkotmányellenességet megállapító döntések, ebben változás 2006-tól, a házipénztáradó megsemmisítésétől kezdődően történt.
A pénzügyi szakma részéről érték is bírálatok a testület gyakorlatát, Paczolay Péter ezért fontos feladatnak nevezte, hogy az Ab következetes és kiszámítható irányvonalat mutasson, világos mércéket jelöljön ki az ilyen típusú adók kivetéséhez.
A testületet ért kritikákkal kapcsolatban arra is kitért, hogy bírálatok elsősorban konkrét döntések nyomán fogalmazódnak meg, de az utóbbi időben egyre több az általános bírálat. Példaként említette azt a kifogást, miszerint az Ab-t más jogi intézményekhez hasonlóan diszfunkcionálisnak nevezték. (Vásárhelyi Mária szociológus a Népszavának adott interjújában beszélt erről.) Az elnök ezzel szemben azt mondta: csak a legutóbbi időszakban az Ab megvédte a békés gyülekezés, a spontán tüntetések, a szólásszabadság és a sajtószabadság jogát, a kétharmados törvény alkotmányos szerepét a közigazgatási hivatalokkal kapcsolatos szabályozási kísérletek kapcsán, továbbá alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette azt a rendelkezést is, amely alapján a hatóságok az őrizetbe vett személy testüregeit korlátozás nélkül megvizsgálhatták. Szerinte mindezek alapján se diszfunkcionalitásról, se hanyatlásról nem lehet beszélni.
Az idei év tervei közül még kiemelte: továbbra is számos, parkolással kapcsolatos beadvány van a testület előtt, ezek közül szeretnének minél többet lezárni a következő hetekben. Paczolay szerint Magyarországon “egész furcsa mértéket” ért el a parkolás kérdése. Az elnök a legérdekesebbnek azt nevezte, hogy többek között a Köztársasági Őrezred, tehát maga a rendőrség is az Ab-hoz fordult parkolást érintő ügyben.
A testület napirendjén szerepel a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény is, amely a témában született korábbi alkotmánybírósági döntés nyomán született, de már csak az azonos nemű párok együttélését szabályozza.
A köztársasági elnöki beadványok közül kettő vár még határozathozatalra, ezek egyike az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetésével összefüggő. Paczolay Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedben egyedülálló módon a jogszabály parlamenti előterjesztőjét, Gráf Józsefet, a földművelésügyi tárca vezetőjét is meghívták az Ab teljes ülésére. Paczolay Péter felidézte: mindössze két eset volt, amikor minisztert hallgattak meg az alkotmánybírák. Két volt pénzügyminiszter látogatott el az Alkotmánybírósághoz: Kupa Mihály a kárpótlás, Medgyessy Péter pedig a fizetések banki átutalással történő kifizetésének ügyében.
Gráf József meghívását Paczolay Péter azzal indokolta, hogy a beadvány olyan speciális területet érint, ami az alkotmánybíróktól távol esik, továbbá jelentős részben európai szabályozásról van szó, és a nemzeti, valamint az európai szabályozás határai “érdekesen mozognak”. A miniszter meghallgatását az Ab elnöke hasznosnak és informatívnak nevezte.
Paczolay Péter szerint a beadvány vizsgálata során időbeli tényezővel is küzdenek az alkotmánybírák, a kormány ugyanis új és újabb határidőket jelent be a támogatási rendszer bevezetésére. Hangsúlyozta: a testület minél előbb igyekszik döntést hozni az ügyben, de – mint fogalmazott – ez nehéz addig, amíg nem alakul ki egy szakmailag megalapozott többségi álláspont.
A másik államfői beadvánnyal, a gyűlöletbeszéd polgári úton történő korlátozási kísérletével kapcsolatban, amelynek ugyancsak ő maga az előadó bírája, azt mondta: ennek a tárgyalását még nem kezdték meg. Hozzátette: részben azért, mert a másik államfői beadvány elbírálása sürgősebb, részben pedig azért, mert a gyűlöletbeszéd kapcsán az elmúlt évben többször nyilatkozott az Ab. Arra a felvetésre, hogy az új polgári törvénykönyv elfogadása befolyásolhatja a beadvány vizsgálatát, azt mondta: nem gondolkodott ilyen spekuláción, az államfői beadványra mindenképp reflektálni fognak.
Szólt arról is, november 23-án és 24-én kétnapos rendezvényt tartanak abból az alkalomból, hogy ekkor lesz húsz éve, hogy megválasztották az első alkotmánybírákat. A Magyar Tudományos Akadémián tartandó nyitóünnepségen felszólal Sólyom László államfő, az Alkotmánybíróság első elnöke, továbbá az ünnepségre húsz ország Alkotmánybíróságait hívták meg és többségük elnöki szinten képviselteti magát.
