Az új típusú és egyre gyakrabban előforduló áfacsalások megelőzésére az Európai Bizottság kedden kezdeményezte a fordított adózás bevezetését bizonyos termékekre és szolgáltatásokra. A tervezet az új mechanizmust csak kísérleti jelleggel és átmeneti időre javasolja, és minden tagállam maga dönthetne arról, hogy kívánja-e alkalmazni.
Uniós szinten évente mintegy 200-250 milliárd euró bevételtől esnek el a tagállamok az adócsalások miatt, amiből az áfacsalások értéke körülbelül 60 milliárd eurót tesz ki – közölte Kovács László adóügyi biztos a tervezet brüsszeli ismertetése során. „A fordított adózás bevezetésével egy egységesen alkalmazható eszközt kívánunk adni a tagállamoknak arra, hogy visszaszorítsák a csalásokat” – nyilatkozta a biztos. Hozzátette: a Bizottság a tagállamok tapasztalatai alapján tesz majd javaslatot a rendszer további finomítására és esetleges kibővítésére.
A Bizottság szerint különösen sok kárt okoznak az úgynevezett körhinta csalások, amelyekbe szervezett bűnözői csoportok is bekapcsolódnak. Az áfacsalás főleg kis helyigényű, nagy értékű termékek, így például számítástechnikai alkatrészek, mobiltelefonok, parfümök, nemesfémből készült ékszerek, és újabban az üvegházhatású gázok csökkentését szolgáló európai emisszió-kereskedelmi rendszer kibocsátási egységeinek forgalmazásához kötődik. Ezért a Bizottság javaslata is erre az öt termék kategóriára terjed ki.
A körhinta csalás módszere a következő: mivel az áruk és szolgáltatások tagállamok közti mozgása mentes a forgalmi adótól, az áfa értéke akkor adódik a termék árához, amikor az eladásra kerül; a forgalmi adót azonban nem fizetik be az illetékes kormánynak. További veszteség akkor keletkezik, amikor ugyanezt az árut a lánckereskedelem egy másik résztvevő cége reexportálja, és visszaigényli a be sem fizetett áfát. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elmúlt években főleg az EU-n kívüli országokba, főleg Dubaiba irányult ez a fajta export, ahonnan visszaimportálták valamelyik uniós tagállamba. Ezt az eljárást számos alkalommal megismételték, így növelve a nyereséget.
A Bizottság szerint az áfa-visszaigényléssel kapcsolatos visszaélések leggyakrabban használt nemzetközi módszerei a fiktív export és a „hiányzó kereskedő” eljárás. A szimulált export esetében az eladó papíron bonyolítja le a tranzakciót, nulla áfakulcsot alkalmaz a kivitelre, ugyanakkor adó-visszaigénylést nyújt be a beszerzéseire. Valójában a termékeket a hazai piacon értékesíti számla nélkül, azaz a forgalmi adó megfizetése nélkül. Az is előfordulhat, hogy valódi exportra kerül sor, de a ténylegesnél nagyobb mennyiséget tüntetnek fel.
A „hiányzó kereskedő” esetében egymáshoz kapcsolódó fiktív tranzakciók sorát generálják, piaci árak felhasználásával. Az adásvételi lánc működtetése során a forgalmiadó-fizetési kötelezettség egy fantom cégnél akkumulálódik.
A Bizottság által javasolt fordított adózás lényege, hogy az áfa nem a belső határ átlépése után kerülne rá a termék árára, hanem az értékesítési lánc végén, amikor a végső fogyasztóhoz kerül. Így csak egy helyen van lehetőség csalásra, ezt pedig könnyebb ellenőrizni.
