Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényt, és azt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő döntéséről levélben tájékoztatta Katona Bélát, az Országgyűlés elnökét.
Az Országgyűlés által elfogadott népszámlálási törvény alapján a 2011. évi népszámlálás során nem gyűjtenének a termékenységre, az egészségi állapotra és fogyatékosságra, valamint a vallásra vonatkozó adatot, holott a korábbi, 2001-ben tartott népszavazáson valamennyi kérdéskör szerepelt. Az államfő ezzel nem értett egyet. Sólyom László véleménye szerint egyrészt valamennyi adat fontos jellemzője a társadalomnak, másrészt a társadalmi folyamatok könnyebben megérthetőek és elemezhetőek, ha a tíz évente sorra kerülő népszámlálásokon ugyanazok a kérdéskörök szerepelnek, és így a felvett adatokat össze lehet vetni.
Sólyom László kifogásolta azt is, hogy a 2011-es népszámláláson csak a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás kérdése szerepelne, nem pedig általában a nemzetiség, függetlenül attól, hogy a személy kisebbségi vagy többségi nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Az államfő szerint átfogó, a társadalom egészére vonatkozó statisztikai eredmény csak a teljes nemzetiségi adatkör felmérésével érhető el, ebből lehet utána következtetéseket levonni, többek között arra vonatkozóan is, hogy mely nemzetiségek milyen arányban vannak jelen Magyarországon.
Sólyom László levele Katona Béla házelnöknek itt olvasható.
Az Országgyűlés október 5-én fogadta el a népszámlálást elrendelő törvényjavaslatot a kormánypárti és szabad demokrata képviselők 192 igen, 1 nem, valamint 155 ellenzéki képviselő tartózkodása mellett.
Az akkor elfogadott jogszabály szerint a teljes körű megkérdezésen alapuló népszámlálást 2011 őszén tartják, az adatfelvételt 2011. október 1. és november 30. között kell végrehajtani.
A népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek bizonyos adatköreinek összeírására terjed ki.
Természetes személyekre vonatkozóan a következőkre: nem, születési idő, állampolgárság, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás, családi állapot, jelenlegi és egy évvel korábbi lakóhely, születési hely, háztartások és családok összetétele, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató, lakáshasználat jogcíme.
A lakásokra vonatkozóan: rendeltetés (típus), használat formája, tulajdoni jelleg, lakás-alapterület, építési év, szobák száma, felszereltség.
Az intézetekre vonatkozóan: rendeltetés, férőhelyek száma, az üzemeltetés idő szaka.
Az adatszolgáltatás – a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás jelzésének kivételével – kötelező, egyben kötelező a valóságnak megfelelő adatot szolgáltatni.
Bár a fideszes Balog Zoltán módosító indítványban kezdeményezte, indítványát a Ház nem támogatta, így nem épült be a szövegbe az, hogy vonatkozzon önkéntesen megválaszolható kérdés az egyházhoz, vallási közösséghez tartozásra.
