A Kormány törvényjavaslatának célja – az egyéni vállalkozókra vonatkozóan – a szabályok egyszerűsítése, valamint a belső piaci szolgáltatásról szóló, 2006/123/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) átültetése hazai joganyagunkba.
Az Irányelv – annak érdekében, hogy az Unió területén bármely uniós tagállamban letelepedett szolgáltató szabadon folytathassa tevékenységét – az engedélyezési rendszerek lebontásával a minimumra csökkenti az adminisztrációs terheket. A Kormány tervezete az Irányelvhez képest bővebben állapít meg szabályokat a tevékenységet végző egyéni vállalkozóra.
A törvényjavaslat [1] szerint az egyéni vállalkozó olyan magyar vagy Magyarországon letelepedett uniós állampolgár (tehát csak természetes személy) lehet, aki cselekvőképes és nem tagja egyéni cégnek vagy gazdasági társaságnak. A büntetlen előélet nem feltétel, de a közélet tisztasága, a gazdasági és a vagyon elleni bűncselekmény elkövetéséért kiszabott végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés – a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli mentesítés időpontjáig) kizáró ok. Könnyítést jelent a hatályos szabályokhoz képest, hogy az adó-, a vám- és a társadalombiztosítási járuléktartozások nem képezik akadályát a tevékenység megkezdésének. A jogalanyiság tekintetében a tervezet nem hoz újítást: az egyéni vállalkozó és a természetes személy jogalanyisága nem különül el, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik. Változatlan marad a felelősség kérdése is: az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.
A javaslat szerint az eljárás – ahogy eddig is – a körzetközponti jegyzőnél indul: a tevékenység megkezdéséhez az – ezentúl már – országos illetékességgel rendelkező körzetközponti jegyzőknél, kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, vagy személyesen (ha a bejelentő nem rendelkezik ügyfélkapuval, akkor ingyenes ügyfélkapu biztosításával), az erre rendszeresített elektronikus űrlap kitöltése és elküldése szükséges. A bejelentőlap hiánytalan kitöltése esetén a jegyző haladéktalanul és automatikusan megkéri az adóhatóságtól a szükséges adószámot és a statisztikai számjelet, majd továbbítja az adatokat a nyilvántartást vezető hatósághoz (a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához, a továbbiakban: KEKKH). A nyilvántartásban kezelt adatokat – az egyéni vállalkozó természetes személy azonosító adatainak kivételével – naprakészen, bárki számára, díjmentesen megtekinthető módon, az interneten nyilvánosságra kell hozni. Az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételéről a bejelentő elektronikus igazolást kap. A jegyzőnek és a KEKKH-nek nincs mérlegelési jogköre: az űrlap megfelelő kitöltése esetén nem tagadható meg az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vétele. Az eljárás illeték- és díjmentes.
Az eddigi szabályozással ellentétben, a nyilvántartásba adatokat kizárólag a KEKKH rögzíthet (a változások átvezetését és az adatok törlését is), a jegyző tehát már nem. A nyilvántartásban kezelt adatokat pedig – nyilván a felelősség megfelelő érvényesítése és a gazdasági kapcsolatok biztonsága érdekében – a tevékenységre való jogosultság megszűnésétől még tíz évig kezeli.
A tevékenység megkezdésének és folytatásának már nem lesz feltétele a vállalkozói engedély megléte, de a vállalkozó – a jelenlegi díj mértékével megegyezően – 10.000,- Ft befizetése ellenében kérheti a vállalkozói igazolvány kiállítását, melyet személyes ügyintézés esetén azonnal kézhez kap. Ha az egyéni vállalkozó engedélyköteles tevékenységet kíván folytatni, az engedély megléte a bejelentésnek nem, de a tevékenység megkezdésének feltétele marad. Képesítéshez kötött tevékenységet – továbbra is – csak akkor folytathat, ha a képesítési követelménynek maga vagy a tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, határozatlan időre foglalkoztatott személy megfelel.
Ez az új, regisztratív jellegű, bejelentési rendszer az utólagos ellenőrzésre épül: a bejelentő az eljárás kezdeményezésekor csupán nyilatkozik a kizáró okok hiányáról és az egyéb szükséges adatokról. A körzetközponti jegyző a jogviszony fennállása alatt, hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy van-e kizáró ok az egyéni vállalkozóval szemben, vagy, hogy valamely tevékenysége tekintetében foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. Ehhez jogosult adatokat igényelni a bűnügyi nyilvántartó szervtől, mely az egyes adatokat nem, csak a kizáró ok tényét közli.
Szakmai szervezetek javaslatára került a tervezetbe a szünetelés intézménye: a nem folyamatosan, nem az egész évben tevékenykedőket járulékfizetési kötelezettség nem terheli arra az időszakra, amikor tevékenységüket nem végzik. A szünetelés időtartama egy hónaptól öt évig terjedhet. A szünetelést is csupán be kell jelenteni a már ismert elektronikus űrlapon, melynek megfelelő kitöltése esetén a szünetelés ténye a nyilvántartásba hivatalból bejegyzésre kerül. A szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozó tevékenységet nem végezhet, a tevékenységhez kapcsolódó új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat.
A törvényjavaslat szerint az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnhet a törvény erejénél fogva (pl. halállal, cselekvőképtelenné válással, vagy egyéni cég alapításával, ilyenkor egyszerűen törlik a nyilvántartásból az egyéni vállalkozót és jegyzői határozat nem születik), vagy a tevékenység folytatásának megtiltásával (pl. öt évet meghaladó szünetelés vagy kizáró ok esetén – a jegyző határozata alapján, a jogorvoslati jog biztosítása mellett).
A törvény várhatóan 2010. január 01. napján lép hatályba azzal, hogy az ekkor már egyéni vállalkozóként működő természetes személyekre új feladat – például további adatszolgáltatási kötelezettség – nem hárul. Az eljárás tényleg egyszerűsödik. Más kérdés, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges feltételrendszer meglétét, az esetleges kizáró okok fennállását csak hatósági ellenőrzés keretében van mód vizsgálni és szankcionálni. Az ellenőrzés pedig nem egyszerűsíthető le egy „ellenőrzési űrlap” kitöltésére és elektronikus úton történő megküldésére. Az egyéni vállalkozók tehát fokozottabb ellenőrzésre számíthatnak a törvény elfogadása esetén.
A cikksorozat 1. része: Új jogalanyok a gazdasági életben I. – Az egyéni cégről →
***
[1] T/10677 számú törvényjavaslat Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
