Nem sokkal azután helyezték előzetes letartóztatásba a férfit, akinél focilabdába rejtett robbanóanyagot találtak, hogy a rendészeti miniszter tudomásunkra hozta: „a rendőrség felderített egy ’terrorista sejtet’, amelynek tagjai robbantásos bűncselekmények elkövetésére készültek”. Laborc Sándor (NBH) pedig bejelentette: „Megjelent a politikai terrorizmus Magyarországon.”
A politikai terrorizmus hazánkban létező kategória, de inkább aktuális, semmint új jelenség. Azóta van folyamatosan jelen az országban, mióta az első bombatámadásokat elkövették pártszékházak ellen. A kilencvenes években számtalanszor robbantottak időzített szerkezettel, így például a rákosfalvi MSZP iroda épületénél, Torgyán József, az FKGP elnöke, Szájer József, a Fidesz alelnökének lakásán, valamint az MDF Nagytétényi úti irodája előtt. Sőt, ha visszatekintünk az időben, rájövünk, a terror már igencsak korán lépett a történelem színpadára, azóta létező fogalom az emberek életében, amióta a megdönthető államok és azok kormányai megalakultak.
Az emberiség története valójában a hatalomért folytatott csaták sorozata. Már az ókorban is szerveződtek olyan csoportok, mint a szikarioszok, akik ruházatukba rejtett késsel követtek el terrorisztikus jellegű bűncselekményeket rómaiak ellen. Maga a terrorizmus kifejezés is a latin „terror” (ijedtség, félelem) szóból származik. A bűnelkövetés módozatai és a célzat a kapocs, ami összeköti ezen bűntetteket a modern kor terrorcselekményeivel, nagyon leegyszerűsítve: mindösszesen annyi változott, hogy a kést felváltotta a Molotov-koktél.
A modern kori terrorizmus a mai értelemben csak a huszadik század utolsó évtizedeiben tért vissza az emberek mindennapi életébe, azonban sokkal kegyetlenebb, szervezettebb és kíméletlenebb akciók formájában. A nemzetközivé duzzadt terrorhullám mellett azonban továbbra is megmaradtak egyes országokban a határokon belüli, belföldi eredetű, politikai motivációjú terrorakciók. Ezek voltak azok az előzmények, amelyek arra ösztönözték a nemzetek jogalkotóit, hogy megteremtsék a terrorizmus elleni hathatós fellépés jogszabályi kereteit, valamint a nemzetközi együttműködés formáit.
Hazánkban a kriminalitás e speciális formájának elharapódzása a rendszerváltást követő időszakra tehető. Az 1989-’90 óta elkövetett robbantásos merényletek száma több tucatra tehető. Ezek a bűncselekmények már lényegesen különböztek a bűnelkövetés egyéb formáitól, ezért 2003-ban a jogalkotó újradefiniálta a Büntető Törvénykönyv terrorcselekmény tényállását. Az új rendelkezés meghozatalakor a törvényalkotók törekedtek arra is, hogy a frissen beiktatott paragrafus az ENSZ, valamint az Európai Unió terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó jogi aktusaiban foglalt elvárásoknak maradéktalanul megfeleljen.
2007. novemberében az egyéni terrorakciók mellett megjelent a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg nevű csoportosulás, melynek (valós vagy vélt) ténykedései kapcsán a téma hirtelen újra közérdeklődés tárgyává vált. Annál is inkább, mivel ettől az időponttól kezdődően egyre több olyan bűntett elkövetésére került sor, amelyek igencsak megosztották az ország közvéleményét. Annak eldöntésénél, hogy ezek az akciók terrorcselekménynek minősülnek-e a bűncselekmények motívumai és céljai, az elkövetői kör szervezettségi sajátosságai, valamint a végrehajtott bűncselekmények elkövetési módja a releváns. Nem elegendő ugyanis a büntetőjogi minősítés szempontjából, hogy valaki személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt kövessen el, szükséges hozzá a célzat is, ami belföldi terrorizmus esetén irányulhat arra, hogy valamely állami szervet rákényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, valamint a lakosság megfélemlítésére. A végső cél általában a rettegéskeltés, a befolyásolás, a politikai nyomásgyakorlás. ( Kiváló ellenpélda erre az igazságügyi és rendészeti minisztérium által nemrégiben bemutatott videófelvétel, amiről utólag derült ki, hogy valójában nem terrorakcióról van szó, hanem csak arról, hogy kísérletező kedvű, piromán fiatalok ütötték el úgy a szabadidejüket Bonyhád közelében, hogy robbantásos kísérleteiket videóra vették. )
A belföldi eredetű, politikai motivációjú terrorizmus tehát nem másik nép, másik vallás, más ország állampolgára ellen irányul, hanem a határokon belül, egyik magyar állampolgár támadása a másik ellen. Az elkövetők politikai okok miatt létrejött csoport vagy egyének, akik ugyanezen okból hajtják végre cselekedeteiket, míg cselekményeik célja a politikusok megfélemlítése, egyben a közvélemény felrázása. Ellentétben a nemzetközi terrorcselekményekkel, itthon nincsenek öngyilkos merénylők, nem jellemző a túszok ejtése, sem anyagi javak hatalomba kerítése, vagy pénzkövetelés a szabad eltávozás fejében. Helyettük gyakoriak a gyújtogatásos, a fegyveres, pokolgépes támadások, de a bombák többnyire kezdetleges alapanyagokból (kristálycukor, műtrágya) készülnek. Ügyelnek viszont arra, hogy haláleset egyáltalán ne történjen, rendszerint még személyi sérülés sincs, az anyagi kár viszont igen jelentős.
A Magyarok Nyilai ügy büntetőjogi szempontból azért különleges, mert Magyarországon először fordul elő, hogy a nyomozó hatóság egy feltételezett hazai terrorszervezet és az általa elkövetett terrorcselekmények okán lép fel. Azért „feltételezett”, mert a csoport létezéséről már tudunk, működésük azonban még a bűnüldöző szervek számára is homályos. Elképzelhető ugyanis, hogy több különböző személy egymástól függetlenül követi el a bűncselekményeket, majd a szervezet nevében felvállalja. Azzal, hogy a média a szisztematikus szenzációhajhászással ingyenreklámot biztosított a Magyarok Nyilainak, nevük nemsokára szinonímája lesz minden hasonló cselekménynek Magyarországon. Jelen pillanatban tizenegy személy van az üggyel összefüggésben előzetes letartóztatásban, köztük Budaházy György, a szervezet állítólagos alapítója és irányítója.
Politikai terrorizmus tehát van, volt és sajnos vélhetően a jövőben is jelen lesz Magyarországon. Ha bebizonyosodik, hogy a szervezethez köthetőek az elmúlt időszak terrorcselekményei, az – függetlenül a veszély tényleges mértékétől – minőségi változást jelent, mégpedig azt, hogy az egyéni elkövetők után megjelent hazánkban is a szervezett formájú politikai terrorizmus. Azt azonban, hogy ez egyet jelent-e a Magyarok Nyilai nevű csoportosulással, s ha igen, vajon a jelenlegi gyanúsítottak köréhez kapcsolható-e, azt nem tudhatjuk- egészen a jogerős bírói ítéletek megszületéséig.
