A resztoratív filozófia alapját olyan normarendszer képezi, amelyet a közösség igényeinek megfelelően annak tagjai fogalmaznak meg. Ha valaki megszegi a szabályokat, a közösség ellen vétkezik, így a normaszegésre adott válasz is e közösség feladata.
A resztoratív szemlélet fogalma
A resztoratív szemlélet a szabályszegést a közösség és az elkövető közötti konfliktusként értelmezi, ezért a büntetés kiszabása helyett a konfliktus következtében kialakult szükségletek megállapítását, és a károk helyreállítását tartja a legfőbb célnak. Ennek során kiemelt hangsúlyt kap, hogy a kárt okozó személy aktívan vállaljon felelősséget tettéért, és ajánljon fel a sérelmet szenvedett személyek vagy közösségek számára valamilyen jóvátételt.
E szempontok érvényesülése érdekében a resztoratív szemlélet megkísérli az érintettek minél szélesebb körét bevonni az eljárásba, és közöttük egyeztetési folyamatot facilitálni (pl. mediáció formájában). Az eljárás célja a károk rendezésén túl az is, hogy a konfliktus által érintett személyek és közösségek belső kapcsolatait hosszú távon is helyreállítsák és megerősítsék. Az eljárásokat általában speciálisan képzett, titoktartásra kötelezett, pártatlan facilitátor/mediátor/koordinátor vezeti le.
Az eljárás gyökerei
A módszer kísérleti programok formájában először Kanadában, majd az USÁ-ban jelent meg a 70-es évek közepén. Európában Norvégia kezdte el a mediáció bevezetését 1981-ben, majd sorra indultak kísérleti programok Finnországban, Ausztriában, Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban. Jelenleg Európa legtöbb országában elérhető a büntetőügyekben alkalmazott mediáció a büntetőeljárás valamely szakaszában.
A szemlélet térnyerése hazánkban
A szakirodalom és a nyugat-európai tapasztalatok alapján az 1990-es években jelentek meg az első elméleti értekezések a resztoratív konfliktuskezelés és a mediáció jelentőségéről. A 90-es évek végén és az ezredforduló utáni években egyes civil szervezetek képviselői külföldi tanulmányutak és képzések során a gyakorlatban is megismerkedhettek a resztoratív szemléletű programokkal.
Egy magatartászavaros fiatalok számára kialakított pennsylvaniai középiskolában szerzett tapasztalatok alapján történt meg a resztoratív elvekre épülő pedagógiai módszer magyarországi meghonosítása. Létrejött az ún. Szemtől szembe konfliktuskezelő technika, valamint a Közösségi Szolgáltatások Alapítványa Magyarország elnevezésű civil szervezet, amely helyreállító szemléletű napközbeni ellátást dolgozott ki magatartászavaros fiatalok számára. Mindezzel párhuzamosan 2001-ben a Partners Hungary Alapítvány koordinációjával megalakult az Országos Mediációs Egyesület.
A 2000-es évek második felére már számos civil és állami törekvés támogatta a resztoratív szemlélet hazai intézményesítését. E folyamatban új szakasz nyílt azáltal, hogy a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás 2006-ban bekerült a Büntetőeljárási törvénybe, majd ugyanebben az évben megszületett a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény.
A resztoratív szemlélet alkalmazási területei
1. Gyermek- és családvédelem
Az e területeken alkalmazott mediációs technikák elsősorban a szülők egymás közötti konfliktusaiban, az esetleges válás kapcsán felmerülő kérdésekben, illetve a gyermek(ek) jövőjével kapcsolatos problémák közös megoldásában kívánnak segítséget nyújtani.
2. Oktatás
Az oktatásügyi mediáció területén tevékenykedik többek között az Oktatási és Kulturális Minisztérium alatt működő Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat, amely az iskolák tanári kara, vezetősége, fenntartója, diákjai, és a szülők közötti konfliktusokban jár el pártatlan közvetítőként. A szolgálat által kezelt konfliktusok általában iskolabezárásból, a diákok magatartási problémáiból, tanárok, diákok és szülők közötti vitákból, az iskola vezetésében történő személyi változásokból származnak.
3. Lakóközösségek
A lakóközösségi mediációs programok háttérében általában a roma és nemroma közösségek közötti viták, jogsérelmek, a hatósági intézmények (pl. rendőrség) működésével kapcsolatos lakossági elégedetlenség, a helyi fejlesztésekkel kapcsolatos egyeztetések (vagy azok hiánya), valamint az önkormányzati döntések lakosságra gyakorolt negatív hatásai állnak.
4. Büntetőügyek
A büntetőügyekben alkalmazható mediáció Magyarországon 2007. január 1-től vált országosan elérhető szolgáltatássá. A Be. alapján az eljárás célja, hogy „a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse”, továbbá, hogy „a gyanúsított és a sértett között – a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó – megállapodás jöjjön létre” (Be. 221/A. § (2)).
A mediációs eljárást az illetékes ügyész hivatalból vagy a felek indítványára kezdeményezheti, ám a bírói szakban a bíró hivatalból nem, csupán a felek kérelmezésére utalhatja az ügyet mediációra. A közvetítői eljárás során megszületett, a sértett és a terhelt közötti megállapodás tartalmazhatja a bűncselekménnyel okozott kár megtérítését (anyagi jóvátétel), és/vagy a bűncselekmény káros következményeinek egyéb módon történő jóvátételét (szimbolikus jóvátétel).
5. Büntetés-végrehajtás
Jelenleg nem működnek Magyarországon szabadságvesztésüket töltő elítéltek és áldozataik között mediációt lehetővé tevő programok, azonban érdemes lenne lehetőséget teremteni arra, hogy a büntetés-végrehajtási szakaszban az áldozatok vagy hozzátartozóik, illetve a fogvatartottak önkéntes vállalása esetén resztoratív szellemiségű találkozók jöhessenek létre. A találkozás ugyanis a megismerés, megértés, megbánás és megbocsátás révén gyógyító hatással lehet mind az áldozatra, mind az elkövetőre.
Resztoratív konfliktuskezelés a gyakorlatban
Az Igazságügyi Hivatal számol be az alábbi falopási ügyről, melyben minden érintett megelégedésére érvényesültek a helyreállító szemlélet elvei: Apa és fia önkényes fakitermeléssel kb. 80 ezer forint értékű fát vágott ki egy anya és lánya erdejéből. A terheltek a kivágott fa egy részét értékesítették, más részét saját célra felhasználták. A büntetőeljárás megindulása után bocsánatot kértek a sértettektől, és 50 ezer forintot megfizettek a részükre. Mivel többet nem tudtak fizetni, megállapodtak, hogy a büntetőeljárás felfüggesztése alatt havonta két alkalommal a sértettek háza körüli teendőket látnak el. A sértettek minden alkalommal meleg étellel és itallal kínálták a terhelteket, a megállapodásban foglaltak pedig maradéktalanul teljesültek.
(Forrásmunka: Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez – A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó)
