A polgári perrendtartás módosítása a jelenleginél hatékonyabb módon kívánja biztosítani az anyagi jogi jogosultságok érvényre jutását a gazdasági élet szereplőinek vagyonjogi pereiben.
Az Országgyűlés elfogadta a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítását a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében.
A minőségi ítélkezés erősítését, a vállalkozások közötti jogviták gyors és hatékony elintézését, valamint az egyszerűbb jogérvényesítést tűzte ki célként az 2009. évi LXVIII. törvény, melynek rendelkezései szerint 2011-től a vállalkozások közötti perek szigorúbb eljárási rendben zajlanak majd. A jogszabály a célok megvalósítása érdekében elsősorban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt módosítja, de a változások érintik az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. illetve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt is. A bevezetésre kerülő rendelkezések hatálya alá a jövőben azok a – megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó – vagyonjogi perek fognak tartozni, ahol a felek mindannyian vállalkozások. A törvény bevezeti a vállalkozás fogalmát, amely felváltja a Pp. által eddig használt gazdálkodó szervezet megjelölést. A jogszabály megalkotásánál fontos szempont volt az is, hogy a – jogi képviselőkkel eljáró – gazdasági élet szereplőitől elvárható az eljárás gyors befejezését szolgáló, szigorított szabályok betartása.
Az ilyen típusú perek eljárási rendje az általános szabályokhoz képest nagymértékben átalakul, és néhány – a hazai joggyakorlatban újdonságnak számító – jogintézmény bevezetésével még egyszerűbbek és gyorsabb lefolyásúak lesznek.
A vállalkozások egymás közötti jogvitáira vonatkozó szabályozás teljesen új fejezetként kerül beiktatásra a Pp. Ötödik részében. A módosítás már a pert megelőző szakaszra igen nagy hangsúlyt fektet, így a feleknek még a keresetlevél benyújtása előtt meg kell kísérelniük a jogvitát kötelező egyeztetés útján, peren kívül rendezni. Ennek keretében a vállalkozások egymásnak bemutatni kötelesek a rendelkezésükre álló okiratokat, továbbá előadják jogi és ténybeli álláspontjaikat. Ha egyezség megkötésére nem kerül sor és a felperes keresetet indít, az új szabály értelmében a kereseti kérelmet elektronikus formában, a külön jogszabályban meghatározott nyomtatványon kell rögzíteni és benyújtani a bíróság felé. A felek közötti egyeztetési eljárásban keletkezett iratanyagok pedig a keresetlevél kötelező mellékletét fogják képezi. A per előtti egyeztetés jelentősen hozzájárulhat majd a bíróságok munkaterhének csökkentéséhez, s mivel a per szempontjából jelentős tények, bizonyítékok felderítése már e szakaszban megtörténik, a jogalkotó „jutalomként” az illetékkedvezmény igénybevételének lehetőségét ajánlja fel. A per gyors lefolytatását segíti elő, hogy az eljárás során a felek egymással, a bírósággal és a szakértővel is többnyire elektronikus úton kommunikálnak.
Új jogintézményként vezeti be a törvény az eljárási menetrend meghatározását, melyről a bíróság a tárgyalás-előkészítő egyeztetésen határoz azután, hogy a felek előterjesztették bizonyítási és az eljárással összefüggő egyéb indítványaikat. A menetrend egyeztetése során a felek – telekommunikációs illetve elektronikus eszközök útján – megteszik nyilatkozataikat, és ennek függvényében kerül meghatározásra a tárgyalások határnapjainak rögzítése. Az eljárásnak ez a szakasza voltaképpen nem más, mint a perbeli cselekmények előzetes megtervezése.
A tárgyalás során elektronikus jegyzőkönyv készül, de a tárgyalás elhalasztását vagy berekesztését követően a felek kérhetik annak papír alapú kiadását. A közhiteles nyilvántartásokban is fellelhető, elektronikus úton lekérdezhető egyes adatok igazolására a fél ezentúl nem lesz köteles, arról a bíróság fog az eljárás során információt szerezni. Ha a bíróság az ítéletet a tárgyaláson kihirdeti, akkor annak rendelkező részét a jegyzőkönyve bele kell foglalni. A törvény a nyilvánosság elvének érvényesülését szélesíti azzal a rendelkezéssel, mely szerint az ítéletek rendelkező részét a Cégközlöny honlapján bárki számára hozzáférhetővé kell tenni.
A szakértőkre vonatkozó általános szabályoktól eltérő rendelkezés, hogy ilyen perekben ezután csak olyan szakértő rendelhető ki, aki az elektronikus kézbesítést képes vállalni. A szakértő szakvéleményét közvetlenül a bíróságnak és feleknek is továbbítja informatikai eszköz segítségével, melyre a felek a kézhezvételt követő 15 napon belül észrevételt tehetnek, és azt a bíróság és a szakértő felé továbbítják.
A vállalkozások között továbbra is helye lesz fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezésének, ám ellentmondás esetén a jogosultnak – az ellentmondásról szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül – elektronikus úton elő kell terjesztenie keresetlevelét és a perré alakult eljárásra már a vállalkozások egymás közötti perekre vonatkozó szabályok lesznek irányadók.
Változik ezen kívül a mulasztás igazolására nyitva álló határidő is, mely ezután az ilyen ügyekben 8 napot biztosít a kérelem előterjesztésére. Ideiglenes intézkedés, biztosítási intézkedés pedig alkalmazható lesz már a keresetlevél benyújtását megelőzően – a felek közötti egyeztetés során -, ám ideiglenes intézkedésként egyedül az okirati bizonyíték átadása rendelhető majd el.
A törvény egyes szabályainak vonatkozásában rövidebb felkészülési idő elegendő, így azok 2010. január 1. napján lépnek hatályba, míg a legtöbb rendelkezés 2011-től lesz alkalmazandó.
