A múlt hónapban elfogadta az Országgyűlés a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló törvényt. Több pénzügyi elemző és politikus tömeges elszegényedést vizionál, miközben további válságkezelő intézkedések kerültek bevezetésre.
Az Országgyűlés 2009. március 2-án fogadta el a lakáskölcsönökre vonatkozó, állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. számú törvényt, mely alapján, aki 2008. szeptember 30 után vesztette el a munkáját, az a jövő év június 30-ig igényelhet lakáshitelére áthidaló kölcsönt. A törlesztéssel bajba került hitelesek két évre kérhetnek áthidaló kölcsönt a banktól, és ennek 70-80 százalékát a magyar állam fizeti. Az áthidaló hitel feltétele, hogy a lakáshitel havi törlesztéséből 10 ezer forintot fizessen a hitel felvevője, a többit fedezi az áthidaló kölcsön, amely két évig csökkenti a terheket. Amikor az áthidaló hitel két éves időtartama lejár, ettől kezdve a hátralévő futamidő lejártáig kell fizetni. A júniusi törvénymódosítás után azoknak is megengedi az áthidaló hitel felvételét, akik nem lettek munkanélküliek, de családjuk anyagi helyzete annyira megromlott, hogy nem tudják fizetni az eredeti törlesztőrészleteket. Ha valaki ennek ellenére sem tudná visszafizetni a hitelét, és elvesztené lakását, akkor a kényszerértékesítés során az önkormányzatoknak elővásárlási joguk van, megvehetik a lakásokat, amelyeket a piacinál kedvezőbb feltételekkel bérbe adhatnak az adósoknak. Az áthidaló kölcsön a 2009. július 30-áig megkötött szerződésekre vonatkozik. Az Európai Bizottság is jóváhagyta a kormány válságkezelő programját, így július 28-tól már életbe léptek a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezesség szabályai. Rendkívüli méltánylást az kérhet, akinek a megelőző hónapban 30 százalékkal, vagy annál nagyobb mértékben csökkent a jövedelme a 2008. szeptember előttihez képest, vagy a lakáskölcsöne 30 százalékkal nőt, illetve három, vagy annál több gyermeket nevel.
Etikai kódex a bankok részére
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a hazai bankok, a Bankszövetség, a Gazdasági Versenyhivatal és a kormány megállapodtak abban, hogy egy átlátható és tisztességes magatartáskódexet vezetnek be, melynek betartását a PSZÁF felügyeli. A kódex többek között tartalmazza a szerződésmódosítások feltételeit, a bankok tájékoztatási feladatait és tisztázza, hogyan kell eljárni, ha az ügyfél nem fizet. A valamennyi bankra kötelezően érvényes kódex kidolgozására szeptember elejéig, a parlament őszi ülésszakának kezdetéig kerülhet sor. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) egyes – a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XIII. törvénnyel megváltoztatott – rendelkezései 2009. augusztus 1. napján léptek hatályba. A megbeszélésen a pénzügyi szolgáltatók ígérték, hogy 2009. szeptember 30. napjáig nem élnek egyoldalú szerződésmódosítási jogával, kivéve, ha azt rendkívüli körülmény indokolja.
Kríziskezelő Alap létrehozása
Szintén a múlt hónapban hozta létre a kormány az ún. Kríziskezelő Alapot, amelynek 1 milliárd forintos kezdő tőkéjét a négy legnagyobb hazai energiaszolgáltató tavaly felhalmozott extraprofitja adta. A világgazdasági válság miatt átmenetileg nehéz helyzetbe került családok igényelhetnek egyszeri, vissza nem térítendő támogatást, amelynek összege 20 ezer, legfeljebb 50 ezer forint, különös méltánylást érdemlő esetekben 100 ezer forint is lehet. „Ez egy gyors segély, átmeneti válságra. Arra szól, ha valakinek például a közüzemi számlákra a gáz, vagy az áram kifizetésére nincs pénze, akkor egyszeri segítséget nyújtsunk. Ez elsősorban a gyerekes családoknak szól. A Krízis Alap arra jó, hogy ne kelljen senkinek uzsorakölcsönbe menekülnie, mert ha egyszer bekerül egy ilyen uzsorakörbe, onnan nehéz kijönni.” – jellemezte az újabb állami forrást a miniszterelnök. A Krízis Alapba eddig hatmilliárd forint gyűlt össze, a program augusztus 1. és november 30. között tart.
Helyi kezdeményezések
Várhatóan szeptemberben fogadhatja el az Újpesti Önkormányzat azt a rendelettervezetet, amely a havi 20-50 ezer forintos támogatást biztosít a rászoruló családoknak. A támogatásra azok pályázhatnak, akik önhibájukon kívül kerültek az otthonuk elvesztésével fenyegető helyzetbe, s akikről feltételezhető, hogy nehézségeik átmenetiek, és a támogatás összegének visszafizetését tudják vállalni. Az önkormányzat által biztosított kamatmentes, visszatérítendő támogatást hat hónaptól legfeljebb egy évig lehet igénybe venni.
A számok tükrében
Az MNB felmérése alapján 2008 szeptembere és 2009 májusa között az árverésre felkínált ingatlanok száma nem haladta meg a 3 ezret. Banki tapasztalatok és becslések alapján a 90 napot meghaladóan késedelembe esett ügyfelek mintegy 15 százaléknál kerül sor ténylegesen végrehajtásra, ami a márciusi adatok alapján éves szinten 5-6 ezer végrehajtás jelentett volna. Az első félév végén azonban a 90 napja nem teljesítő jelzáloghitelek aránya 2 százalék volt, ami 40 ezer körüli hiteladóst jelent. A Pénzügyminisztérium számításai szerint ennek alapján emelkedik a végrehajtások száma is, így az éves szinten 10 ezer körül alakulhat. Ha viszont nem az adósok 15 százaléknál, hanem a Pénzügyminisztérium pesszimistább becslésének megfelelően azok közel duplájánál kerül sor végrehajtásra, akkor éves szinten 12 ezer körüli végrehajtás várható.
A magyarországi bankok kivárnak
Az alacsonyabb bankközi svájcifrank-kamatoknak köszönhetően azt várnánk, hogy a bankok a közép-kelet-európai országokban a csökkentik a devizahitelek kamatait, ezáltal csökken az ügyfelek havi törlesztőrészlete. Ez valóban így is történt a régió más országaiban, a részletek visszaestek a válság előtti szintre, ennek ellenére Magyarországon még mindig jóval többet kell fizetni havonta, mint egy évvel korábban. Nem elsősorban a forint gyengesége miatt, hanem mert a bankok magasan tartják a kamatszintet, hiába csökkent a svájci frank és az euró kamata rekord alacsonyra. Elvileg tehát a magyarországi bankok is csökkenthetnék az ügyfeleknek nyújtott kamatokat. Az országkockázat miatt azonban a bankok még mindig drágábban jutnak forráshoz, bár már messze nem olyan drágán, mint néhány hónappal ezelőtt. A bankok azonban nem csökkentenek kamatokat, általában a megnövekedett költségekre, a nagyobb kockázatokra, a hitelportfolió romlására hivatkoznak. Máshogy fogalmazva, a csökkenő számú fizető ügyfél finanszírozza az egyre több bedőlt hitelt.
